Tőkeinjekció

/ 2010.07.25., vasárnap 08:28 /
Tőkeinjekció

Szocialista politikai hátszéllel felépült, esztétikailag megkérdőjelezhető és a Heti Válasz tudomása szerint jogszerűtlenül engedélyezett nagyberuházás a Badacsony oldalán - avagy hogyan csúszott félre a Laposa Borászat fejlesztése, és miért védtelen a legszebb magyar szőlőhegy.

Brutális tájseb a Badacsony oldalában, vagy a történelmi borvidék megújulásának első állomása? Magasra csaptak az indulatok, amikor a helyiek szembesültek azzal, hogy a Balatonparti szőlőhegyen egy három elemből álló, összesen másfél milliárdos nagyberuházás keretében borfeldolgozó üzemet, látványpincét és borhotelt épített a Bazaltbor-Badacsony Kft.

A múlt héten fórumot is rendeztek a badacsonytördemici községháza udvarán, ahol a tiltakozó civilek mellett megjelentek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselői, valamint az érintettek: Laposa József borász és fia, Bence, az építtető cég ügyvezetője. A helyszínválasztás önmagában is jelzésértékű, mivel a beruházás nem Badacsonytördemic, hanem a szomszédos Badacsonytomaj közigazgatási területén található, és bár a kisváros önkormányzata játszotta az engedélyező hatóság szerepét, Krisztin N. László polgármester mégsem volt hajlandó - tördemici kollégája, Vollmuth Péter hívására - a fórumon megjelenni.

Az ügy látszólag tipikus helyi perpatvar - csak éppen az egyik legszebb magyar tájat érinti, amelynek sorsa igencsak bizonytalannak tűnik, ha védelemre érdemes értékeit gond nélkül le lehet bontani, a szakhatóságok tehetetlenek, az önkormányzat mindenáron "fejleszteni" akar, és egy szabálytalanul kiadott építési engedélynek sincs következménye.

Pedig a Laposa Pincészet egy magyar sikersztori volt. Laposa József a magyar szőlőhegyek történetének legelismertebb szakértője, akinek könyvein tájépítész-nemzedékek nevelkedtek. Ő tárta fel elsőként a szőlőhegyek hanyatlásának okait, már az 1980-as években felemelte a szavát a balatoni táj elcsúfítása ellen, és jelezte, hogy a Balaton-felvidéki szőlőhegyeket csak akkor lehet megmenteni, ha a borászat is megújul, mivel ezt a területet évszázadok óta a szőlőben kapáló, metsző, támfalat rakó, erdőt irtó, árkot ásó, munkálkodó emberi kéz tette olyanná, amilyennek ma látjuk. 1992-ben Laposa kis családi pincészetet hozott létre a Badacsony oldalában, amely kiváló boraival hamarosan elismertté vált.

Itt is Kis

Ez a rokonszenves történet akkor vett különös fordulatot, amikor a családi borászatban megjelent a továbblépéshez szükséges nagytőke. A pincészet vezetését átvette a fiú, Laposa Bence, aki eladta a cég többségi tulajdonát Póczik Péter ingatlanfejlesztőnek, a kelenföldi Griff Hotel tulajdonosának. Póczik vagyonát A 100 leggazdagabb című összeállítás 6 milliárd forintra becsüli - nem említve azt a tényt, hogy az említett kelenföldi szálloda egyben a nála tízszer gazdagabb Leisztinger Tamás cégbirodalmának központja.

A badacsonyi beruházáshoz kellett még némi politikai támogatás a legmagasabb szintről - ezt Ujhelyi István szocialista politikus és Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács 2007-ben megválasztott elnöke szállította -, továbbá némi uniós támogatás, összesen 400 millió forint a Vidékfejlesztési Terv keretéből. A tavaly szeptemberi alapkőletételen Ujhelyi mellett Gráf József akkori földművelésügyi miniszter is megjelent. Laposa Bence tervezőnek egy hazai "sztárépítészt" kért fel, Kis Pétert, akinek neve a Dísz téri Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója körüli botrányokban várt ismertté. Kis ekkor nem tudott vagy nem akart olyan épületet tervezni a Budai Vár kellős közepére, ami a laikus és a szakmai közvélemény többsége számára is elfogadható lett volna, s ez közvetve végül a kiemelt uniós projekt bukását okozta.

Kis Péternek most nem kellett hasonló gondokkal szembenéznie, mert a badacsonytomaji építéshatóság készséges partnernek bizonyult. A nemzeti parkkal ugyan egyeztettek, de nekik nincs vétójoguk, arról pedig nem is értesítették őket, hogy hozzáfogtak a fejlesztés útjában álló régi Bormúzeum lebontásához.

Laposa Bence, Gráf József, Suchmann Tamás és Ujhelyi István az alapkőletételen

A helyiek számára a Bormúzeum elvesztése a leginkább fájó pont, mert a bazaltkőből épített, régi, tornácos csárda a hegy egyik nevezetessége volt. A badacsonyi vasútállomáson kihelyezett turistatérképen máig jelölik a látnivalók közt, de a helyén már vadonatúj, háromszintes, felnagyított présházra emlékeztető borhotelt találnak a kirándulók. A házból csak a szüreti jelenetet ábrázoló, velencei üveg mozaikot sikerült az utolsó pillanatban kimentenie Vollmuth Péternek.

Alázat nélkül

A "Badacsonyi szüret" jelenleg a tördemici községházán várja darabokra tört állapotban sorsa jobbra fordulását. A Róth Miksa műhelyhez köthető műalkotás leverése jelképesen is mutatja, hogy ezúttal nem a hagyományokra épülő, szervesen továbbépítő gondolkodás győzött, hanem a mindenáron újat és nagyot akarás. Ennek ellenére az új borhotel kvalitásos, habár igencsak rideg épület. Ugyanez a tervezői tehetség már nem látszik a hegyoldalba vágott, üvegfalú, ipari vastraverzekkel fedett látványpincén, és a hegy alján elhelyezett feldolgozóüzem esetében is csak részben enyhít a vizuális ökölcsapáson, hogy jelentős részét a föld alá bújtatták.

Azon persze lehet vitatkozni, hogy mi illik esztétikailag a badacsonyi tájba, és mi nem. Úrvölgyi Judit, a szomszédos Villa Márika borászat alapítója például biztos benne, hogy Kis Péter alkotásai nem illenek bele. "Amikor mi építkeztünk, a nemzeti park visszadobta az első tervünket - és nagyon helyesen tette! A közös gondolkodás, a tervek többszöri átdolgozása eredményezte, hogy olyan pincészet született, amire igazán büszkék lehetünk" - magyarázza a Berlin és Badacsony között ingázó hölgy, aki elhatározta, civilszervezetet hoz létre, amely képes hatni a rendezési terveket készítő önkormányzatokra, és összeállítja a hegy értékeinek leltárát.

"Rengeteg a tennivaló a hegyen, továbbra is megoldatlan például a vízelvezetés, az árkok, támfalak, utak karbantartása, a csatornázás. De a legfontosabb természetesen az, hogy még egyszer ne születhessen olyan épület, amely a Badacsony látképét tönkreteszi" - mondja. Papp Zoltán Tamás, Badacsonytomaj frissen kinevezett főépítésze a tördemici fórumon ígéretet tett, hogy a feldolgozóüzem épületét a vakító fehér tetők színének tompításával és a környék zöldítésével a tájba illesztik, valamint megalkotják a település régóta hiányzó helyi értékvédelmi rendeletét.

Mindenki tévedhet

Nem esztétikai, hanem jogi kérdés, hogy a borhotel épületére valószínűleg szabálytalanul adták ki az építési engedélyt, ám ennek mindmáig semmilyen következménye nem lett. Virányi István balatoni főépítész irodája vizsgálatot folytatott az ügyben, és megállapította, hogy a Bormúzeum szerepelt az egyedi táji értékek listáján, amelyet a nemzeti park állított össze, ám Badacsonytomaj 2007-ben elfogadott rendezési tervéhez "tévedésből" nem ezt, hanem egy másik listát csatoltak.

A balatoni főépítész és a nemzeti park igazgatója már 2007-ben közös levéllel fordult az önkormányzathoz, amelyben sorra vették a rendezési terv problémáit. A levélből kiderül, hogy a rendezési tervben a természetvédelmi szempontok több ponton nem érvényesülnek, viszont a fejlesztések előtt túl szélesre tárták a kaput. Az önkormányzat az eltelt három évben a füle botját sem mozgatta.

A megnyitásra váró borhotel a régi Bormúzeum helyén

A Bazaltbor Kft. az épület felújítására és bővítésére kért engedélyt, ám ami a házzal történt, az köznyelvi értelemben mindenképpen bontás, mivel csupán egyetlen pincedarabot tartottak meg belőle. A balatoni főépítész kérésére a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Veszprémi Kirendeltsége is vizsgálódott az ügy-ben, és megállapította, hogy Kis Péter valótlan adatokat szolgáltatott a tervben, ezért az elkészült borhotel több ponton sérti a helyi építési szabályzatot.

A Heti Válasz által megtekintett dokumentumok bizonyítják: a hivatal mérlegelte, hogy az ügyészséghez fordul, ám ez végül "valamiért" elmaradt. Mellékszál, hogy Póczik Péter másik cége, a Ranolder Badacsony Kft. megvette a közeli Ranolder-villa épületét is, amely korábban közfunkciót töltött be - az 1992-ben megszűnt Badacsonyi Állami Gazdaság szőlészeti múzeumának adott otthont. A műemlék püspöki villa felújítása félbemaradt, a ház teljesen szétverve, három méter mélyen kiásott alapokkal várja, hogy az időjárás befejezze a "fejlesztők" egyelőre inkább pusztító munkáját.

A Laposa Pincészet bővítésével kapcsolatos jogi és esztétikai problémáktól eltekintve a magas színvonalú, európai rangú borászatok létrehozására szükség van a Badacsonyon. A hegy táji karakterét ugyanis a túlzott beépítés mellett a szőlészet hanyatlása veszélyezteti leginkább. Czakó Orsolya tájépítész a badacsonyi tájhasználat változásait elemezve megállapította, hogy a hegyen a szőlőterületek kiterjedése 1913 óta folyamatosan csökken, ráadásul pont a tájképi szempontból legérzékenyebb, meredekségük miatt csak kézi erővel művelhető, de különleges termőhelyi adottságú felső lejtők vannak a legrosszabb állapotban.

A Badacsonyi Állami Gazdaság a szocializmus éveiben a tömeges, nagyipari bortermelést preferálta, ezért az alsó lankákon hozott létre gépesített művelésre alkalmas, széles teraszokat. A meredek hegyoldalt pettyező, öreg pincék lassacskán összedőltek, a szőlők, gyümölcsösök helyét elfoglalta a bozót. Badacsonytomaj területén az 1873-as állapothoz képest ma 30 százalékkal kevesebb szőlő van. Az elmúlt évtizedben a folyamat végre megfordult, és éppen a Bazaltbor beruházásával jelent meg a hegyen a modern presztízsborászat.

A hírek szerint hamarosan Szeremley Huba is nagyméretű pincészetet épít Badacsonytomajban. Noha a Badacsony hagyományosan nem nagybirtokos vidék (ellentétben a Hegyaljával), ezek a borászatok akkor is a régió húzóerejévé válnának, ha a hegy hagyományos értékeit tiszteletben tartó módon valósítanák meg őket. Hatékony marketingmunkával visszaadhatnák a badacsonyi bor rangját, pláne, ha mellé még sok-sok szőlőt telepítenek. Utóbbiban nem állnak rosszul Laposáék - mivel termőterületük a legfrissebb telepítésekkel ötven hektárra nőtt.

A badacsonytomaji önkormányzat fejlesztésorientált hozzáállása azonban felgyorsítja a hegy '60-as évek óta tartó "szuburbanizációs" folyamatát. A nyaralók óriási szeletet szakítottak már ki maguknak a Badacsony szoknyájából, Badacsonytomajon például 1984-ben még 792 hektár volt az összes mezőgazdasági terület, Badacsonytördemicen pedig 390 hektár, ami az ezredfordulóra 358, illetve 220 hektárra csökkent. A legelők mára teljesen eltűntek, a gyümölcsösök megfogyatkoztak, szántó és rét is alig maradt - miközben a helyben lakó, földművelő népesség kihal, a hegyet felzabálják az üdülők. Friss fejlemény az ingatlanfejlesztők feltűnése: mindkét faluban terveznek egy-egy nagy szállodát, Tomajon bevásárlóközpontot és lakóparkot is.

"Nincs összehangolt, egységes tájvédelem. Nem beszélhetünk a településszerkezet, a falukép, a kultúrtáj védelméről sem. Csak a táj mozaikelemeit védjük, miközben maga a táj előnytelenül változik" - írta Laposa József 1981-ben. A magyar jogrend azóta sem tudott kitalálni semmilyen hatékony rendszert az emberi tevékenység nyomán kialakult, komplex egységet alkotó, rendkívül sérülékeny kultúrtájak védelmére, még az olyan kiemelt esetekben sem, mint a Badacsony.

A rendezési tervek nincsenek összehangolva, nem létezik erős jogosítványokkal felruházott, egységes szakhatóság, sem tudományos hátteret adó tájintézet. Továbblépést egyedül a megpályázott világörökségi cím hozhatna (a Balaton évek óta szerepel a kormány által az UNESCO felé leadott várományos helyszínek listáján), de Sall Csaba badacsonytomaji alpolgármester tavaly egy konferencián kijelentette, hogy a település nem kíván a világörökség részévé válni, mert már eddig is számos hátránya származott abból, hogy kiemelt természetvédelmi területen fekszik.

Rosta

V. Nagy Viktória

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.