valasz.hu/itthon/orbanviktorosan-fogok-hangzani-litkai-gergely-a-kvotanepszavazasrol-119881

http://valasz.hu/itthon/orbanviktorosan-fogok-hangzani-litkai-gergely-a-kvotanepszavazasrol-119881

Térjünk észhez! Nem csalt sem a Fidesz, sem a Kúria, sem a választási iroda

/ 2018.05.09., szerda 16:00 /
Térjünk észhez! Nem csalt sem a Fidesz, sem a Kúria, sem a választási iroda

Az ellenzék a bukást, a kormányoldal a kétharmados diadalt próbálta úgy feldolgozni az elmúlt egy hónapban, hogy választási csalást kiáltott. Pedig a valóságban egyötödnyi, illetve egyhuszadnyi listás mandátum múlt a vitatott eseteken. Úgyhogy: eddig, és ne tovább!

Először tömören:

1. Mindig érdemes górcső alá venni egy választás hibáit, és kiküszöbölni – legalább a jövőre nézve – a csalásra elméletben lehetőséget adó szabályokat. Ausztriával például még az a „csúfság” is megesett a 2016-os elnökválasztáson, hogy a hibás szavazólapok miatt el kellett halasztani a már eleve kényszerűen megismételt második fordulót.

2. Nem korrekt a magyar ellenzék, ha nem veszi tudomásul, hogy a vitás voksokon mindösszesen egyötödnyi listás mandátum múlt április 8-án. Azaz lényegében semmi.

3. Nem korrekt a magyar kormánypárt, ha nem veszi tudomásul, hogy az érvénytelenné nyilvánított levélszavazatokon mindösszesen egyhuszadnyi (sőt, mint később kiderül: valójában egykilencvenednyi) listás mandátum múlt. Hogy ez egyébként a matematikai „vakvéletlen” folytán esetleg újabb Fidesz-képviselő bejutását eredményezte volna, tökéletesen mellékes – pláne, hogy a kétharmad így is, úgy is megvan. Az pedig egyenesen önveszélyes, hogy a Fidesz néhány levélszavazat miatt esik neki a Darák Péter vezette Kúriának. Aki ugyanis ott keres ellenséget, ahol egyébként nincs, az előbb-utóbb elveszíti a kapcsolatát a valósággal.

4. Ha az ország a normalitás keretei között akar maradni, mindenki álljon le, aki most csalással vádolja a Fideszt – vagy épp a Kúriát és a választási szerveket! Ez neki is jobb lesz – meg nekünk is.

Akkor most hosszabban:

Köszönjük meg Tordai Csaba alkotmányjogásznak, a Bajnai-kormány államtitkárának, hogy néhány hete közszolgálati üzemmódba kapcsolt, és felvilágosította az ellenzékieket, hogy nem volt, nem lehetett szervezett csalás a 2018-as parlamenti választáson. Érvrendszeréhez mi akkor annyit tettünk hozzá: bár valóban több mint 700 olyan szavazókör akadt, ahol feltűnően sok, 3 százaléknál magasabb volt az érvénytelen voksok száma, ez nem jelent nagyságrendi kiugrást a korábbi választásokhoz képest. (2002-ben ugyancsak 600 feletti, 2006-ban közel 400, 2010-ben bő 150, négy éve pedig 500-nál több ilyen körzet „adódott” a parlamenti választásokon.) Ráadásul a most áprilisban 3 százalék feletti érvénytelent produkáló szavazókörök összes érvénytelen voksán mindösszesen egyötödnyi listás mandátum múlt. Tehát egy képviselői hely ötödrésze.

Tordai Csaba higgadtságának persze megörült a kormánysajtó, idézgették is, hiszen érdekükben állt. Úgyhogy figyelmükbe ajánljuk ugyanezt a higgadt Tordait, aki az Átlátszón vezetett blogjában immár Orbán Viktort is cáfolja – azaz bizonyítja, hogy a kormányfő állításával szemben a Kúria nem vett el mandátumot a Fidesztől. Az alkotmányjogász lényegesebb állításai:

– A választási eljárásról szóló törvény szerint érvénytelen az a levélben leadott szavazási irat, aminél a válaszboríték nincs lezárva. A Nemzeti Választási Iroda ezért olyan válaszborítékot rendszeresített, amin egy biztonsági csík van, ami jelzi, ha a leragasztott válaszborítékot felbontották. Az NVI tehát a továbbiakban a sérült biztonsági csíkkal rendelkező válaszborítékban vagy biztonsági csík nélküli válaszborítékban beérkező szavazási iratot érvénytelennek tekintette.

A Nemzeti Választási Bizottság egyhangú határozatban (vagyis Patyi András elnök és a Fidesz által delegált tag szavazatával) hagyta jóvá ezt az eljárást. A Fidesz ezzel a döntéssel szemben nem fordult a Kúriához.

– A Fidesz csak az NVB azon döntését támadta meg a Kúrián, amellyel a bizottság kihirdette a levélszavazás eredményét. A Kúria végül megállapította, hogy helyesen járt el az NVB a választási eredmény rögzítése során, mert a sérült biztonsági csík a válaszboríték felnyitását bizonyítja, ezért az ilyen válaszboríték a törvény szerint érvénytelen. Ha pedig nem a hivatalos, biztonsági csíkkal ellátott válaszborítékban küldtek vissza egy szavazási iratot, annak felbontatlanságáról nem lehet meggyőződni.

– Ezek után fordult a Fidesz az Alkotmánybírósághoz. A testület tanácsa visszautasította az alkotmányjogi panaszt, vagyis érdemben és jogi kötőerővel nem is vizsgálta, hogy a Kúria döntése alaptörvénysértő-e vagy sem. Szó sincs tehát arról, hogy a Kúria „elvett” volna egy mandátumot a Fidesztől, hiszen a bírói fórum csak az NVB következetes, többszörösen jogerős, addig a Fidesz által sem megkérdőjelezett értelmezését követte.

Ismét van egy lábjegyzetünk Tordai érvrendszeréhez. Mivel a Fidesz és környéke leghangosabban azt kifogásolta, hogy a választási szervek és a Kúria azokat a szavazatokat is érvénytelennek minősítette, amelyek nem a hivatalos válaszborítékban érkeztek, kérdéssel fordultunk az NVI-hez. Azt tudakoltuk, hogy a 4360 érvénytelen szavazat közül hány volt sima, biztonsági csík nélküli borítékban. Az iroda azt felelte: „A 4360-ból mintegy ezer olyan szavazási irat volt, amelyik nem a hivatalos válaszborítékban jött vissza, a többinél pedig a ragasztócsík nem zárt teljesen.”

S hogy miért írtuk a cikk elején, hogy az érvénytelenné nyilvánított levélszavazatokon mindösszesen egyhuszadnyi (sőt valójában egykilencvenednyi) listás mandátum múlt? Azért, mert egy listás mandátumhoz a végelszámolásnál körülbelül 90 ezer szavazat kellett. Ha tehát azt feltételezzük, hogy mind a 4360 érvénytelenné nyilvánított voks Fidesz-szavazat lett volna (amiről persze senkinek sincs fogalma), akkor egyhuszadnyi képviselői hely múlt a Kúria szigorán. Ha pedig a „mintegy ezer” sima, biztonsági csík nélkül borítékban visszaküldött iratot szeretnénk csak érvényesnek látni (és feltételezzük, hogy az összes voks Fidesz-párti volt), akkor mindössze egykilencvenednyi képviselői helyet „vett el” a Kúria a győztestől.

Mindezt úgy kommunikálni, hogy a Kúria beavatkozott a parlamenti választásokba, kétségtelenül bátor felvetés. Viszont igazságtalan. És azt se felejtsük el, hogy az érvénytelenné nyilvánított 4360 szavazat elvileg más pártokra is „eshetett” volna, nem kizárólag a Fideszre.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.