valasz.hu/itthon/orban-es-lazar-ebben-nem-ertenek-egyet-valtozas-a-kormanyhivatalokban-114749

http://valasz.hu/itthon/orban-es-lazar-ebben-nem-ertenek-egyet-valtozas-a-kormanyhivatalokban-114749

Tényleg csak Bulgária korruptabb nálunk? - a Transparency International gyenge lábakon álló listájáról

/ 2018.02.23., péntek 19:30 /

Szerda este, amikor a Transparency International nyilvánosságra hozta éves korrupcióérzékelési jelentését  és listáját, majd minden sajtótermék hírt adott róla, hogy tovább romlott a helyzet, hogy már csak Bulgária korruptabb Magyarországnál, ha az EU 28 tagállamát vizsgáljuk. A jelentés tegnapi bemutatójáról már kevesebb hír született, én magam sem terveztem írni róla - olyan eseményről, amelynek szereplője vagyok, nem szoktam.

Most mégis fogok, mégpedig azért, mert a PestiSrácok-on olvastam, milyen szépen kiosztottam a Transparency-t. Ez egyrészt igen megtisztelő, a cikkbe azonban egy sor tévedés vagy ferdítés is becsusszant. Tehát a jegyzőkönyv kedvéért:

1. Gyenge és propagandisztikus húzás azzal vádolni a Transparency-t, hogy direkt a magyar kampánykezdetre időzítette az eseményt. Minden évben bemutatják korrupciós listájukat, azt berlini központjuk készíti és 180 országot rangsorolnak. Ugye nem gondoljuk, hogy egy 180-as, Berlinben készülő listát nyilvánosságra hoznak minden évben, csak azért, hogy négyévente jól beavatkozzanak általa a magyar kampányba?

2. Az a vád sem helytálló, hogy a Transparencyt meglephette valóban kritikus hozzáállásom. Két éve is kerekasztal-résztvevő voltam, tudták, mire számíthatnak tőlem, ráadásul utána sem húzták a szájukat. Bár így viselkedne a magyar kormányzat, szóba elegyedne az emberrel, vitatkozna, stb.

3. S hogy mi a bajom a korrupciós listával? Miért állítom, hogy nem sok értelme van ennek a rangsorolásnak? Egyrészt a listázás módszertana miatt. Korrupciót amúgy sem igen lehet objektíven mérni, hiszen nagyrészt törvénybe ütközik (igaz, itthon ma már éppenhogy nem - az állam lenyúlása majdnem teljesen nyilvános, de erről később). Nem véletlen, hogy a Transparency is korrupció-"érzékelési" indexről beszél. Oké, de mi alapján? Nos, más intézetek felméréseinek összesítésével rakják össze az aktuális év adatait. 12 szervezet 13 felmérése az irányadó. Azaz: nem kutat a hazai Transparency, hanem a berlini központ fogja a mindenféle nemzetközi intézetek mindenféle országokra vonatkozó adatait és összeveti azokat. De még csak nem is mind a 13 felmérést, mind a 180 országra vonatkoztatva! Bizonyos országoknál elég, ha három rendelkezésre áll, az alapján is besorolják a listába. (Magyarország esetében tíz felmérést vettek figyelembe.) Ez így bizony almát körtével. Aztán nézzük csak, milyen szervezetek megállapításait veszik figyelembe! Például a Freedom House-ét. Azt a rangsort, amelynek Magyarországra vonatkozó megállapításait olykor egyetlen (egyébként magyar) ember állítja össze. Ilyenkor azért előugrana (figyelem: méretügyi önellentmondás következik!) az emberben megbúvó Németh Szilárd, hogy belehörögje az Echo TV mikrofonjába: egy Soros-szervezet más Soros-szervezetek tanulmányait összeollózva ekézi hazánkat! Lenne alapja: nem csak a Transparency kapott forrásokat a Soros-féle Open Society-től, de a Freedom House és több, a listában szereplő szervezet is. Ezzel azonban nem lenne még baj, ha a lista maga nem állna olyan gyenge lábakon. Ha elmondana bármit a magyar korrupciós... na jó, hagyjuk ezt az okoskodó zsargont, tehát a közprédálás ügyéről. De nem mond már csak azért sem, mert még ha úgy vesszük, hogy precíz a lista és minden stimmel benne, akkor is nyilvánvaló: ha minden más ország javul, mi viszont nem, viszont nem is romlunk, akkor is hátrébb kerülünk a mezőnyben. Nem csak a listával, a jelentéssel is gondom van: megállapítja például, hogy a versenyképesség és a korrupció mértéke szorosan összefügg, majd kihozza, hogy egy év alatt Magyarországon a korrupció nőtt, a helyzet romlott, viszont a versenyképesség javult némileg. Önmagának mond tehát ellent. A beruházások mértékét sem lehet egyszerűen párhuzamba állítani a korrupcióéval: egy adott évben egyetlen nagyobb beruházás is megdobhatja ezt a számot, ami a következő évben a bázishoz mérten nagy csökkenést fog jelenteni.

4. Aki fentieket a közvagyon eltérítésének mentegetéseként szeretné értelmezni, azt el kell, hogy keserítsem. Amellett, hogy a lista összeállításában komoly módszertani hibákat látok, ugyancsak látom az elképesztő mértékű közpénzáramoltatást: a miniszterelnök legszűkebb környezetéhez. Csak ennek megértéséhez nem kell Berlinben összetákolt lista: elég olvasni, amit a kollégák megírnak. Vagy amit a Transparency alkalom adtán kiperel a kormánytól, amely néha valamiért még szeret titkolózni. Három téma (Tao, letelepedési kötvény, Elios) a jelentésbe is bekerült, ezek jó összefoglalók, ez tehát erénye az anyagnak. Az is, hogy átfogó képet kaphatunk a tavalyi közpénzköltések iszonyatos méretéről. Ezek viszont nem titkos adatok. Olyannyira nem, hogy még ideológiát is gyártottak hozzájuk a kormányoldalon. Öt éve azt, hogy nemzeti nagytőkét építenek és ez legitim cél. Nos, azóta teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy nem nemzetinek kell lenni, hanem havernak. Ez tehát megdőlt. Jött aztán újabb ideológia: amit lopásnak neveznek, az a rendszer lényege. Eszerint eredeti tőkefelhalmozás van, igen, haverok és rokonok halmozzák fel a tőkét, de ez hosszú távon a nemzet érdekét szolgálja. Ha csak úgy nem.

S hogy ha ez ilyen látványos, miért nem lázad a magyar? Ez is kérdés volt tegnap. Az én válaszom: más is látványos. A nép mindig úgy látta a politikust, hogy az lop. Nem ez alapján dönt tehát. Hetedrangú kérdés neki. Azt hasonlítja össze, hogy kicsit jobban megy-e a sora (s a Fidesz a saját bázisára, a felső-középosztályra és a nyugdíjasokra nagyon odafigyelt mindig), meg hogy milyen a környezete. És mit lát? Azt, hogy a Kossuth tér most rendben van, a szocik alatt meg rohadt, ahogy a Várbazár is. Mert lehet ugyan lopásozni, de a beruházások, még az elmebajos kilátók is - megvalósulnak. Meg lehet nézni őket. Azzal aztán már alig foglalkozik valaki, hogy dupla áron készültek el és rokoni zsebekbe vándorolnak. Amennyivel túlárazták, az valóban lopás - de azt pontosan senki nem tudja megmondani, mennyi, homályos lesz, csak becsülni lehet, tehát véleményes, azaz gyenge alapja bármilyen állításnak.

Akkor tehát mégiscsak rendben van ez így? Mondhatjuk, hogy igen. Ha bolsevikok vagyunk. Akkor teljesen hiteles, ha úgy véljük: az élcsapat (értsd: mi) a nép nevében birtokol mindent, úgy a jó. Az igazságig pedig keresztül hazudjuk magunkat (lásd még az aktuális országos plakátkampányt, vagy a hódmezővásárhelyi fideszes hazugságcunamit).

Gondolhatjuk persze úgy is, hogy vannak parancsok, amelyeket a politika sem hághat át egyszerűen a hatalom természetére való cinikus hivatkozással. Elég régi parancsok. Konkrétan: ne hazudj és ne lopj. Miért nem? Nos, azért, mert ha az erkölcsöt kivonjuk a politikából, semmi más nem marad belőle, mint klikkek harca mások javaiért. Ezt pedig más szóval úgy hívjuk: szervezett bűnözés.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.