Depressziós cukorbetegeknél gyakoribb a demencia

/ 2011.12.31., szombat 11:28 /

Egy közelmúltban publikált tanulmány szerint, azok a diabéteszben szenvedők, akik még depresszióval is küzdenek, jobban ki vannak téve az időskori szellemi hanyatlás veszélyének.

A depressziós 2-es típusú cukorbetegeknél kétszer gyakrabban fejlődött ki a demencia, mint azoknál a sorstársaiknál, akiket nem érintett ez a hangulati betegség. Régóta megfigyelt tény, hogy a diabétesznek gyakori kísérője a depresszió, minden ötödik cukorbeteg (20 százalék) küzd vele - írta a tanulmány. Az amerikai vizsgálatban 19 ezer 30 és 75 év közötti lakost vontak be, akiknek az egészségi állapotát 3 éven át figyelték.

A demencia (szellemi hanyatlás) esetén a mentális képességek, az élet folyamán megtanult ismeretek fokozatosan vagy hirtelen elvesznek, megváltozik a személyiség, a mindennapi életvitel önállóan nehézkessé, idővel lehetetlenné válhat.

A demencia nem egységes kórkép, számos betegség állhat a hátterében-tudtuk meg Dr. Hidasi Zoltán neurológustól. Ezek közül a két leggyakoribb az Alzheimer-kór és az agyi érbetegség által okozott demencia. Ezen betegségek kialakulásának számos kockázati tényezője ismert, sőt több olyan tényező is van, amely mindkét betegség szempontjából rizikófaktornak számít, ilyen többek között az elhízás, a diabétesz mellitusz (2-es típusú cukorbetegség), a csökkent glukóz tolerancia, az inzulin rezisztencia, a metabolikus szindróma, az emelkedett vérzsír értékek, a magasvérnyomás-betegség, bizonyos genetikai faktorok és a depresszió is. Ebből jól látható, hogy mivel diabétesz mellituszban ezek a kockázati tényezők többnyire halmozottan fordulnak elő, így a demencia kialakulása tekintetében is többszörös kockázat észlelhető.

A depresszió jelensége egyébként is többszörös kapcsolatot mutat a demenciákkal. Az időskori kedélybetegség, valamint ha valaki élete folyamán többször is kórházi kezelésre szorult depresszió miatt, növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázatát - mondta Dr. Hidasi Zoltán. Az kezdődő Alzheimer-kórnak pedig sokszor az első tünete nem a feledékenység vagy egyéb szellemi funkciózavar, hanem éppen a depresszió megjelenése. Ezek alapján valóban felmerül, hogy a depresszió kétirányú, ok-okozati kapcsolatban állhat a demenciák hátterében meghúzódó betegségekkel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.