Tényleg búskomor nép a magyar?

/ 2018.01.29., hétfő 13:00 /
Tényleg búskomor nép a magyar?

A boldogság tanítható vagy szakszerűbben fogalmazva: a boldogságteremtés szakértelme elsajátítható– mondja Oláh Attila, az ELTE Pszichológiai Intézetének Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetője, aki nem hisz a „boldogság- vagy boldogtalanság-DNS” létezésében, és nem csodálkozik azon, hol vagyunk mi, és hol tartanak az északi népek.

 Rengeteg írás foglalkozik a magyarok búskomorságával valamint a dánok vagy általában az északi népek boldogságával. Ön mit gondol erről?

Én nem hiszek a „boldogság- vagy boldogtalanság-DNS” létezésében. A magyar boldogságmérések szóródása nem tér el más országokétól. Azaz itt is vannak nagyon boldog és nagyon boldogtalan emberek, ahogy máshol is. Ha a magyar nép genetikailag meghatározottan búskomor lenne, akkor a mérések szóródása egy szűk sávban mozogna az átlag körül. Véleményem szerint tehát nem a genetika, hanem az aktuálisan megélt életfeltételek határozzák meg azt, hogy milyenek vagyunk. Ez utóbbi alatt pedig nemcsak a gazdasági jóllétet értem, hanem például a közbizalmat, a szabadság, az igazságtalanság, az egyenlőtlenség, a korrupció érzékelt szintjét, a munka és – a boldogságtartalék feltöltésére szolgáló – szabadidő arányát, azaz a tudományosan is rögzíthető boldogságtényezők szintjét. Ha ezt nézem, egyáltalán nem csodálkozom, hol vagyunk. És azon sem, hogy hol tartanak az északi népek. Annak ellenére, hogy ott a legmagasabb az alkoholizmus és legsötétebbek a krimik. Éltem Svédországban, és azt tapasztaltam, hogy az egyszeri nagy tragédiák ellenére nagy a közbizalom, a szabadság érzete, nincsenek nagy egyenlőtlenségek és erős a nyitottság, az elfogadás. A szavazásokon nagy a részvétel, mert az emberek bíznak az általuk kiválasztott vezetőkben. Izland például azért tudta olyan gyorsan összeszedni magát a gazdasági válság után, mert az emberek bíztak a közintézményekben. És ha valami már nem működik jól – például a finn oktatási eredmények romlása – akkor megvan a közakarat az önreflexióra és a cselekvési képesség a gyors korrekcióra.

Tavaly elkészítették Magyarország boldogságtérképét. Mire jutottak?

Magyarország boldogságtérképét 2016-ban vázoltuk fel először, de azóta is folyamatosan mérjük, márciusban várható a 2017-es eredmények feldolgozása. Amit eddig is tudtunk: Dunántúlon boldogabbak az emberek, mint Észak-Magyarországon. Az sem új – és a nemzetközi tendenciáknak is megfelel –, hogy a nők szinte minden tekintetben boldogabbak, mint a férfiak – bár van olyan ország, például Oroszország, ahol ez nem így van. Az sem rendhagyó, hogy a vállalkozók és a gyes/gyeden lévő kismamák boldogabbak, mint a munkavállalók; a családosok boldogabbak, mint az egyedülállók. Az sem különleges, hogy a vagyoni helyzet, az iskolai végzettség növekedésével és a gyermekek számával együtt nő a boldogságszint. Ez utóbbi tekintetében a kutatás szerint nincs „törés” a tendenciában három vagy négy gyerek fölött sem. Viszont tudni kell, hogy ez egy online kutatás volt, amiben a sokgyerekes szegény rétegek nem valószínű, hogy jelentős arányban részt vettek volna. De azért voltak meglepő eredmények is.

Például?

Például az, hogy nem a fiatalok vagy az idősek a boldogabbak, hanem a megállapodott 30-50 évesek. Ez felülírja a „fiatalság bolondság” és az „öregek bölcsek” közhelyeket, valamint azt is, hogy sokaknak a 30-50 éves korosztályról jellemzően az életközepi válság jut az eszébe. Érdekes lehet még a lélekszám és a boldogságszint összefüggése is: Magyarországon a kistelepülésen élők boldogabbak.

Mennyire volt „magyaros” a kutatás?

Bár a szempontrendszerünk egyedi, „hungarikum”, de vannak benne olyan elemek, amelyek lehetővé teszik, hogy nemzetközi kutatásokkal is összehasonlítsuk az eredményeinket. Például a globális jóllét, az úgynevezett virágzás fokát mi is mértük, s az jött ki, hogy a magyarok 12,7% - a van a mentális egészsége csúcsán.

A dánoknál ugyanez 40%...

Rengeteg nemzetközi kutatás van, a legismertebb, az ENSZ által elindított World Happiness Report, amelyben öt szempont van: a GDP, a születéskor várható élettartam, az élettel való megelégedettség, a nagylelkűség – mennyiben számíthat az emberek segítségére – és a kormány és az üzleti világ korrupciója. Ebben 2016-ban Dánia, 2017-ben Norvégia lett az első. Magyarország 2012-ben a 96. volt, 2015-ben a 104., 2016-ben a 94., 2017-ben a 75. Véleményem szerint ez a növekedés mind a magyar GDP növekedésének köszönhető. A 2017-es European Barometer kutatásban – amely azt mérte, hogy ki mennyire érzi jól magát a saját hazájában, családjában és munkahelyén – a legutolsók vagyunk. A Gallup mérése alapján pedig – amely a pozitív és a negatív élmények aránya alapján mér boldogságszintet – Paraquay, Costa Rica jöttek ki elsőnek, és egyedül Norvégia van az első tízben, Magyarország a 71. Aztán van még a Happy Planet Index, amelyben benne van a spiritualitás is, mint feltételrendszer. Az előbb említett OECD kutatás, amelyben Dánia első, Magyarország pedig hátulról a 6. volt, pedig azt vizsgálta, hogy az emberek hány százaléka éri el a mentális egészség csúcsállapotát, hiszen a boldogság nem más, mint a globális jóllét szubjektív megélése; ennek csúcsa az az úgynevezett virágzás állapota.

Egyáltalán miért kell lelkileg egészséges emberek pszichés állapotával foglalkozni tudományos szinten?

Már régen tudjuk, hogy mi a negatív érzelmek – például a harag vagy a szorongás – funkciója, de a pszichológia a közelmúltig nem foglalkozott a pozitív érzelmekkel, pedig a pozitív érzelmek a fejlődés mozgatórugói, ezek adják az üzemanyagot, a kreatív energiát. Kimutatható, hogy akik gyakrabban kerülnek pozitív állapotba, azoknál a fejlődés minden vonatkozásban felgyorsul. A pozitív érzelmek megnyitják az elmét a világra, érdeklődőek leszünk az újabb hatások befogadására, ami pedig élesíti, csiszolja az elménket, azaz kreatívabbá tesz. Tehát nem az boldog, aki sikeres, hanem az sikeres, aki boldog.

Hogyan lehet a pozitív érzéseket tudatosan létrehozni?

Megvizsgálták, hogy azoknak az embereknek, akik magukat boldognak mondják, milyen hétköznapi élményeik vannak, és az jött ki, hogy legalább háromszor annyi pozitív élményt, mint negatívat kell átélnünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Sonja Lyubomirsky pedig kutatásokkal igazolta, hogy boldogságunk alapszintjét 50%-ban egy genetikailag programozott „boldogságtermosztát” állítja be, 10%-ban a jelentős pozitív – szerelmi kapcsolat, lottó ötös – és negatív – munkahely elvesztése – életesemények átmenetileg emelhetik vagy csökkenthetik boldogságunk ezen alapszintjét. A jó hír azonban az, hogy 40%-ban egyértelműen tőlünk függ, mennyire vagyunk boldogok. A kutatási eredmények azt erősítik meg, hogy boldognak nem születni kell, a viselkedésünk tesz azzá. Sonja Lyubomirsky a Hogyan legyünk boldogok című könyvében részletesen leírja, hogyan lehetünk tudatos létrehozói, fenntartói és fokozói saját boldogságunknak.

Ezeken alapulnak a Bagdi Bella által elindított „boldogságórák”, illetve a 10 hónapos „boldogságprogram”. Mit lehet tudni az eredményekről?

A Jobb Veled a Világ Alapítvány boldogságóráinak harmadik, negyedik és ötödik osztályos tanulói a boldogság órán elsajátítottak hatására a figyelem- és kognitív tesztekben nyújtott teljesítményeik alapján nyitottabbaknak, érdeklődőbbeknek és kreatívabbaknak mutatkoztak, mint a kontroll csoportbeli társaik. A méréseink szerint a boldogságórákon végzett gyakorlatok erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a divergens gondolkodást és kreativitást.

Megvizsgáltuk azt is, hogya boldogságórák miként fejlesztik a gyerekek érzelmi kommunikációját. Azt néztük, hogy a gyakorlatok hogyan hatnak a gyerekek érzelmi intelligenciájára; mennyire figyelnek másokra, hogyan segítenek másokon, mennyire mosolyognak vissza, azaz hogyan tudnak pozitív érzelmeket másokban fenntartani, rákapcsolódni mások pozitív érzelmeire, feltölteni saját „boldogságháztartásukat” mások örömeiből. Ha ezt készségszintűvé válik, akkor fejlődik az érzelmek megkülönböztethetőségének képessége is, differenciáltabban tudják felmérni mások érzelmi állapotát. Ebben is jelentős eltérést észleltünk a kontroll csoporthoz képest.

Miben különbözik ettől a 10 hónapos boldogságprogram?

A boldogságnak nemcsak egy órányi, hanem hosszú távú hatása is van. Ezen alapszik a Jobb Veled a Világ Alapítvány 10 hónapos online boldogságprogramja. Mi azt vizsgáltuk, hogy egy ilyen program hozzájárul-e a résztvevők mentális egészségének növekedéséhez, s ehhez több mérőeszközt is használtunk. A program teljesítői szignifikánsan magasabb boldogság- és élettel való elégedettség-szintet mutattak a program befejeztét követően. A boldogságszint emelkedését azzal magyarázhatjuk, hogy a program teljesítése során a résztvevők elsajátították a negatív állapotok leküzdésének, illetve a pozitív állapotok fenntartásának és fokozásának stratégiáit.

Milyen következtetéseket érdemes ebből levonni?

A boldogság „taníthatóságát” alátámasztó méréseink, a boldogság, a mentális egészség és a globális jóllét szoros összefüggésének empirikus bizonyítékai felhívják a figyelmet arra, hogy a pozitív élményállapotok létrehozásának, fenntartásának és fokozásának módszertanát a közoktatás és a felnőttoktatás részévé kellene tenni.

Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy nem csak a gyerekek, a felnőtt lakosság körében is van esély a pozitív orientáció fejlesztésére. És minél korábbi életszakaszban kezdődik ez, annál szilárdabb és a negatív élettapasztalatoknak jobban ellenálló pozitív életszemlélet alakul ki, amely kikezdhetetlenné teszi pozitivitásunkat, és észlelési rendszerünk egyre fogékonyabbá válik a pozitív hatások érzékelésére és asszimilálására. Önmagunkban, másokban, a jelenben, a múltban és a jövőben is a jót kereső attitűd vezet a boldogsághoz és a globális jólléthez.

A pozitív pszichológia a pszichológia egy új ága, amelynek céljait 2000-ben fogalmazták meg, bár már az 50-es évektől mutatkoztak jelek arra, hogy a pszichológusok a betegségek puszta gyógyítása helyett egyre inkább a szellemi és lelki egészséget támogatják. A pozitív pszichológusok azt kutatják, hogyan tehetik a normális életet még teljesebbé a pozitív érzelmek által. Céljuk azonban nem a hagyományos pszichológia leváltása, hanem annak kiegészítése.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.