valasz.hu/itthon/minden-szinvonalat-alulmul-palinkas-jozsef-a-kormanymedia-tamadasarol-129173

http://valasz.hu/itthon/minden-szinvonalat-alulmul-palinkas-jozsef-a-kormanymedia-tamadasarol-129173

Tökéletes asszimiláció?

/ 2001.04.13., péntek 07:39 /

A pályájuk csúcsára érkező tudósok általában hajlanak olyan szintetizáló munkák megírására, amelybe belefoglalják egész élettapasztalatukat, bölcsességüket. A Franciaországban élő irodalmár-történész Fejtő Ferenc most megjelent könyve a Magyarság, zsidóság, amely a magyar zsidóság vagy zsidó magyarság ezeréves történetét próbálja meg áttekinteni, szintén ebbe a kategóriába tartozik, s ezért az olvasó szívesen veszi kezébe. A könyv legerősebb részeiben, a dualista korszakról szóló összefoglalásban és a Horthy-korszak megítélésében is ez a józanságra és kiegyensúlyozottságra törekvő szemléletmód dominál.

Az eredetileg francia közönség számára íródott munka magyar nyelvű változata persze magán viseli annak jegyeit, amit egy ilyen könyv hazai kiadása okozhat, hiszen háromszáz oldalba nehéz úgy belesűríteni ezer év történetét, hogy az a párizsi értelmiségiek és a magyar olvasók számára egyaránt izgalmas és közhelyektől mentes legyen. Az alapvető cél más és más az adott környezetben, így a könyv olvasásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a francia olvasók számára alapos bevezetést nyújtó könyv itthon inkább a közismert tények rövid összefoglalását jelenti higgadt, néhol azonban az elnagyoltság jegyeit is magán viselő formában. A szöveg egyes részei között ily módon kialakult feszültséget tovább fokozza az a tény, hogy a munka a História Könyvtár monográfiasorozatában jelent meg. Ebben olyan alapvető és tudományosan kiemelkedő munkák jelentek meg eddig, amelyek egyetemisták és szakemberek nélkülözhetetlen olvasmányai lesznek minden valószínűség szerint még évtizedekig. Ha Fejtő Ferenc könyvét összevetjük Diószegi Istvánnak a hatalmi politikáról szóló vagy Hegyi Klárának a török korról írott könyvével, akkor tűnik szembe igazán, hogy a Magyarság, zsidóság műfajilag kilóg a sorból. Fejtő könyve elsősorban a Magyarországon megjelent másodlagos forrásokra, összefoglaló munkákra, Nyugaton megjelent folyóiratcikkekre és néhány korabeli forrásra támaszkodik, ami szinte elkerülhetetlen eljárása az összefoglaló munkáknak. Ami viszont tudatos döntés eredménye, az a gyakran esszébe hajló írásmód, s ez azt a benyomást kelti az olvasóban a XX. századi részek olvasásakor, hogy a szerző nem tudta vagy nem akarta teljesen szétválasztani visszaemlékezéseit a tudományos történetírástól.

Az a pár oldal, amit Fejtő Ferenc a középkori és kora újkori zsidóság magyarországi történetének szentelt, szükséges bevezetésnek tekinthető az emancipációs folyamatról írott részhez. Bár a könyv tagolása kissé megnehezíti az áttekintést, mindazonáltal az mégis jól kivehető, hogy a szerző korábbi kutatásaiban is nagy szerepet játszott korszak, tehát a 48-as szabadságharcot követő időszak, a dualizmus és a Monarchia szétesésének kora nagy hangsúlyt kap. A könyvnek - a Horthy-korszakot taglaló fejezete mellett - leginkább ez a része érdemes a tanulmányozásra, mert igen jó összefoglalását adja a zsidóság emancipációjának, nevezetesen, hogy miként lett a magyar zsidóság az egyik legasszimiláltabb réteg a diaszpórában, és hogy miért állíthatta igen sok zsidó értelmiségi Szabolcsi Miksával egyetértőleg a következőket: "A mi zsidóink nem lesznek sohasem külön nemzetiséggé, nem lesznek másokká soha, mint amik: zsidóhitűek, kik nemzetiségükre nézve magyarok."

A Horthy-korszak összefoglalása már kevésbé alaposan érvelő, ami a zsidóságot érintő események fontosságával nincs összhangban. A szövegalakítás azonban a legjobb történetírói hagyományoknak megfelelően árnyalt, és nem dolgozik olyan kategorikus kijelentésekkel, mint a háború utáni korszakot elemző fejezetek vagy a rendszerváltás utáni történéseket áttekintő oldalak, melyek bizony politikai elkötelezettségről tanúskodnak. A könyv utolsó részében ugyanis igen sok vitatható állítás olvasható az ötvenhatos forradalomról vagy a kádári restaurációról. Kár, hogy az eredeti témától elkanyarodva e záró fejezetekben a szerző inkább általában szól Magyarország második világháború utáni történetéről, s emiatt kissé elhanyagolja a magyar zsidóság történetének e közelmúltbeli szakaszát.

Mindent összevetve Fejtő könyve azzal a reménységgel töltheti el az olvasót, hogy kiindulópontja lehet egy józan, a tényekre koncentráló történeti rekonstrukciónak a magyar közgondolkodás számára oly fontos kutatási területen.

(Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság, História Könyvtár, Monográfiák, 14. kötet, MTA Történettudományi Intézet, 2000. Ára: 2480,- Ft)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.