new.valasz.hu/itthon/ha-ma-csak-egy-idezetet-olvas-el-az-mszp-vegelgyenguleserol-akkor-ez-legyen-az-117778

http://new.valasz.hu/itthon/ha-ma-csak-egy-idezetet-olvas-el-az-mszp-vegelgyenguleserol-akkor-ez-legyen-az-117778

Tettestárs szabadlábon

/ 2018.03.08., csütörtök 11:55 /

Tíz éve sosem látott, etnikai alapú sorozatgyilkosság kezdődött Magyarországon. A tettesek rács mögött ülnek, de nem mindegyikük. Miért nem vizsgálták a rendőrgyilkos Györkössel való kapcsolatukat, és hogy sikkadt el a Cozma-gyilkosságnál a szervezett bűnözői szál?   

Tódor János kellemetlen fickó. Amikor mindenkit csak a szenzáció érdekel, véres áldozat, síró vagy értetlenül maguk elé bámuló hozzátartozók, az újságíró nem a felszínt kapargatja, a varas sebfelület érdekli, beleakasztja a körmét, feltépi egy kicsit. Nézelődik. Hallgat. Okokat keres, magyarázatot.

Pedig nincs magyarázat. Az Osiris kiadó által megjelentett, a Vadászjelenetek Magyarországon című kötet a kétezres évek második felének rasszista indíttatású gyilkosságait veszi számba, levadászott emberekről ír, akik esetében a gyilkosságnak nem volt személyes oka, nem volt indítéka. Tódor János azt állítja, a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság nem egyedi történet volt, legalább ötven Molotov-koktélos támadás történt zömmel etnikai indokból. Egy részüknél felfedezhető az az elem, hogy a bűnüldözés hiánya miatti bosszú vezeti az elkövetőket. A cigánygyilkosságoknál ezt még tetézte, hogy képtelenek voltak felfogni, a jogos védelem a cigányokat is megilleti. (Az egyik tettes indítékát az adta, hogy miután bosszúból többen rátámadtak egy roma emberre, az úgy megsebesítette, hogy ki kellett venni a lépét, de persze ezért – a törvényeknek megfelelően – nem ítélték el.)

Fotó: Fülöp Ildikó

A kötet számomra attól igazán érdekes, hogy alapját Tódor korabeli riportjai szolgáltatják, a történeteket nem újraírta, hanem az eredeti írásokat egészíti ki újabb és újabb részletekkel. Még ott van bennük az első zavarodottság, amikor senki sem tud semmit, csak megretten a támadások miatt. Például egy dunántúli esetnél, amelynek során a helyi polgárőrök egyik rokona kocsmai összetűzésbe keveredik egy roma csoporttal, és nem rendőrt hívnak az esethez, hanem éjszaka megjelennek a cigánysoron és Molotov-koktéllal felgyújtanak három házat, nem törődve vele, hogy ott gyermekes családok alszanak. A tetteseket letartóztatják, a falu megütközik a rendőri eljáráson, és gyűjtést indít az „ártatlanul” meggyanúsított és őrizetbe vett polgárőröknek, hogy annál nagyobb legyen a zavaruk, amikor kiderül, azok bevallották a tettüket.

Valahogy mindegyik bűncselekménynek ugyanaz a forgatókönyve: társadalmon kívüli emberek az áldozatai vagy az elkövetői, a múltban történt valami terhes dolog, ami nem érdekel senkit, legkevésbé a rendőrséget, azután elszabadulnak az indulatok. Amire kivonul a rohamrendőrség, megjelenik a média, ott teremnek a roma jogvédők, hetekig vezető hír lesz az esemény, majd visszasüpped minden oda, ahonnan elindultak. Tódor pedig marad, végigüli a pereket, megnézi az áldozatok családtagjainak sorsát. Beszámol róla, ha a bíróságok minden  fordulóban enyhítenek egy kicsit a büntetésen.

A közvélemény gyorsan megunja az ilyen tragédiákat – gyilkost és nagyon-nagyon súlyos ítéletet akar, lehetőleg azonnal. A lényeg emiatt gyakran elsikkad. A Cozma-ügyben például (ahol az elkövetők többsége roma, a sértettek közül viszont egy sem volt az) az a szál, miért is kellett a román válogatott kézilabdázónak meghalnia. Tódor állítja, és elég jó bizonyítékokkal, hogy a perben fel sem vetődött a szervezett bűnözői háttér vizsgálata. Pedig mindenki azonnal tudta, hogy szórakozóhelyen csapattársuk gyermekének születését ünneplő világklasszis sportolók azért váltak a bűncselekmény áldozataivá, mert a banda „bekóstolta” a bárt. Vagyis egy szervezett bűnözői csoport korábban felszólította a tulajdonost, de az nem volt hajlandó védelmi pénzt fizetni, inkább kamerákat vett a szórakozóhelyre. (Ezért voltak az eseményről olyan jó minőségű felvételek.) A tulajdonos beszélt erről a perben is, és a nyomozók is pontosan láthatták a vádlottak bankszámláiról, hogy itt nem csörögni induló baráti társaságról volt szó, hiszen az elkövetők bankszámláira Nyugaton dolgozó prostituáltaktól érkeztek átutalások. De nem keresték meg a kinti rendőrséget, nem kérdezte meg senki a lányokat, vajon önként adakoztak-e a kigyúrt fickóknak, vagy emberkereskedelem áldozatai.

Ahogy a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságnál sem keresték tovább a tettestársat, akinek léte Tódor szerint még nem volt kérdéses az elsőfokú ítélet idején, de azután valahogy eltűnt, felszívódott a jogi iratokból. Nem nyomoztak a gyilkosoknak a Magyar Nemzeti Arcvonallal való kapcsolatukról sem, holott erre az egyik tettestársuk többször is utalást tett. Emlékezetes, hogy a nemzeti arcvonal vezetője, Győrkös István utóbb rendőrgyilkosságot követett el.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.