Tízmilliárdok a Soros-kampányra, a külhoni magyarokért meg aprópénz? | Válasz.hu
valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-a-semmibol-lett-17-szallodaja-a-meszaros-lorinc-kornek-121570

http://valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-a-semmibol-lett-17-szallodaja-a-meszaros-lorinc-kornek-121570

Tízmilliárdok a Soros-kampányra, a külhoni magyarokért meg aprópénz?

/ 2018.02.08., csütörtök 15:00 /
Tízmilliárdok a Soros-kampányra, a külhoni magyarokért meg aprópénz?

Egészen a közelmúltig nem írtam alá a Minority Safe Pack nevű kezdeményezést. Egyrészt azért, mert a) sokáig nem hallottam róla, b) miután hírét vettem, jó darabig nem érte el az ingerküszöbömet, c) amúgy sem nagyon hiszek a petíciók erejében, főleg, ha az Európai Uniót akarjuk rávenni valamire. Aztán ismerőseim megosztásainak köszönhetően addig jött velem szemben az interneten, mígnem a homlokomra csaptam, és csatlakoztam a mozgalomhoz.

A fenti néven futó Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés azt célozza, hogy jöjjön létre egy európai szintű, az EU-tagállamokat kötelező kisebbségvédelmi rendszer. Az ennek érdekében elindított mozgalom akkor vezet sikerre, ha egymillió uniós polgár adja hozzá a nevét. Ez esetben az Európai Bizottságnak meg kell vitatnia a beterjesztők által szorgalmazott jogszabály-javaslatokat. Még akkor sem biztos, hogy meg is szavazzák őket, de a témát legalább napirenden lehet tartani.

Az aláírásgyűjtés határideje április. Az interneten eddig 257 ezer szignó gyűlt össze, a papíralapú gyűjtéssel együtt azonban a szervezők bő 600 ezernél járnak. Nehezíti a helyzetet, hogy hiába jön össze az egymillió, ha legalább hét tagállam nem ugorja meg a népesség aránya alapján megállapított küszöböt. Ez eddig három országban sikerült: Romániában, hazánkban és Szlovákiában. A kezdeményezők emellett Szlovéniában, Horvátországban, Lengyelországban, Ausztriában, Olaszországban és Lettországban látnak esélyt a minimális szám összegyűjtésére, de szerintük ez akár Spanyolországban és Hollandiában is sikerülhet.

Hazánk esetében online 40 ezer aláírás jött össze, de a papíron csatlakozókkal együtt a szám elérte a százezret. Ha akarom, ezzel messze túlteljesítettük a tervet, hiszen a küszöb nálunk 15 750 volt. Csakhogy volna itt egy-két kellemetlen szempont, amit nem érdemes szó nélkül hagyni.

  1. Minél nagyobb számú aláírás gyűlik össze, a javaslat annál nagyobb támogatottságot tud felmutatni. Ha az EU azt látja, hogy épp csak megvan az egymillió, nyilván máshogy fog állni a kérdéshez, mint ha tömegek állnak ki mellette.
  2. Az eddigi több tucat kezdeményezés közül mindössze három érte el a kellő aláírás-számot, de a rekorder össz-EU-szinten is 1,9 millió alatt maradt.
  3. Ehhez képest a kormány közlése szerint csak Magyarországon közel ugyanennyien, 1,7 millióan írták alá a legutóbbi, n plusz egyedik nemzeti konzultációt. A korábbi hasonló össznépi közvélemény-kutatások kérdéseire is milliós nagyságrendben érkeztek válaszok.
  4. Az Orbán-kabinet az elmúlt években több tízmilliárd forintot költött arra, hogy megkérdezze az ország népét arról, amit magától is tudott – kérnek-e a tömeges migrációból –, illetve a „bevándorlást szervező Soros György” ellen hergelje a közvéleményt.
  5. Amikor valaki szóvá tette, miért kell ilyen egyértelmű kérdésben, ráadásul ennyiszer konzultálni, a válasz mindig az volt: hogy Brüsszel érezze, a kabinet nem a saját szakállára, hanem elsöprő társadalmi felhatalmazás birtokában cselekszik.
  6. A mostani kezdeményezés ellenben nem folyik még a vízcsapból is. A szerény internetes jelenlét mellett mindössze néhány standot látunk egyes köztereken, metrómegállókban, ahol alá lehet írni az íveket. Egy kis utánajárással kideríthető, hogy idehaza a Rákóczi Szövetség állt a kezdeményezés élére, és leginkább az ő munkájuk jóvoltából gyűlnek az aláírások.
  7. A szövetség többek között a határon túli magyarok segítésére létrejött Bethlen Gábor Alapból kapott támogatásból tevékenykedik. Mostani kampányát ebből a keretből mindössze néhány millió forint állami pénz segíti – illetve az a tény, hogy a kormány a szervezetet a Minority Safe Pack melletti kampánnyal összefüggésben felmentette a közbeszerzési kötelezettség alól. Ez természetesen önmagában dicséretes, és senki nem kérdőjelezi meg a szándék őszinteségét. De nem kell megátalkodott Soros-ügynöknek lenni ahhoz, hogy a migrációra és a kisebbségvédelmi kezdeményezésre fordított kormányzati figyelem, valamint a két témára költött állami pénzek elképesztő nagyságrendi különbsége bántsa az ember szemét.
  8. Lehetne persze mondani, hogy Magyarországon már összejött a szükséges számú aláírás, minek apait-anyait beleadni. Ez egyrészt az egekig turbózott migránsellenes kampány közepette harmatgyenge magyarázat volna, másrészt a kezdeményezésnek nem kis sportértéket kölcsönözne, ha épp ebben az ügyben sikerülne messze túlszárnyalni az eddigi 1,9 milliós rekordot.
  9. Érv lehetne még, hogy hiába a sok szignó, Brüsszel eddig sem jeleskedett a kisebb tagállamok érdekeinek védelmében, mit remélünk hát most? Na, ennek legalább van némi alapja; de a migránsügyi konzultációk esetében mintha ez nem lett volna szempont.
  10. Nem is szólva arról, hogy az ügyben épp szerdán történt némi előrelépés: az Európai Parlament határozatot hozott az őshonos kisebbségek diszkriminációjának tiltásáról és jogaik széles körű védelméről. A határozat felszólítja az uniós országokat, hogy védjék a kisebbségek identitását, garantálják nyelvi jogaik érvényesítését, és támogassák a kisebbségek anyanyelvi oktatását. Vagyis ha valamikor, akkor épp most lehetne ütni a vasat.
  11. A végére marad a legfájóbb következtetés. A jelek szerint nemcsak a társadalom egészében, de a több mint kétmillió kormánypárti szavazó körében is jóval könnyebb aláírásokat gyűjteni az egyébként létező, de ezerszeresre nagyított Soros-veszély és tömeges migráció ellen, mint a határon túli magyarok mellett. Történik mindez az Úr 2018. esztendejében, a külhoni véreinkért amúgy szavakban mindig lelkesedő jobboldali, konzervatív tömegek, valamint a Hiszünk a szeretet és összefogás erejében szlogen legnagyobb dicsőségére.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.