valasz.hu/itthon/elitelt-magyar-orvosok-borton-helyett-tovabb-praktizalhatnak-122058

http://valasz.hu/itthon/elitelt-magyar-orvosok-borton-helyett-tovabb-praktizalhatnak-122058

Topon az Országház

/ 2017.08.30., szerda 16:25 /

A világ 15 legnépszerűbb látnivalója közé került az Országház a TripAdvisor összesítése szerint, az épület 2018-ban elérheti turisztikai befogadóképességének határát.

„Parlament, Széchenyi fürdő és »gosztyjú«, ez a három” – számolja végig ujjain kérdésünkre egy izraeli turista, mit tenne a budapesti kötelezők közé. Az egzotikusan hangzó gosztyjú természetesen a VII. kerületi Gozsdu-udvart jelenti. Átlagos nyári hétköznap délelőtt állunk sorban az országházi látogatóközpont térszint alatti beléptetőinél; ez már rég nem a 2014-ig üzemszerű – és tegyük hozzá: botrányos – Kossuth téri betonplaccos várakoztatás, a sor mégis döcögősen halad. Nem csak a körülmények lettek jobbak, az igény is megnőtt. A tel-avivi férfi azt mondja, nagyon jó híre van az épületnek, neki a fotók és az internetes turistakalauzok alapján ez tűnik most a legérdekesebbnek Pestből. Ezt mondja egy másik, Fokvárosból érkezett látogató is: „Mindenképp be akartunk menni a Parlamentbe, mert kívülről lenyűgöző. A Hősök tere és a Duna-part még biztos cél, a többit útközben eldöntjük.”

Az Országgyűlés Hivatala szerint 2016-ban közel 583 ezer látogató kereste fel a Parlamentet, 77 százalékuk külföldi. A vendégek közül 32 százalék angol, 14 százalék spanyol, 11 százalék olasz, nyolc százalék francia nyelven kapott idegenvezetést. A teljes látogatószám a 2013-ban kezdődött felújítás előtt legfeljebb 450 ezer volt, az ezredforduló előtti években pedig 127 és 230 ezer között mozgott.

Kossuth téri „tudásbányászat”

A közel 600 ezer (vagyis napi átlag 1600) fő viszont már a nemzetközi mezőnyben is erős. A budapesti Országház a 14. helyével a párizsi Notre-Dame-székesegyházat, a londoni Big Bent és az athéni Akropoliszt is megelőzi a legkeresettebb online turisztikai adatbázis, az amerikai TripAdvisor összesítésében, a „Top látnivalók” kategóriában. Nem arról van szó, hogy az Országház a még mindig fokozódó, ivós-bulizós budapesti „hype” farvizén népszerűsödik: a főváros egyelőre nem szerepel a top 25 úti cél között, Prága viszont például igen. A TripAdvisor Budapest-statisztikáit és a felhasználók által generált, angol nyelvű értékeléseket átnézve világos, hogy az Országház lett az egyik legerősebb hazai turistamágnes, olyan klasszikusokat is megelőzve, mint a Halászbástya vagy az Andrássy út az Operaházzal.

Mik a siker összetevői? A növekedés elképzelhetetlen lett volna a Steindl Imre Program, vagyis a Kossuth tér 2013–2014-es rekonstrukciója és a XXI. századi elvárásoknak megfelelő látogatóközpont kialakítása nélkül, de az utóbbi években fejlesztették az audioguide-rendszert, és jobb lett a tárlatvezetések minősége is. „Tetszett, bár lehetett volna hosszabb” – ad gyorsértékelést a tel-avivi turista, akivel az idegenvezetés végén is találkozunk. Egy másik jellemző vélemény szerint a Parlament és a Kossuth tér gyönyörű, bár nem olyan régi, mint amilyennek látszik. A turistacsoportot elkísérjük a szuvenírboltig, ahol a könyvespolcokat az elmúlt években megjelent magyar és angol nyelvű kiadványok töltik meg. Kapható itt Országház-kalauz nyolc nyelven, valamint kiadványok az épületben zajlott konferenciákról, az országgyűlések történetéről.

Végső soron a parlamenti közönségszolgálat, a látogatóközpont és a könyvkiadás szálai mind egy központba vezetnek. A Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság (KKI) felel mind a Ház idegenforgalmi és múzeumi funkcióiért, mind kulturális életéért, publikációiért. „Szerettük volna, ha turizmus, tudomány és kultúra egy szervezeti egység alatt egyesül” – mondja a Heti Válasznak Bellavics István, a KKI igazgatója. Csapata járatlan ösvényen halad: a KKI-nak előzménye nem volt, az igazgatóságot 2013. január 1-jén alapította meg az Országgyűlés elnöke az Országgyűlési Könyvtár, a Képviselői Információs Szolgálat és a közönségszolgálatért felelős iroda elegyéből.

A KKI célja – az alegységek és funkciók napi működtetésén túl – kulturális és történelmi újrafelfedezés, Kossuth téri „tudásbányászat”, majd a felhozott értékek megosztása.

Le az ötvenes évekkel!

A 2015-ben indult Tisza Kálmán Program keretében például öt külsős és hat belsős kutató segítségével írták össze a Házban található műtárgyakat, a házelnöki arcképcsarnokot, és összegyűjtöttek ezer cikket, 4737, a Parlament épületével, értékeivel kapcsolatos archív fotót, tervet, irattári anyagot. 2016-ban kötet jelent meg az Országház falfestményeiről, mely először ad részletes, jó minőségű fotókkal illusztrált leltárt az 1895-től 1984-ig tartó időszakban 13 művész által megalkotott 86 parlamenti fal- és mennyezetképről.

Az értékfeltárás legnagyobb felületen látszó eredményei a Parlamenthez kapcsolódó új múzeumi terek: a 2014-ben megnyitott, Kossuth téri sortűzről szóló In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás, a két éve látogatható kőtár és A magyar törvényhozás ezer éve című tárlat, valamint az üvegtetős teremben kialakított építéstörténeti kiállítás. Utóbbiban kuriózumokat is láthatunk, például a híres vörös csillagot, ami egykor az Országház tetejéről világította be a magyar szocializmus éjszakáját. Ottjártunkkor a legnagyobb közönségfigyelmet a tárlatban elhelyezett képernyőkön futó 3D-s animációs kisfilm vonzotta, amelyben modellezték, hogyan nézne ki a városkép Buda felől, ha az Országház építésének 1883-as pályázatán nem Steidl Imre, hanem Schickedanz Albert vagy Hauszmann Alajos terve győz.

Az elmúlt években végzett kutatómunka eredménye az eddigi legnagyobb tudásbázis és értéktár, amely az Országház épületéről, művészeti értékeiről, a Kossuth térről és a törvényhozás történetéről készült. Ez a bázis rekonstrukcióra is kiválóan alkalmas. Az egyik leglátványosabb példa: 2013 és 2014 között eredeti, Steindl Imre-féle állapotában állították helyre az Országgyűlési Könyvtárat. A nagy olvasóteremben régi fényképek alapján bontották ki a dunai oldal felőli, még az ötvenes években otromba módon elfalazott helyiségeket és állították vissza a terem eredeti térhatását.

A könyvtár polcairól 45 olyan kiadvány is levehető, amelyek 2013 óta jelentek meg a KKI-s könyvprogram (2013–2016) vagy az Országház Könyvkiadó (2017–) színeiben. A kiadványok tíz százaléka tudományos jellegű, a többi ismeretterjesztő vagy turisztikai célokat szolgál; utóbbiak okán az összes kötet szűk negyede angolul is olvasható.

Hogy milyen érdekességek bukkannak fel a nagy kutató- és publikációs munka közepette? Jó példa B. Müller Tamás történész a Nemzet Főtere Könyvek című sorozatban tavaly megjelent, Vörösterror az Országházban című kötete. A könyv először tárgyalja részletesen és ideológiamentesen az 1919-ben a főrendi szárnyban és a pincékben berendezkedett politikai rendőrség és a hírhedt különítményesek történetét. Egyúttal cáfolja a városi legendát, miszerint ’19 nyarán a Parlamentben 80 „ellenforradalmárt” felakasztottak, holttestüket pedig a ház falaiban és a Dunában tüntették el, adatolja viszont Szőcs András tartalékos hadnagy, színész Országházban történt meggyilkolását. A KKI célja, hogy a következő években a sorra megjelenő önálló kötetekkel lefedje az Országgyűlés történetének összes fejezetét.

Hétszázezer látogató jöhet

Arról, hogy van még munka bőven a Parlament környékén, bárki meggyőződhet, aki keresztülvillamosozik a Kossuth Lajos téren – pontosabban csak villamosozna, mert a 2-es vonalán pótlóbusz jár, mivel a tér déli részén alagutat építenek a nemrég elbontott MTESZ-székház (a metrókijárat feletti irodaház) helyére álmodott új – a tömb történelmi homlokzatát befejező – épület és az Országház közé. A Steindl Imre Program meghosszabbításának tekinthető beruházásokban hozzányúlnak a 2014-ben átadott látogatóközponthoz is. Az ok egyszerű: máris kevés a hely. Tima Zoltánék tervezőirodája nem számolt akkora terheléssel, mint amekkorát a helyiségek szezon idején kapnak.

„Ha a tendencia folytatódik, a Parlament jövőre eléri turisztikai befogadóképességének határait, egy év alatt 700 ezer látogatóval” – mondja Bellavics István. Az igazgató szerint a helyzet kezelhető lesz, de csak innovációval: újragondolt nyitva tartás, kreatív megoldások kellenek. Mérlegelni lehetne többek között a kupolabelső bejárhatóvá tételét, exkluzív sétákkal: a Válasz.hu Láthatatlan Budapest című videóriport-sorozatának egyik legnézettebb epizódja éppen ezeket a lenyűgöző tereket mutatja be. Egy biztos: megéri gondolkodni, hiszen a Budapesten vendégeskedők a jelek szerint nem tudnak betelni Steindl Imre művével és a „nemzet főterével”.

* * *

A világ top 15 látnivalója a TripAdvisor szerint*

1. Angkorvat templomai, Kambodzsa
2. Zájed sejk mecset, Abu-Dzabi, Egyesült Arab Emírségek
3. Córdobai nagymecset, Spanyolország
4. Szent Péter-bazilika, Olaszország
5. Tádzs Mahal, India
6. A Vérző Megváltó temploma, Szentpétervár, Oroszország
7. Nagy fal, Kína
8. Machu Picchu inka romváros, Peru
9. Plaza de Espana, Sevilla, Spanyolország
10. Milánói dóm, Olaszország
11. Golden Gate híd, Egyesült Államok
12. Lincoln Memorial, Egyesült Államok
13. Eiffel-torony, Franciaország
14. Országház, Magyarország
15. Notre-Dame-székesegyház, Franciaország

* 2017-ben, látogatói voksok alapján

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.