Tévhitek a "New York-Tel-Aviv-tengely" térfoglalásáról

/ 2009.12.07., hétfő 09:12 /

A politikai korrektség parancsa eddig azt diktálta, hogy az ingatlanszakma ne készítsen külön nyilvántartásokat az izraeliek magyarországi befektetéseiről. Pedig a valóság éppen a radikáljobboldal érveit gyengíti. A "zsidó nagytőke" pont úgy viselkedik, mint a többi: bejön, majd - további üzleti lehetőségek után kutatva - kivonul.

Ha akkora a zsidóellenesség Budapesten, mint mondják, akkor "miért akarnak ilyen nagy számban betelepülni, miért vásárolják fel Magyarországot, miért érzik mégis ilyen jól itt magukat?" - idézte a Csurka Istvántól eredeztetett "megszállásdogmát" a novemberi Horthy-emlékünnepen Novák Előd Jobbik-alelnök. Nemrég a Fidesz színeiben politizáló Molnár Oszkár egy évvel ezelőtti hitvallása is országos nyilvánosságot kapott; eszerint "előtérbe helyezem a magyar érdekeket a globális pénztőkével, ha úgy tetszik, a zsidó nagytőkével szemben, amely be akarja kebelezni az egész világot és főleg Magyarországot".

A jobboldal radikálisabbjai abban a "szerencsés" helyzetben vannak, hogy fenti kijelentéseikhez nincs szükség ingatlanpiaci elemzésre (ilyen, az izraeliek magyarországi aktivitásáról szóló anyag amúgy sincs forgalomban). Elég hivatkozniuk Simon Peresz 2007. októberi beszédére, melyben az izraeli államfő hangsúlyozta: országa gazdasági függetlenséghez jutott, olyannyira, hogy "felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot".

Az érintett államok érzékenységére figyelő zsidó szervezetek később szerencsétlennek minősítették Peresz szavait, ám hozzátették: a héber "konim" és az angol "buy up" kifejezések nem ugyanazt jelentik, mint a magyar "felvásárol", inkább arra utalnak, hogy "él a gazdasági lehetőségeivel".

Miután a "zsidó térhódítás" témája nem cseng le - és az ingatlanszakma sem segíti elő a tisztánlátást -, a Heti Válasz úgy döntött: a valóság próbájának veti alá a politikusi nyilatkozatokat. (Noha a Teva gyógyszervállalat vagy a navigációs megoldásokat kínáló Nav N Go Kft. is izraeli tőkét mozgat, e cégekről senki nem gondolja, hogy a felvásárlási akció közreműködői. Maradunk tehát az ingatlanpiacnál.) Az alábbiakban kiderül, hogy a radikálisok jobbára ok nélkül tartanak a Peresz-féle forgatókönyv megvalósulásától. Egyfelől: az utóbbi évek nem igazolták azt az axiómát, hogy az izraeliek által felhúzott lakóparkokba olyan külhoniak költöznek, akik - magyar állampolgárságot szerezve - megváltoztatják a városrész politikai viszonyait. Másrészt az izraeli ingatlanbefektetők lendülete 2004-2005 óta megtörőben van; inkább a kivonulást vagy a kivárást választják, semmint az üzleti észszerűséggel ellentétes térhódítást.

Peresz után szabadon

A tényadatok előtt érdemes számba venni azokat a híreket, amelyek erősíthették az országhódítós sztereotípiákat. A Peresz-beszéd után másfél évvel szivárgott ki például a Sukoróra tervezett kaszinóprojekt vezetői összefoglalója, melyben az egyik befektetőtárs, Joav Blum - gazdasági referenciák helyett - azzal pozicionálja magát, hogy az izraeli Likud párt "életre szóló tagja". A dokumentum a King's City-fejlesztés első emberét, Ronald S. Laudert (Lásd: nyitó képünket!) a Zsidó Világkongresszus elnökeként mutatja be, mely titulusról nyilván megint csak nem kellene számot adni egy szakmai anyagban.

Ugyancsak visszatetsző, hogy mind a velencei-tavi beruházás, mind az óbudai Hajógyári-szigetre álmodott kaszinóváros (utóbbit a szintén izraeli hátterű Plaza Centers menedzseli) esetében bebizonyosodott: a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kabinet eltitkolta a terveket, miközben mindenben a fejlesztők igényeit és menetrendjét követte (Heti Válasz, 2009. március 26.).

Blumékon kívül a legnagyobb lakóingatlan-beruházóként ismert izraeli érdekeltség, az Autóker Holding is többször szembekerült a közösségi akarattal. A céget nem holmi antiszemiták, hanem a régi pesti zsidónegyed építészeti örökségét óvó civilek "ekézték" az épületbontások miatt.

Vannak betelepülők?

A diplomáciai, hírszerzési elemzéseket közlő londoni Jane's kutatócsoport 2003-ban arra jutott: az állandósult háborús helyzet miatt egyre több magasan képzett izraeli polgár távozik a zsidó államból, s egyik célállomásuk Magyarország. Várnai Shorer Judit akkori nagykövet a tömeges kivándorlás tényét nem ismerte el, csak annyit, hogy sokan élnek a magyar állampolgárság visszaszerzésének lehetőségével azok közül, akik évtizedekkel korábban Izraelben lelték meg hazájukat. Ennek ellenére széljobb körökben ma is tartja magát a hiedelem: az Autóker 2002-2004-ben épült, 300-500 lakásos tömbjei (Cézár ház, Római kert, illetve Kleopátra ház) azt hivatottak biztosítani, hogy Újlipótvárosban fennmaradjon a balliberális-globalokrata többség - nyilván az Izraelből idetelepített, "állampolgárosított" szavazók révén.


És mi az igazság? Azokban a szavazókörökben, ahol az Autóker lépcsőházai sorakoznak, 2004 és 2009 között határozottan megerősödött a radikálisok tábora, vagyis aligha van előszűrés a lakások értékesítésénél (lásd táblázatunkat a 17. oldalon). A Fidesz pedig - a XIII. kerület átlagához igazodva - veri a teljes mezőnyt, miközben az SZDSZ támogatói köre öt év alatt megfeleződött. Az Autóker újabb projektjeként jegyzett angyalföldi Marina parton (és környékén) még egyértelműbb a jobboldal befolyása: a nyári uniós választáson a Fidesz 45,5, a Jobbik 11,3 százalékot kapott.

Visszavonulás

A betelepülőkkel kapcsolatos tévhiteknél már csak az izraeli tőkemozgatással kapcsolatos legendák elterjedtebbek. Sokan a meggyőződéssel határos módon valószínűsítik, hogy az izraeli közvetítéssel Magyarországra érkező évi 2-300 millió dollárt valamilyen központi akarat szerint folyatják bele ilyen vagy olyan fejlesztésekbe, és hogy a zsidó gyökerű cégek csakis bevonulni, felvásárolni tudnak - kivonulni, eladni pedig képtelenek.

Ezzel szemben a valóság az, hogy az izraeli tőke egyelőre nem monopolizált egyetlen magyar piaci szektort sem, sőt már 2004 óta gyakorolja a kifelé tartó mozgást. A Plaza Centers által felépített 17 hazai bevásárlóközpont közül egy tucatnyit adtak el öt éve a francia BNP Paribashoz tartozó Klépierre-csoportnak, a többi öt - köztük a Kerepesi úti Aréna gigaplaza - brit ellenőrzés alá került. Az SZDSZ székházügyeiben is közreműködő izraeli Ofer Brothers Group pedig 2005-ben értékesítette a Budapesti Értéktőzsde egykori épületét, a Szervita téri parkolóházat és több más ingatlant a luxemburgi illetőségű Orco Propertiesnek. A Hajógyári-sziget "kaszinóvárosításáról" eddig nem mondott le a Plaza Centers, ugyanakkor idén kiszállt a buliból az izraeli-brit Bank Leumi elnökhelyetteseként ismert Bernard Schreier - és ma már csak a bajor anyavállalattal rendelkező MKB Bank partner az óbudai vigalminegyed-fejlesztésben.

Néhány éve a piac még evidenciaként kezelte, hogy minden Dunára nyíló lakótömbnek vagy irodaóriásnak izraeli felségjel alatt "kell" megvalósulnia, ám mára csak a Duna Plaza mögötti folyópartszakaszra igaz a régi szabály. A Lágymányosi-öblöt portugál befektetők kezelik, a Soroksári úti DunaCity- és Duna Passage-, valamint a nagytétényi Duna Spirit-elképzelések pedig magyar kézben vannak.




Az elmúlt évek legaktívabb izraeli ingatlanfejlesztői Magyarországon

Sammy S. Smucha
Mordechay (Motti) Zisser és Sammy S. Smucha
A Mordechay Zisser által alapított Europe Israel Group, illetve a cégcsoporthoz tartozó Elbit Imaging Ltd. magyarországi, cseh, lengyel és román beruházásokkal hívja fel magára a figyelmet, újabban pedig Indiában is hasznosítja tapasztalatait. Sammy S. Smucha éveken át vezérigazgatta az Elbit központi egységeként ismert Plaza Centerst - amely irányítása alatt 17 bevásárlóközpontot fejlesztett Magyarországon. A budapesti lakóhellyel is rendelkező üzletember ma a Hajógyári-sziget déli csücskét birtokló Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője, s e minőségében a Plaza Centers óbudai óriáskaszinó-beruházásának gazdája.

Ehud Amir
Az Autóker Holding elnök-vezérigazgatói székéből 2007-ben távozott Ehud Amir - a TriHolding nevű ingatlanfejlesztő kft. első embereként - magyar, román és lengyel irodatorony-, illetve lakópark-projektekkel foglalkozik. A tel-avivi közgazdászvilágból dobbantott vállalkozó 2000-ig a Plaza Centersnél igazgatóskodott, majd - már Autóker-vezetőként - nekilátott az újlipótvárosi Cézár ház, Kleopátra ház, Római kert, valamint a Marina part és más épületegyüttesek felhúzásának. Máig részvényese az Autóker Holding számos beruházásának, sőt, a Marina part egyik "hajlékát" tünteti fel állandó lakcímeként a cégbírósági dokumentumokban.

Ofer Hava
A VII. és XVIII. kerületi lakópark-fejlesztésekkel hírnevet szerzett Ofer Hava 2006-ban - ír tőkéstársaival az oldalán - a Malév privatizációs pályázatára is bejelentkezett, igaz, sikertelenül. Egy évvel később bejelentette, hogy az általa ellenőrzött Home Center-cégcsoport 130 milliárd forintos ingatlanberuházásba kezd a Duna Plaza mögötti Újpesti-öbölben. A "360° Budapest" fantázianevű városrésznek, illetve a helyszínre tervezett kétezer lakásnak és 137 ezer négyzetméternyi iroda- és szállótömbnek 2014-ig kellene elkészülnie.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.