Tévhitek és legendák a trianoni békeszerződés körül

Magyarázni a felfoghatatlant

/ 2010.06.04., péntek 06:30 /
Tévhitek és legendák a trianoni  békeszerződés körül

Hajózható folyónak hazudták a béketárgyalásokon a csehek az Ipolyt? Fia elvált magyar felesége miatt büntette a francia kormányfő Magyarországot? Az alábbiakban tíz legendát, féligazságot gyűjtöttünk Trianonról. Ezek a történetek elterelik figyelmünket a valós okokról, vagy egyenesen visszaélnek a magyar kisebbségek iránt elkötelezett polgárok bizalmával.

1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felosztása szabadkőműves-összeesküvés eredménye. Hamis.

A radikális világi és jobbára egyházellenes szabadkőműves-páholyok nyilván nem rokonszenveztek a reakciósnak és klerikálisnak tartott Monarchiával, ám befolyásuk mértéke erősen kérdéses. Nem volt szabadkőműves sem Clemenceau francia kormányfő, sem Poincaré köztársasági elnök, Aristide Briand miniszterelnök és még sokan a döntéshozók közül. De szabadkőműves volt élete egy szakaszában Winston Churchill, akinek számos, a revízió iránt megértő kijelentését jegyezte fel a történetírás. Az a szabadkőműves-gyűlés, amelyre a teória terjesztői hivatkozni szoktak, 1917 júniusában nem döntött semmiről, legkevésbé a Monarchia felosztásáról: homályos utalgatást tartalmazott a népek önrendelkezésére és a népszavazásokra. Ezzel alighanem a magyar békedelegáció is megelégedett volna három évvel később.

2. A kommunista Tanácsköztársaságért cserében, büntetésként mérték az országra a trianoni büntetést. Részben hamis.

A párizsi békekonferencia 1919 januárjában ült össze, és a szakértői bizottságokban 1919. március elejére készen állt a magyar határok terve, amelyen később csak keveset módosítottak. Párizsban nem rokonszenveztek a kommunistákkal, de paradox módon 1918 novembere és 1919 novembere között épp a tanácskormány állt a legközelebb ahhoz, hogy az antant elismerje legitim kormánynak, és meghívja képviselőit Párizsba.

3. Apponyi Albert, bár három nyelven, ékesszólóan mondta el érveit Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország képviselői előtt 1920 januárjában, szavainak semmi foganatja nem volt. Részben hamis.

Apponyi nagyrészt franciául elmondott (majd angolul és olaszul összefoglalt) érveit valóban nem fogadta nagy rokonszenv a békekonferencián, de egyértelmű ellenszenvről sem beszélhetünk. Nem a beszéd, hanem a nyomában született magyar memorandumok némelyike érhetett el olyan hatást, hogy a magyar határokról a békekonferencia egyes utódszervezeteiben még 1920 március-áprilisában is komoly vita folyt. Hogy a brit és részben az olasz ellenkezés miért enyészett el, erről egyelőre csak találgathatunk. A magyar béke egyik kulcskérdése az volt, hogy 1919 január ja és 1920 januárja között nem volt magyar képviselet a békekonferencián (mert a döntéshozók egyik magyar kormányt sem hívták meg), s a kései rendezés miatt a megváltoztatáshoz túl sok mindent kellett volna felrúgni.

Apponyi Albert a béketárgyaláson

4. A békekonferencián kifejtett magyar álláspont korszerűtlen volt, sőt felháborodást keltett, a magyar delegátusok meg nevetség tárgyai lettek öltözékük miatt. Részben hamis.

Bár a kultúrfölényről, történetiségről szóló magyar érvek ma néha disszonánsnak hatnak, és akkor is kiforgathatók voltak, mások - például a csehszlovák delegáció - is éltek ilyen eszközökkel. A Közel-Kelet egyes területeinek és a volt német gyarmatoknak a sorsát rendező mandátumrendszer szintén abból indult ki, hogy az adott népek még nem érettek az önálló államiságra, nyugati nagyhatalmaknak kell gyámolítaniuk őket. A magyar békedelegáció a fennmaradt képek és sajtótudósítások szerint hagyományos nyugat-európai ruházatban (például zsakett, frakk) jelent meg a fontosabb eseményeken, nem a Nyugat-Európában furcsának ható fekete díszmagyarban.

5. Georges Clemenceau azért volt ellenséges a magyar igényekkel kapcsolatban, mert gyűlölte magyar menyét. Hamis.

A francia miniszterelnök fia, Michel Clemenceau valóban magyar nőt vett feleségül: Galántán ismerte meg Michnay Idát, akit 1901-ben elvett feleségül, és két fiuk született. A házaspár a háború alatt elvált, de Ida Clemenceau-t nem taszították ki a családból: 102 éves korában bekövetkezett haláláig a dinasztia tagja maradt. Apósával, a "Tigrissel" a fennmaradt levelek tanúsága szerint szeretetteljes viszonyt ápolt.

6. A csehszlovák békedelegáció/ politikusok patakokat, vízfolyásokat állítottak be hajózható folyónak, hogy így érveljenek a minél délebbre húzott magyar-csehszlovák határ mellett. Hamis.

A csehszlovák békedelegáció valóban szemérmetlenül délre tolt határokkal számolt, nagyjából a Vác-Gyöngyös-Tokaj-vonalon, de ehhez nem használt vízrajzi érveket. Ahol ezek az érvek felbukkannak, Sátoraljaújhelyen (Ronyva) és Balassagyarmaton (Ipoly), ott a határ valóban vitás volt egy darabig, de nem a patakok, hanem a vasútvonalak miatt. A legenda először a húszas évek végén bukkant fel az országos irredenta sajtóban, majd elszivárgott a szóban forgó városokba is.

7. A magyar békeszerződést a Kis-Trianon palotában írták alá. Hamis.

Az aláírás helyszíne az ettől körülbelül 500 méterre levő Nagy-Trianon palota volt, 1920. június 4-én délután négy órától.

8. Az utódállamok hazafias kéjhölgyek szolgálatait vették igénybe, hogy kedvezőbb döntésre sarkallják az antant politikusait és szakértőit. Hamis.

A legenda elsődleges forrása Henri Pozzi francia újságíró teljesen megbízhatatlan műve (Századunk bűnösei). Ha ilyen eszközt bevetettek is az utódállamok képviselői, nem jártak sikerrel: nem került a délszláv államhoz a baranyai szénmedence, sem Romániához a kötegyáni vasúti csomópont, a Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal, Mátészalka és egy sor apróbb területdarab. (Utóbbiakért a román királyné személyesen és udvarhölgyei kíséretében lobbizott Párizsban.)

9. A trianoni békeszerződés 50, 70, 99 év múlva lejár, esetleg titkos záradékot tartalmaz. Hamis.

A trianoni békeszerződés már nincs hatályban, nemzetközi jogi értelemben az 1947-es párizsi békeszerződés váltotta fel. Titkos záradéka sosem volt.

10. Az ENSZ felülvizsgálja a békeszerződést, ha elegen csatlakoznak a II. János Pál által alapított Institutum Pro Hominis Juribus intézet interneten terjedő felhívásához. Hamis.

II. János Pál nem alapított ilyesmit. Az "intézet" vezetője és a petíció aláírója, Ludwig von Lang professzor nem más, mint a Svájcban élő Láng Lajos, aki már korábban is szélhámossággyanús lépéseivel vétette észre magát. Még az Orbán-kormány idején azt állította például, hogy ő a Kéthly Anna által alapított állítólagos emigráns kormány feje.

(A szerzőnek a könyvhétre jelenik meg a Trianon-legendák című könyve, melyben további, a békeszerződéssel kapcsolatos legendák találhatók, hátterükkel, keletkezésükkel és okaikkal.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.