valasz.hu/itthon/jovo-szeptemberben-mar-egy-fesztivalon-szeretne-szerepelni-41178

http://valasz.hu/itthon/jovo-szeptemberben-mar-egy-fesztivalon-szeretne-szerepelni-41178

Kockázat a támadónál

/ 2013.06.01., szombat 10:42 /
Kockázat a támadónál

Ősinek mondható, római jog szelleméhez közelítő megoldást választott a parlament a jogos védelem kiterjesztéséhez. A XII táblás törvény szerint „ha éjszaka követ el valaki tolvajlást, ha a tulajdonos az illetőt megöli, tekintessék joggal megöltnek”. Ha nem is ilyen kemény megfogalmazásban, de a július 1.-én hatályba lépő új Btk. is hasonló elvet követ. Németh Katalin ügyvéddel arra keressük a választ, hogy – büntetlenségre számítva - mit tehet jogos védelmi helyzetben a megtámadott.

 

A régi szabályozás szerint valakinek a személye, javai, vagy közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető támadás elhárításához szükséges magatartást minősítette jogos védelemnek a törvény. A jog korábban úgy rendelkezett, hogy ez a cselekmény nem büntethető. Ehhez társult még az a szabályozás, amely szerint nem volt büntethető az sem, aki a támadás elhárításának szükséges mértékét azért lépte túl, mert ijedtségből, vagy menthető felindulásból képtelen volt felismerni a védekezés szükséges mértékét. Korlátlanul enyhíthető volt a büntetés akkor, ha az ijedtség, vagy menthető felindulás korlátozta a védekezőt abban, hogy megítélje a védekezés szükséges mértékét. Ezt a szabályozást egészítette ki a Legfelsőbb Bíróság egyik részletesen kidolgozott irányleve, amely valós jogesetek elemzésére és az ügyekben lefolytatott büntetőeljárások tanulságaira támaszkodva szinte pontról-pontra meghatározta az ítélkező bíróságok számára azt, hogy mit minősíthetnek jogos védelmi helyzetnek. Ez az irányelv kötelező érvényű volt, lényegében írott jogként funkcionált, és pontosan meghatározta, hogy adott támadással szemben milyen védekezés minősül jogosnak. Mindezek alapján kialakult egy követhető, rendszerszerűen működő bírói gyakorlat ­mondta Németh Katalin. Fontos kiemelni, hogy a jogalkotó nem követelte meg azt, hogy a védekezés arányos legyen a támadással.

Ijedtség, vagy menthető felindulás

Az első nagy változás 2009-ben következett be, amikor ezt a régi és a gyakorlatban jól alkalmazható szabályozást úgy módosították, hogy nem büntethető az, aki az támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből, vagy menthető felindulásból lépi túl. Itt a jogalkotó már nem kötötte a büntetlenséget ahhoz, hogy a védekező képtelen legyen felismerni tetteinek lehetséges következményét. Legalább ennyire fontos része volt ennek a módosításnak, hogy a megtámadott ezt követően már nem volt köteles kitérni a jogtalan támadás elől. A korábbi szabályozáshoz kötődő kötelező irányelv például előírta azt, hogy felmenő hozzátartozójával ­szülőjével, nagyszülőjével ­szemben a megtámadott minden esetben köteles volt kitérni a támadás elől. Vagyis a megtámadott gyermek esetében a bíróság köteles volt megvizsgálni, hogy igyekezett-e kitérni a rátámadó apja elől, mert ha nem, akkor a jogos védelmi helyzet könnyen átminősülhetett emberöléssé vagy más élet, vagy testi épség elleni bűncselekménnyé.

Ezt a szabályozást nagyon sok kritika érte a joggyakorlat oldaláról, és valószínű, hogy a jogalkotó az elszaporodó családon belüli erőszakra is igyekezett jogi választ adni azzal, hogy ezt a kitételt kivette a jogos védelem szabályozásából ­magyarázta Németh Katalin. További módosítás volt az, hogy ugyancsak nem büntethető, aki védekezése során az élet kioltására egyébként nem alkalmas eszközt használ és ennek következtében a jogtalan támadó megsérül, és ha a védekező mindent elvárhatót megtett annak érdekében, hogy a támadó ne sérüljön meg. Ez a hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a jog szerint elfogadható az, ha valaki gyenge áramú villanypásztorral igyekszik megvédeni a javait, de az már bűncselekmény, ha hálózati áramot vezet a kertjének a kerítésébe. Ez utóbbi esetben a jogtalan támadó is sérelmet szenvedhet, de ugyanez előfordulhat egy vétlen emberrel is ­magyarázza az úgynevezett megelőző jogos védelem egy tipikus estének buktatóit az ügyvéd.

A törvény a támadóra koncentrál

Az idén nyáron hatályba lépő új BTK mindezekhez képest alapvető változást hoz. A jogszabály szerint nem büntethető az a cselekmény, amely a saját, más, illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, vagy ezeket közvetlenül fenyegető, jogtalan támadás elhárítására szolgál. Alapvető változás az, hogy a jogalkotó itt már a cselekményt, és nem védekezőt állítja a vizsgálat középpontjába ­ jegyzi meg Németh Katalin. Ami pedig a gyakorló jogászokat leginkább meglepte: az új szabályozás értelmében, ha személy ellen éjjel, fegyveresen vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, a lakásba, illetve a lakáshoz tartozó bekerített területre behatolva követik el a támadást, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a támadás a védekező életének kioltására is irányul. Ezzel ­Németh Katalin szerint ­a jogalkotó egy vélelmet rögzített a jogszabályban, ami korábban nem volt jellemző jogtechnikai megoldás a BTK-ban. (A vélelem bizonytalan dolog feltételezése - a szerk.) Létező konstrukció ez, hiszen hasonló, méghozzá megdönthetetlen, vagyis bizonyítást nem igénylő vélelem például az, hogy a 12 évnél fiatalabb személyt a büntetőjog védekezésre és akaratnyilvánításra képtelennek tekinti, vagyis a vele folytatott nemi aktus akkor is erőszakosnak minősül, ha abba egyébként beleegyezett.

Az említett, jogos védelemre vonatkozó vélelem rögzítése azért is furcsa ­állítja az ügyvéd, ­mert az efféle helyzetek vizsgálatánál a bírói gyakorlat eddig is arra törekedett, hogy a lehető legteljesebb mértékben, akár pillanatról-pillanatra rekonstruálja a történteket. Az új szabályozás hatályba lépése után is lesz lehetősége a bíróságnak arra, hogy a tények, a körülmények és a bizonyítékok gondos mérlegelése alapján azt állapítsa meg, hogy a támadás még akkor sem irányult a megtámadott élete ellen, ha egyébként az elkövetés körülményei a vélelem által rögzített feltételeknek ­éjjel, felfegyverkezve, csoportosan, etc. ­megfelelnek.

Keresik a döntő pillanatot

Vegyünk egy konkrét példát. A házában tartózkodó tulajdonos késő este meghallja, hogy a kerti tyúkólban kétségbeesetten kárálnak a jószágok. Siet ki a kertbe és azt látja, hogy két idegen egy méretes feszítővassal, valamint egy fejszével nyitja, feszegeti a tyúkól ajtaját, majd zsákba gyömöszöli a baromfikat. A törvényi vélelemnek megfelelően ­állítjuk ­ő, vagyis a tulajdonos joggal indulhat ki abból, hogy a kertbe behatoló, vasrúddal, fejszével felfegyverkezett, éjszakai támadók szándéka kiterjed az ő életének kioltására is, vagyis minden rendelkezésére álló eszközzel/tárggyal ellenük mehet. Igen, de ha a bíróság minden körülményt alaposan megvizsgál, ki kell derülnie, hogy csak vagyon elleni, vagy esetleg már élet elleni bűncselekményről van-e szó ­állítja ugyanakkor Németh Katalin. Nem mindegy ugyanis, hogy például a behatolónak a hátából, vagy a mellkasából áll majd ki az a vasvilla, amit a tulaj a támadás elhárítására felhasznált, hiszen egy közvetlen, élet ellen irányuló támadást aligha lehet háttal állva megindítani.

A bírósági eljárás során ki kell derülnie annak, hogy tyúktolvajok, vagy rablógyilkosok hatoltak-e be az elkerített területre, illetve annak is világossá kell válni, hogy a lopás melyik pillanatban billent át emberölési kísérletbe, amit a megtámadott a vasvillával visszavert. Mert ha megzavart tyúktolvajok szembe fordulnak a méltatlankodó tulajdonossal, majd kezükben a fejszével és a pajszerrel fenyegetően elindulnak felé, akkor az már értelmezhető az életet közvetlenül fenyegető támadásként és így a védekezés eszközeként is joggal kerülhet elő tulaj a keze ügyében tartott vasvilla.

Az ügyvéd szerint azért nincs különösebb értelme a büntetőjogban rögzíteni egy ilyen vélelmet, mert a támadó tényleges szándéka eddig is szinte minden esetben biztosan megállapítható volt. Vagyis az egyébként a törvény által megfogalmazott körülmények között és módon cselekvő megtámadott aligha védekezhet ezzel a vélelemmel, ha egyébként az eset körülményeiből nyilvánvalóan kiderül, hogy a támadók nem akartak az életére törni. A védekezés során lehet erre hivatkozni, de egyáltalán nem biztos, hogy ezt a bíróság végül elfogadja ­állítja Németh Katalin.

Többet kockáztat a támadó

Mindezek alapján kimondható, hogy az új szabályozás több kockázatot telepít a támadó oldalára, de a megtámadott is jelentős rizikót válla azzal, ha indokolatlanul túllépi az arányos védekezés határait.

Alkalmas lehet-e az új szabályozás arra, hogy az eddigieknél jobban elrettentse a támadókat? Másrészt pedig nem rejti-e magában az új szabályozás annak lehetőségét, hogy a megtámadottak úgy érezzék, olyan jogosítványt adott a kezükbe a védekezéshez a törvény, hogy adott helyzetben szinte bármit megtehetnek, s ebből kiindulva jelentősen átlépik az arányos védelem határát?

Ezekre a kérdésekre csak a jogszabály hatálybalépése után kialakuló bírói gyakorlat adhat majd választ ­álltja Németh Katalin ügyvéd. A büntető jogszabályok szigorítása, illetve a kiszabható büntetések súlyosítása nem feltétlenül jár együtt az adott bűncselekményfajta visszaszorulásával. Azt ma még aligha lehet megmondani, hogy milyen hatást vált ki egy ennyire drasztikus változás, vagyis a jogos védelem szabályainak ilyen mértékű átírása. Nem lehet ma még megmondani, hogy az új szabályozás jobban visszatartja-e majd a támadókat, vagy inkább erőszakos fellépésre bátorítja a védekezőket. Az mindenképpen értékelhető jogalkotói törekvés, hogy a törvény a támadó oldalára az eddiginél több kockázatot telepít, a védekezőt lehetséges és jogos cselekvési körét tágítja.

Ugyanakkor bizonyos, hogy a jogot alkalmazó bíróságoknak eztán sem lesz könnyebb dolguk annak megállapításakor, hogy az eléjük kerülő ügyben fennállt-e a jogos védelmi helyzet, vagy sem.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.