Tízmilliárdok a Soros-kampányra, a külhoni magyarokért meg aprópénz?

/ 2018.02.08., csütörtök 15:00 /
Tízmilliárdok a Soros-kampányra, a külhoni magyarokért meg aprópénz?

Egészen a közelmúltig nem írtam alá a Minority Safe Pack nevű kezdeményezést. Egyrészt azért, mert a) sokáig nem hallottam róla, b) miután hírét vettem, jó darabig nem érte el az ingerküszöbömet, c) amúgy sem nagyon hiszek a petíciók erejében, főleg, ha az Európai Uniót akarjuk rávenni valamire. Aztán ismerőseim megosztásainak köszönhetően addig jött velem szemben az interneten, mígnem a homlokomra csaptam, és csatlakoztam a mozgalomhoz.

A fenti néven futó Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés azt célozza, hogy jöjjön létre egy európai szintű, az EU-tagállamokat kötelező kisebbségvédelmi rendszer. Az ennek érdekében elindított mozgalom akkor vezet sikerre, ha egymillió uniós polgár adja hozzá a nevét. Ez esetben az Európai Bizottságnak meg kell vitatnia a beterjesztők által szorgalmazott jogszabály-javaslatokat. Még akkor sem biztos, hogy meg is szavazzák őket, de a témát legalább napirenden lehet tartani.

Az aláírásgyűjtés határideje április. Az interneten eddig 257 ezer szignó gyűlt össze, a papíralapú gyűjtéssel együtt azonban a szervezők bő 600 ezernél járnak. Nehezíti a helyzetet, hogy hiába jön össze az egymillió, ha legalább hét tagállam nem ugorja meg a népesség aránya alapján megállapított küszöböt. Ez eddig három országban sikerült: Romániában, hazánkban és Szlovákiában. A kezdeményezők emellett Szlovéniában, Horvátországban, Lengyelországban, Ausztriában, Olaszországban és Lettországban látnak esélyt a minimális szám összegyűjtésére, de szerintük ez akár Spanyolországban és Hollandiában is sikerülhet.

Hazánk esetében online 40 ezer aláírás jött össze, de a papíron csatlakozókkal együtt a szám elérte a százezret. Ha akarom, ezzel messze túlteljesítettük a tervet, hiszen a küszöb nálunk 15 750 volt. Csakhogy volna itt egy-két kellemetlen szempont, amit nem érdemes szó nélkül hagyni.

  1. Minél nagyobb számú aláírás gyűlik össze, a javaslat annál nagyobb támogatottságot tud felmutatni. Ha az EU azt látja, hogy épp csak megvan az egymillió, nyilván máshogy fog állni a kérdéshez, mint ha tömegek állnak ki mellette.
  2. Az eddigi több tucat kezdeményezés közül mindössze három érte el a kellő aláírás-számot, de a rekorder össz-EU-szinten is 1,9 millió alatt maradt.
  3. Ehhez képest a kormány közlése szerint csak Magyarországon közel ugyanennyien, 1,7 millióan írták alá a legutóbbi, n plusz egyedik nemzeti konzultációt. A korábbi hasonló össznépi közvélemény-kutatások kérdéseire is milliós nagyságrendben érkeztek válaszok.
  4. Az Orbán-kabinet az elmúlt években több tízmilliárd forintot költött arra, hogy megkérdezze az ország népét arról, amit magától is tudott – kérnek-e a tömeges migrációból –, illetve a „bevándorlást szervező Soros György” ellen hergelje a közvéleményt.
  5. Amikor valaki szóvá tette, miért kell ilyen egyértelmű kérdésben, ráadásul ennyiszer konzultálni, a válasz mindig az volt: hogy Brüsszel érezze, a kabinet nem a saját szakállára, hanem elsöprő társadalmi felhatalmazás birtokában cselekszik.
  6. A mostani kezdeményezés ellenben nem folyik még a vízcsapból is. A szerény internetes jelenlét mellett mindössze néhány standot látunk egyes köztereken, metrómegállókban, ahol alá lehet írni az íveket. Egy kis utánajárással kideríthető, hogy idehaza a Rákóczi Szövetség állt a kezdeményezés élére, és leginkább az ő munkájuk jóvoltából gyűlnek az aláírások.
  7. A szövetség többek között a határon túli magyarok segítésére létrejött Bethlen Gábor Alapból kapott támogatásból tevékenykedik. Mostani kampányát ebből a keretből mindössze néhány millió forint állami pénz segíti – illetve az a tény, hogy a kormány a szervezetet a Minority Safe Pack melletti kampánnyal összefüggésben felmentette a közbeszerzési kötelezettség alól. Ez természetesen önmagában dicséretes, és senki nem kérdőjelezi meg a szándék őszinteségét. De nem kell megátalkodott Soros-ügynöknek lenni ahhoz, hogy a migrációra és a kisebbségvédelmi kezdeményezésre fordított kormányzati figyelem, valamint a két témára költött állami pénzek elképesztő nagyságrendi különbsége bántsa az ember szemét.
  8. Lehetne persze mondani, hogy Magyarországon már összejött a szükséges számú aláírás, minek apait-anyait beleadni. Ez egyrészt az egekig turbózott migránsellenes kampány közepette harmatgyenge magyarázat volna, másrészt a kezdeményezésnek nem kis sportértéket kölcsönözne, ha épp ebben az ügyben sikerülne messze túlszárnyalni az eddigi 1,9 milliós rekordot.
  9. Érv lehetne még, hogy hiába a sok szignó, Brüsszel eddig sem jeleskedett a kisebb tagállamok érdekeinek védelmében, mit remélünk hát most? Na, ennek legalább van némi alapja; de a migránsügyi konzultációk esetében mintha ez nem lett volna szempont.
  10. Nem is szólva arról, hogy az ügyben épp szerdán történt némi előrelépés: az Európai Parlament határozatot hozott az őshonos kisebbségek diszkriminációjának tiltásáról és jogaik széles körű védelméről. A határozat felszólítja az uniós országokat, hogy védjék a kisebbségek identitását, garantálják nyelvi jogaik érvényesítését, és támogassák a kisebbségek anyanyelvi oktatását. Vagyis ha valamikor, akkor épp most lehetne ütni a vasat.
  11. A végére marad a legfájóbb következtetés. A jelek szerint nemcsak a társadalom egészében, de a több mint kétmillió kormánypárti szavazó körében is jóval könnyebb aláírásokat gyűjteni az egyébként létező, de ezerszeresre nagyított Soros-veszély és tömeges migráció ellen, mint a határon túli magyarok mellett. Történik mindez az Úr 2018. esztendejében, a külhoni véreinkért amúgy szavakban mindig lelkesedő jobboldali, konzervatív tömegek, valamint a Hiszünk a szeretet és összefogás erejében szlogen legnagyobb dicsőségére.

 

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.