Többször álmodta, hogy meghalt: Így kapták el Biszku Bélát

/ 2010.06.16., szerda 09:43 /
Többször álmodta, hogy meghalt: Így kapták el Biszku Bélát

Két újságíró cselek sorával csalta lépre a húsz éve némaságot fogadó Biszku Bélát: az ’56 utáni megtorlás véreskezű irányítóját „álruhában” vették rá a kamerák előtti vallomástételre. Az eredményt, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség című filmjét június 16-án mutatják be, de nem úgy, ahogy tervezték.

- Hogyan éledt fel az önökben szunnyadó kommunistavadász?


Skrabski Fruzsina: A Konzervatórium blogon olvastunk egy cikket jó két éve, amely fölvetette: miközben rengeteget hallunk nácivadászokról, vajon miért nincsenek kommunistavadászok? Ez szöget ütött a fejünkbe, s elhatároztuk, hogy azok leszünk, ha csak kamerával is.

- Rögtön tudták, hogy Biszku Béla lesz a célpont?

Novák Tamás: Több név előkerült, de a ma még élő egykori vezetők közül rangban ő a legkiemelkedőbb, az ő kezéhez tapad a legtöbb vér, és a nyolcvanas évekig vezető szerepet vitt a pártban. Nagy idők nagy tanúja.

- Aki évtizedekkel ezelőtt visszavonult. Könnyű volt megtalálni?

N. T.: Nem. 1989 óta nem adott interjút senkinek - mint kiderült, ügyvédje tanácsára.

S. F.: Az életrajzából tudtuk, hogy Márokon született. A falucskát ma Márokpapinak hívják, a Beregben van, közel az ukrán határhoz. Felhívtuk a polgármestert, és szerencsénk volt: ismerte a Jobbklikket és a - ma már Mandiner néven működő - Reakciót is, ahová írtunk-írunk. Ajánlott is két embert, akikkel Biszku szokott találkozni, ha nagy ritkán a faluba látogat. De ők sem tudták, hol él.

N. T.: Végül a lányát kerestük meg. Azt mondtuk neki, a Beregi Ifjúsági Egyesület tagjai vagyunk, s Márokpapi híres szülöttéről forgatnánk filmet, amint a tájról beszél. Az ő közvetítésével Biszku aztán ráállt egy találkozóra.

- Egyszer találkoztak vele?

S. F.: Négyszer. Először 2008 őszén. Akkor még tényleg csak az ifjúkoráról kérdeztük, s a második találkozón is puha kérdéseket kapott.

N. T.: Nem siettünk. 2009 nyarán aztán elhívtuk Márokpapiba egy falunapi közönségtalálkozóra, amit miatta szerveztünk.

S. F.: Eljött, bejárta a falut, a kisfilmet is levetítettük, amit róla készítettünk, itt újságíró barátaink segítségével már keményebb kérdéseket kapott, mint az első két alkalommal. Utoljára tavaly novemberben mentünk el hozzá, akkor már le is lepleztük magunkat. Elmondtuk, hogy újságírók vagyunk, és azt szeretnénk, ha most a kamerába nézve bocsánatot kérne mindazért, amiben vastagon benne volt.

- És?

N. T.: Hát, ahhoz meg kell nézni a filmet. Mindenesetre azzal védekezett, hogy nem tudott az ítéletekről, és a bíróságok függetlenek voltak. Miközben az MSZMP KB-ban - amint jegyzőkönyvek tanúsítják - volt, hogy "fizikai megsemmisítést" követelt az elsőfokú, gyengébb ítélet helyett.

S. F.: Biszku önképvédelmi reflexe nagyon erős, teljesen kizárja a külvilágot. Betanult sztorikat mond, visszakérdez, mellébeszél, de vállalja, amit tett.

- És az önök önképvédelmi reflexe? Belefér, hogy hazugsággal jutottak a film alapanyagához?

N. T.: Ez nyilván felvet etikai kérdéseket, de Biszku közszereplő volt, s szerintünk ideje, hogy szembenézzen a nyilvánossággal. Tartozik ennyivel az áldozatok emlékének és családtagjaiknak. Ítélet helyett. Ha már az elmaradt.

- Biszku 1990-ben sem ijedt meg, hogy ütött az óra?

N. T.: Van egy legenda, amely szerint biztonságban érezte magát, az '56-os forradalom után ugyanis idősebb Antall József közbenjárására kiengedte az akkor őrizetbe vett ifjabb Antall Józsefet. Amikor 1993-ban Antall meghalt, akkor azért megijedt, hogy Kónya Imre majd előveszi. Erről megkérdeztük Kónyát is, azt mondta, akkoriban kisebb gondja is nagyobb volt ennél.

S. F.: Biszku persze gyűlöli az egész rendszerváltást. Személy szerint Orbán Viktor is nagyon idegesíti. Szerinte ő állt a "Dunaszaurusz", az újratemetés és minden ördögi cselszövés mögött.

- Ha nem is ezért a véleményért, azért csak rács mögött lenne a helye, nem?

N. T.: Az, hogy akármennyire nem akarta, most mégis szembe kell néznie a nyilvánossággal, éppen elég ítélőszék neki. Hogy egy öregember börtönbe kerül és a végén még mártír lesz belőle - nem biztos, hogy ez a helyes út.

- Csak nem megkedvelték?

S. F.: Húszórányi felvételt készítettünk róla, ennyi idő alatt szinte szükségszerűen láttuk meg benne az embert. Stockholm-szindróma. Amikor viszont a halálraítéltek hozzátartozói beszélnek, mondjuk Mansfeld Péter öccse vagy Fónay Jenő a bitófa alatt, akkor észhez tér az ember.

Biszku Béla (jobbra, kalapban) a néppel cserél eszmét 1958-ban

- A filmben tehát áldozatok is szerepelnek, azaz nem csak egy vágott Biszku-interjú.

N. T.: Sőt, nem is tisztán dokumentumfilm, tekintve a fikciós elemeket az elején. Rajtunk és Biszkun kívül megszólal sok neves történész, pszichológus, az áldozatok, és sok archív anyag is bekerült.

- Saját zsebből?

S. F.: Igen, de sok barátunk segített, amit nagyon köszönünk. Úgy tűnik, most már több tévé is érdeklődik a film után.

- Amikor végül leleplezték magukat, Biszku nem próbálta megakadályozni a film elkészítését?

N. T.: De. Miután elmondtuk, kik vagyunk, A párt és a nép szolgálatában című remekművét még dedikálta nekünk, már a saját nevünkre. Úgy váltunk tehát el, hogy film készül. Három órával később csörgött a telefonom, és minősíthetetlen hangnemben vonta vissza a hozzájárulását - korábban ugyanis aláírt egy papírt, melyben hozzájárul minden kép- és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához. Azokat a részeket használtuk a felvételekből, amelyek a közszereplésére vonatkoznak; ha perel, hát perel - persze, ha él még.

- Lehet, hogy már nem?

S. F.: Tavaly november óta nincs kapcsolatunk vele. Többször álmodtam azóta, hogy meghalt.

- Azért egy MTI-hír csak lenne belőle.

N. T.: Miért lenne? A család nem biztos, hogy közölné a távirati irodával, s ha ők nem, ki? Az MSZMP KB tekinthetné persze saját halottjának, de az már nincs.

- Ilyen rossz állapotban találták?

S. F.: Dehogy. Remek formában volt. A vadászatok, a tenisz jó karban tartották. Utóbbi még tavaly is ment neki. Ha nem halt meg azóta, kellemes nyugdíjából ma is vígan él Budapesten, a Rózsadombon.


 

A film alkotói úgy tervezték, hogy a mozit az Uránia Filmszínházban vetítik le először. Ám történt valami. Mint arról portálunk elsőként számolt be: Biszku Béla lánya besétált az Uránia Nemzeti Filmszínházba, s perrel fenyegette meg a mozit, mire annak vezetése megijedt és lefújta a hetek óta hirdetett bemutatót. Az alkotók így illegális vetítést tartanak az eredeti időpontban: az új helyszín a 2. kerületi Menta Terasz, ahol ma este hét órakor kezdődik majd a vetítés.


 

Biszku Béla 1921. szeptember 13-án született Márokon.


1937-ben lakatosinasként kezd dolgozni, 1938-ban bekapcsolódik az ifjúmunkás-mozgalomba, 1944-ben belép a kommunista pártba, majd az angyalföldi fegyveres ellenállás szervezője.

A háború után budapesti káderfőnök, majd kerületi párttitkár - 1951-től Kőbányán, négy évre rá Angyalföldön: itt a forradalom alatt párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervez a felkelők ellen; felfigyel rá régi elvtársa, a szintén angyalföldi Kádár János is.

1956-tól a KB, 1957-től a Politikai Bizottság tagja (1980-ig). 1957 májusától belügyminiszterként irányítja a forradalom utáni megtorlást: 20 000 bebörtönzés és 300 halálos ítélet szárad a lelkén, s kétszer is ő tárgyal Moszkvában Nagy Imre ügyéről. 1961 őszén leváltják; felfelé bukik, miniszterelnök-helyettes lesz, 1962-től pedig a KB titkára.

Túl puhának érzi Kádárt, 1972-ben szembe is fordul vele: Brezsnyevnél igyekszik elérni a leváltását és Komócsin Zoltán trónra ültetését. 1978-ban újra a szovjet pártfőtitkárral egyeztet Kádár leváltásáról. Brezsnyev hitegeti, majd befújja Kádárnál, ezért felmentik tisztségei alól.

Tisztes nyugdíja mellett a Szakszervezetek Országos Tanácsa Számvizsgáló Bizottságának elnöki tisztével és - főleg sportügyekben - informális befolyásával vigasztalódhat 1980-tól 1989-ig. A rendszerváltás után a bíróság egyszer meghallgatja egy sortűzperrel kapcsolatban, tetteiért azonban sosem kell felelnie a törvény előtt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.