heti-valasz.hu/itthon/uj-lapot-kell-nyitni-fideszes-kialtvany-a-korrupcio-ellen-128090

http://heti-valasz.hu/itthon/uj-lapot-kell-nyitni-fideszes-kialtvany-a-korrupcio-ellen-128090

TERMÉKTURISTÁK

/ 2005.11.10., csütörtök 13:25 /

Soprontól Nyíregyházáig, Egertől Pécsig járják az országot azok az emberek, akik egy-egy cég termékbemutatóval egybekötött utazásán vesznek részt. Sokuknak ez az egyetlen lehetősége a kimozdulásra. A Heti Válasz az általában szemétkosárba kerülő reklámanyagok alapján egy társadalmi jelenség nyomába eredt.



Több tízezer nyugdíjas, munkanélküli vagy éppen egyedülálló fizet pár száz forintot, hogy részt vegyen egy-egy terméket - ágyneműt, egészségvédő szereket, konyhai eszközöket - bemutató előadáson, utána pedig fürödjön, sétáljon vagy egyen egy jót. A szórólapokon népszerűsített, tíz éve német mintára elindult marketingakció mára jelentős méreteket öltött. A három legnagyobb cég naponta harminc autóbuszt közlekedtet az ország különböző pontjaira a hét minden napján. A fővárosban majd egy tucat vállalkozás foglalkozik utaztató termékbemutatókkal, melyek résztvevői minimális pénzért kikapcsolódhatnak, a társaságok pedig megtalálják a számításukat.

Hajnali háromnegyed hat van, Budapesten, a pesterzsébeti Kossuth Lajos utca és Baross utca sarkán állunk. A korai időpont ellenére legalább harmincan állnak a megállóban, szinte kivétel nélkül nyugdíjasok. A zacskókkal, cekkerekkel felsorakozó emberek azonban nem a BKV buszára várnak, hanem egy termékbemutatókat szervező kft. egri kirándulásán szeretnének részt venni. Ezért töltötték ki a postaládájukba bedobott jelentkezési szelvényt, és küldték vissza már hetekkel korábban a cégnek. Néhány perccel hat után mozgás támad.

- Jönnek! - kiáltja egy bőrsapkás úr. Két fehér autóbusz fordul be, a felszállás másodpercek alatt lezajlik, az utastérben elindul a társadalmi élet.

- Szervusz, Margitkám, észre sem vettelek odalent ebben a sötétben - puszilkodik össze két szvetteres hölgy. Egy házaspár pedig máris a beígért borkóstolóra melegít. Lassan keveredünk ki a városból, még három helyen veszünk fel utastársakat (itt így nevezik egymást az emberek), ráadásul a sofőr el is téved. A napfelkelte Soroksáron ér, mérgelődik is egy szemüveges, ősz hajú utastárs, aki az utolsó ülésekről kiabálja előre navigációs tanácsait a kissé eltájolt buszvezetőnek.

KÁVÉ, SENECA

A reggeli csúcsforgalom foglyul ejti a buszt a Hungária körúton, van idő a részvételi díjak befizetésére. Zöld pulóveres, sárga sálas asszony gyűjti az 1590 forintos részvételi díjat egy tescós zacskóba. Visszaadni nem tud, könyvelésnek se híre, se hamva. Ellenben hosszan elbeszélget az egyik utastárssal a múltkori nyugdíjasbálról.

- Tudod, Évikém, a nyugdíjasklub Kispesten, a központban, mellette most kaszinó van, hogy mondjam neked, régen a játékterem helyén volt az Ifjúgárda - magyarázza a bálterem fekvését.

Aztán mégis kijutunk a városból, az M3-as autópályán suhanunk. Előkerülnek a szalámis zsömlék, a virágmintás termoszok, a nejlonzacskóba csomagolt pillepalackok. Akad olyan utastárs is, aki reggeli helyett Senecát olvas. Jól haladunk, a csúszás miatt mégis késve érkezünk Mezőkövesdre. Kertes házak között, egy étterem előtt fékez a busz. Kedves arcú, fehér pufidzsekis szőke lány pattan föl buszunkra. Az utat szervező cég nevében üdvözöl, elmondja, mi is vár ránk. A termékbemutatót követően majd Egerbe megyünk, ahol disznótoros ebédet kapunk és bort kóstolunk. Az utóbbi két programpontot hálás moraj fogadja. Lekecmergünk a buszról, az étterem háta mögé terelnek.

A terem, ahol a bemutatót tartják, a belvárosi iskolák tornaszobájának esztétikumát vegyíti egy üzemi menza kényelmével: két sor asztal, székek a közel kilencven "érdeklődőnek". A falakat zöld és piros farostlemezek takarják, valamilyen rejtélyes okból papírgirlandok lógnak kókadtan a gerendákról. A hely fényét egy óriási fikusz és egy üres italhűtő emeli. A berendezéshez tartozik még néhány kartondoboz, egy mobiltöltő és egy félig telt kakaószacskó. A terem végében a cég emblémájával díszített pódium: onnan vezényli majd a termékbemutatót a harminc év körüli, nyakkendőjére mikrofont csíptető, gyors beszédű előadó.

Kérdőíveket osztanak, piros színű jár a nőknek, kék a férfiaknak. ("Emberek, töltsék ki, őrizzék meg, a végén ennek fejében kapják az ajándékot" - int mindenkit házigazdánk.) Ebben személyes adataink mellett befektetési szándékainkról, utazási szokásainkról faggatnak, és azt tudakolják, mikor kereshetne fel a cég munkatársa rendkívül kedvező ajánlatukkal.

VIDÁM BEMUTATÓ

Töltögető buzgalmunknak az ajtó záródása vet véget, kezdődik az előadás. Házigazdánk bemutatja magát és segítőit, beszél cégéről, amely "kiváló minőségű" termékek árusításával foglalkozik. Például egy belga vállalat egészen különleges anyagból gyártott edénykészletével, amelyhez boltokban nem lehet hozzájutni. Egymás után mutatja fel a kuktákat, serpenyőket, körbeadja őket, kérdez, lelkesít és mulattat. Élcelődésének tárgya általában az előző napi csoport: "Ott nem voltak ilyen kedves, helyes emberek" - állítja. Közben egy piros kardigános, fehér edzőcipős úr az asztal alatt bulvárlapot olvas, fülhallgatóján a zsebrádiót hallgatva. Amikor leveszi füléről a szerkezetet, elmondja, mi következik, és türelemre int: az árakról majd csak jó két óra múlva esik szó. Kíváncsian tudakoljuk tájékozottságának forrását, s kiderül, hogy több tucat bemutatót ült már végig, jobban ismeri a felvonultatott marketingeszköztárat, mint sok profi. Több mint egy óra múlva jön az első szünet, az emberek kitódulnak a napra, rágyújtanak, a vécé felé veszik az irányt.

- Vásárolni? Ugyan, kedveském, az emberek döntő többsége még soha nem vásárolt semmit ilyen bemutatón. Csupa nyugdíjas van itt - mondja egy festett hajú aszszony füstöt fújva. Ismerőse helyesel, szerinte az emberek letudandó leckének tekintik a termékbemutatókat, a társaság az utazás miatt fizeti be a részvételi díjat.

- Üljek otthon a négy fal között a kutyámmal, amikor hetekig senki nem néz felém? Inkább eljövök, és kikapcsolódok egy kicsit - összegez előbbi beszélgetőpartnerünk. A show pedig folytatódik.

Lassan közeledünk a lényeg felé, előadónk a megtakarítást ecseteli. Állítja, az edények kiváló hőtartó anyagának köszönhetően sokkal gyorsabban készül az étel. - Mit lehet a felszabaduló idő alatt csinálni? - szögezi hallgatóságának a kérdést. Repkednek a válaszok, akad, aki keresztrejtvényt fejtene, más takarítana. A legnagyobb tetszést mégis egy kontyos asszony aratja. - Szerelmeteskedni! - rikkantja. Egy pillanatra felbomlik a rend, az előadó is kiesik a szerepéből. A közelünkben ülő, feketébe öltözött asszony, aki eddig folyamatosan gonoszkodó megjegyzéseket tett és Readers Digestet olvasott, belepirul a nevetésbe, még a könnye is kicsordul.

Házigazdánk ekkor úgy dönt, beveti a csodafegyvert. - Hallom, jövőre is emelik a gáz árát, mennyivel, 19 százalékkal? - kérdezi az emberektől. A közönség felmorajlik. Repkednek a megjegyzések, alig lehet csitítani a résztvevőket, akik végül csendben hallgatják, hogy ha a cég által forgalmazott kuktákkal főzünk, a zománcos edényekhez képest jóval kevesebb gázt kell elhasználnunk.

Végre elhangzik az ár: a 24 darabos készlet 350 ezer forintba kerül. Ám nem eszik olyan forrón a kását. Kiderül, hogy éppen a cég születésnapja van (bár az előadó kétszer is rossz dátumot mond), ezért ráadásként serpenyőt és kínai porcelánkészletet kapnánk ajándékba, s az összeg is 230 ezer forintra csökken. Felszabadult taps fogadja az információt, még a rádiós, kardigános urat is magával ragadja a hangulat, bólogat, így már megéri. Jelentkezünk azok közé, akiket komolyan érdekel az ajánlat, a többieknek addig szünet. Előadónk a részletfizetési lehetőséget, a hitelfelvétel feltételeit taglalja, a házhoz szállítás előnyeit ecseteli. Hatodmagunkkal végül sajnálkozunk: talán majd legközelebb. Hetedik utastársunk, egy fekete dzsekis úr azonban már tölti is ki a megrendelőlapot, fizeti a foglalót. Az ő tetszését elnyerte az ajánlat.

Három és fél órája tart az előadás, az utastársakat már a beígért ebéd foglalkoztatja. A bemutató végeztével egy fehér furgon hátuljából osztják az ajándékot: a házaspárok kenyérpirítót kapnak, az egyedül utazó hölgyek és urak választhatnak a szeletelő és a kenyereskészlet között. Aztán irány Eger.

BOR, NÓTA

A Szépasszonyvölgybe, egy kis családi pincészethez érkezünk, ahol borkóstoló és disznótoros vár. A szabadban szürke szemeteszacskókból szedik elő az összenyomorodott kenyérszeleteket, fekete kutya hempereg a muslicák lepte cefrében. Egy hideg és nedves, félig pince, félig garázs helyiségbe lépünk. A bejáratnál féldecis műanyag pohárral várnak, benne seszínű folyadék: óvatosan hajtjuk le, welcome drinkként szervírozott erős házi pálinkára számítunk. Tévedünk, ízetlen fehér löttyöt kortyolunk. Kiderül, a beígért "háromféle bor" kóstolásának egyharmadán túl is vagyunk, ezért már csak a disznótorosban reménykedhetünk. Ismét csalódnunk kell: papírtálcán három vékony karika hurka érkezik, kevéske káposzta jár mellé. No meg a menzás üvegkancsóból öntögetett kétszer féldeci, édeskés vörösbor.

Szintetizátoros turbó-lakodalmas üvölt a hangfalakból. Háziasszonyunk, a tulajdonos felesége sajnálattal közli, hogy nemrég meghalt a prímás, ezért nincs élőzene. Vásárolhatunk viszont folyóbort és házi pogácsát. Hamarosan sorban állnak az emberek a helyes műanyag hordócskákban kimért borért, egy-két utastársunk pedig már kipirult arccal dúdolgat. Lassan vége a napnak.

- Úgy szerettem volna legalább a várhoz eljutni, rég jártam itt - sóhajt egyik utastársunk. Az elhúzódott termékbemutató miatt azonban nem jutott idő csavargásra. Hazafelé, a buszon jó a hangulat, hamarosan nóta is csendül. Kipirult asszony vezeti a kart, néha több szólamban is harsog a Száz forintnak ötven a fele és az Akácos út. Nemzedéki toplistának is beillik, ahogy követik egymást az örökzöldek: felcsendül a Hallod-e Rozika te, majd a Hogyha egyszer sok pénzem lesz felel neki. A dalok közötti szünetben előkerül a politika.

- Jaj, ez a Gyurcsány miniszter milyen okos - sóhajt látványosan egyik utastársunk. A főnótás asszony azonnal nekiugrik: - Na, Irénkém, legalább van valaki, aki szereti azt a hólyagot - közli ellentmondást nem tűrve. Gyors vita bontakozik ki, a társalgás a postaládában talált kormánybíráló újságtól ("Nem kell annak hinni, azt ellenzékiek csinálják") Erdély visszaszerzésének módozataiig ível. Végül megtalálják a közös nevezőt: mindegyik politikust csak a zsebe érdekli, egyik sem jobb a Deákné vásznánál.
Már az esti budapesti dugóban araszolunk, s a következő heti kirándulásról esik szó. A kalocsai paprikamúzeumba szervez utat egy cég, az ismertető szerint az ajándék "egy csodálatos porcelán Mikulás, elemmel működtethető, világító bányászlámpával". Ott a helyünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.