valasz.hu/itthon/humboldt-dijas-kvantumfizikus-alapkutatas-nelkul-nincs-fejlodes-129197

http://valasz.hu/itthon/humboldt-dijas-kvantumfizikus-alapkutatas-nelkul-nincs-fejlodes-129197

TÖRTÉNELMI LECKE

/ 2005.11.03., csütörtök 11:44 /

A 95 esztendős, Párizsban élő Fejtő Ferenc, József Attila barátja és szerkesztőtársa október 23-án magas kormánykitüntetést kapott Magyarországon. Az író-publicista szerint az MSZP az etika jegyében újult meg, Medgyessy Péter kommunista kémelhárítóként a hazáját szolgálta, és Gyurcsány Ferenc már KISZ-vezetőként is népe felemelkedésén munkálkodott.



- Kitüntették, de október 23-án nem vette át a Nagy Imre-érdemrendet.

- Betegségem Párizshoz köt, ezért nem tudtam Budapestre utazni, de örültem a megtiszteltetésnek. Amint alkalmam lesz, átveszem a kitüntetést. Szerénytelenség nélkül mondhatom, Franciaországban évtizedeken keresztül dolgoztam azért, hogy 1956 szellemét ébren tartsuk, emlékeztessük a nyugati közvéleményt a forradalomra. Büszke vagyok, hogy a Le Monde-ban az elsők között üdvözöltem Nagy Imre 1953-as miniszterelnöki kinevezését. Ezért rengeteget támadtak jobboldaliak és kommunisták egyaránt. Az egyik oldalról kifogásolták, hogy egy kommunistát dicsérek, mások azt hányták a szememre, hogy a Szovjetuniónak és a Franciaországban akkor befolyásos kommunista pártnak, azaz a baloldalnak ártok. Életem nagy élménye, hogy 1958-ban Albert Camus-vel szerkeszthettem kötetet a vérbe fojtott magyar forradalomról. A francia szenátusban a szabadságharc kitörésének 30. évfordulóján emlékülést szerveztem, és közreműködtem abban is, hogy 1988-ban Nagy Imre jelképes sírhelyet kapjon a párizsi Pere Lachaise temetőben.

- Írásaiban többször hangsúlyozza a forradalom nemzetegyesítő hatását, és szóvá teszi, hogy ma hiányzik az összefogás - méghozzá a jobboldal miatt.

- A magyar történelemben volt kuruc-labanc, katolikus-protestáns, 48-as-67-es szembenállás. Számomra 1956 azt mutatja, hogy vannak olyan pillanatok, amikor egy közös cél érdekében egységes lehet a magyar nemzet. Külhoni helyzetemből úgy látom, hogy a mai ellenzék nagyban felelős azért, hogy két részre szakadt az ország. Az eltérően gondolkodók nem is állnak szóba egymással, régi barátságok mennek tönkre. A kommunizmus idején mást tapasztaltam.

- Mégis, ön 1947 és 1990 között nem látogatott haza, mondván, sem Rákosi, sem Kádár János diktatúrájába nem akar belépni. Medgyessy Péter ugyanakkor a kommunista titkosszolgálat tisztje, Gyurcsány Ferenc pedig a forradalmat alapjaiban tagadó KISZ egyik vezetője volt. Hogyan fér ez össze 1956 szellemiségével?

- Magyarországon az ügynökkérdés még mindig belpolitikai játszmák martaléka. Medgyessy Péter, akit a nyolcvanas évek óta ismerek és becsülök, világosan látta, hogy a rendszer gazdasági okok miatt meg fog bukni. Vele is találkoztam Párizsban annak idején, mint ahogy számos más hazai tisztviselő, értelmiségi is felkeresett titokban, míg Magyarországon persona non grata voltam. Medgyessy azért csatlakozott a titkosszolgálathoz, mert a szovjetek előtt titokban kellett tartani az ország nyugati pénzügyi szervezetekhez való csatlakozási tárgyalásait. Az általam szintén sokra tartott Gyurcsány Ferencnek pedig szerintem tiszta a lelkiismerete. Ő olyan ifjú ember volt a nyolcvanas években, aki tenni akart az országáért, és most is ez az érzés vezeti.

- Ezek szerint érvényesnek tartja, amit 1996-ban írt. Akkor úgy vélekedett, hogy az MSZP megújulása csakis az etika jegyében képzelhető el.

- Ami a kommunista múlttal való szakítást illeti, az szerintem le is zajlott.

- Biztos ez?

- A szocialistákat és a kormányt ma olyan emberek vezetik, akik leszámoltak kommunista múltjukkal, amennyiben volt ilyen. A szocialista pártot befogadta a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom, a mai kormány vezetői a nemzeti érdekek érvényesítéséért dolgoznak Magyarországon és külföldön. A baloldalon nem tapasztalok semmiféle visszatérést, visszalépést a múlthoz.

- A nemzeti érdek képviseletébe belefér a határon túli magyarok elleni kampány? A kettős állampolgárságról szóló népszavazást megelőző kormányzati tevékenységet, a beözönlő vendégmunkásokkal való rémisztgetést tömegek élték meg nemzetük megalázásaként.

- A népszavazást furcsa körülmények jellemezték. Később ellenzéki vezetők is elismerték, hogy hiba volt voksolásra bocsátani a kérdést. A kezdeményezés felkarolása szerintem politikai célokat szolgált. Ráadásul sokkal jobban elő kellett volna készíteni az ügy megtárgyalását. A kettős állampolgárság kérdése - a státustörvényhez hasonlóan - csak azt eredményezhette, hogy a szomszéd államok előítéleteit, a trianoni döntésbe bele nem nyugvó magyarság képét tovább erősítse. Meggyőződésem, hogy a határon túli magyarság helyzetének rendezése csak az Európai Unió keretein belül képzelhető el. Visszatérve a kampányra: a kormány a kevésbé népszerű, ám helyes álláspontot választotta, és érdeme, hogy jelentékenyen javította a viszonyt Romániával.

- Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után ön "történelmi leckét" adott a Népszabadságban, mondván, a Fidesz elnöke nem akar tudomást venni a baloldal nemzeti és demokratikus hagyományairól, valamint a jobboldal történelmi bűneiről. Miért gondolja, hogy Orbánnak atyai intelmekre van szüksége?

- A volt miniszterelnököt rendkívül tehetséges politikusnak tartom. Évekkel ezelőtt többször találkoztam vele, és véleményünk a legtöbb dologban megegyezett. A helyzet azóta megváltozott, Orbán Viktor olyan fordulatot vett, amit nem helyeslek. A belpolitikai küzdelmet határon túlra vitte, a parlamentarizmust pedig rombolja a pártja által használt hangnem. De még nem vesztettem el derűlátásomat, mert a Fidesz jelenlegi politikáját elsősorban a szavazatszerzés határozza meg. Remélem, hogy a választások után Orbán akár kormányon, akár ellenzékben a nemzet felemelkedésének szenteli magát. Példát vehetnénk Németországról, ahol szociáldemokraták és kereszténydemokraták együtt próbálják megoldani az ország gondjait. Nem feltétlenül a nagykoalíció mellett foglalok állást, csak az összefogás szükségességét hangsúlyozom.

- Míg a német belpolitikát csak kismértékben befolyásolja az NDK kommunista öröksége, mi máig hordozzuk az erkölcsi és anyagi értelemben csődbe ment rendszer terheit.

- Sok olyan nagyszerű embert ismertem Németországban és Magyarországon, aki életében hosszabb-rövidebb ideig kommunista volt. Amikor aztán rájöttek, hogy bár az eszme szép, a gyakorlat embertelen, szakítottak pártjukkal. Nincs okom kételkedni az őszinteségükben.

- Ön szerint mikorra várható, hogy valakik vállalják nálunk a felelősséget az elnyomatás negyven évéért?

- Miért nem nyolcvan évet mond? Nem hiszem, hogy Magyarországon a múlt tévedéseiért vagy bűneiért való felelősség megállapítása lenne a legsürgetőbb létkérdés. Az egyébként is - ami a tényleges bűnöket illeti - a bíróságok hatáskörébe tartozik. Sürgősnek érzem és szükségesnek látom viszont az energiák egyesítését az ország versenyképességének erősítésére, párhuzamosan az elszegényedés elleni küzdelemmel és a korrupció megfékezésével. A múltat be kell vallani - miként azt József Attila írta -, de a fő gond a nép jövőjének biztosítása.



FEJTŐ FERENC

Nagykanizsán született 1909-ben. Az 1930-as évek közepétől részt vett a szociáldemokrata mozgalomban. 1935-ben József Attilával megalapította a Szép Szót. 1938-ban Franciaországba távozott. 1938 és 1940 között a Népszava párizsi tudósítója volt. 1944 és 1974 között az AFP francia hírügynökség közép-európai hírmagyarázójaként dolgozott. Könyvet írt többek között a Habsburg-monarchiáról, a szabadkőművességről, a népi demokráciák történetéről, magyarok és zsidók kapcsolatáról, a szociáldemokráciáról. Kéthetente önálló rovattal jelentkezik a Magyar Hírlapban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.