Tizenkilencre húzott lapot Áder János a plakáttörvény aláírásával

/ 2017.07.06., csütörtök 15:20 /

Az elnök vagy bankot robbant, vagy lenullázza az eddigi törvények alkotmányosságának mérlegelésével kivívott hitelességét.

A kormánypártiak által másodszor, immár feles többséggel elfogadott – a Jobbikot és Simicska Lajos üzletembert egyaránt célzó – plakáttörvénnyel kapcsolatos jogászi szőrszálhasogatás következik, kőkemény politikai következményekkel. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy Áder Jánosnak milyen mozgástere volt, amikor a politikai vétója után, kerülő úton elfogadott jogszabályt, sokak várakozásával ellentétben nem az Alkotmánybírósághoz utalta, hanem se szó, se beszéd, aláírta.

Ugorjunk vissza 2003-ba, amikor a néhai Mádl Ferenc megkérte az alaptörvény őreit, adjanak értelmezést annak kérdésében, hogy „az Országgyűlésnek visszaküldött és újratárgyalás után elfogadott törvényt a köztársasági elnök megküldheti-e véleményezésre az Alkotmánybíróságnak”. Az akkori köztársasági elnök ezzel egy joghézagnak látszó jelenségre hívta fel a figyelmet: mi a teendő, ha a parlament az államfő politikai vétója után megváltoztatja a törvény szövegét, s abba alkotmányellenes passzusok kerülnek be. „Aligha indokolt ilyen esetben az alkotmányossági vétó kizárása” – írta levelében Mádl, jelezve: aggályosnak tartaná, ha egy alaptörvény-ellenes jogszabályt kellene aláírnia.

Az Alkotmánybíróság viszont úgy határozott: a köztársasági elnök ugyanazon törvénnyel kapcsolatban csak egy alkalommal, egy intézkedést kezdeményezhet; a jogszabály alkotmányellenességének előzetes alkotmánybírósági vizsgálatát vagy az újratárgyalását. A határozat mélyen megosztotta a testületet. Az akkor tíztagú Ab öt bírája különvéleményt jelentett be, így a szavazategyenlőség miatt a végső döntés az elnök (akkor Holló András) szavazatával született meg.

A 2003-as határozat szellemében tehát Áder János elvben most nemigen tehetett mást, mint hogy aláírja a plakáttörvényt. Legfeljebb az lehetne vita tárgya, hogy a korábban kétharmados többséggel megszavazott jogszabály ugyanaz a jogszabály-e, mint amelyiket – azonos tartalommal, de egy másik, a feles többséget igénylő településkép-védelmi törvénybe csomagolva – szavaztak meg a képviselők.

Csakhogy azóta épp a Fidesz jóvoltából változott az Alaptörvény, és a szöveg vonatkozó passzusa az alábbiakra módosult:

„Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.”

Alkotmányjogász forrásaink szerint a fenti szövegből egyértelműen az derül ki, hogy az államfőnek – a Mádl Ferenc kérésére született korábbi Ab-határozat iránymutatásával ellentétben – lett volna jogi lehetősége normakontrollt kérni az újra megszavazott plakáttörvényről.

Azzal, hogy Áder János nem tette, tizenkilencre húzott lapot. Ha a testület nem találna kivetnivalót abban, hogy a pártok gazdálkodásáról szóló jogszabályt az előírt kétharmados helyett feles törvénybe csempészték – és ezt hiteles módon el is tudja magyarázni a közvéleménynek –, bankot robbant. Ellenkező esetben lenullázza a korábbi törvények alkotmányosságának mérlegelésével kivívott hitelességét.

Tertium non datur.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.