Trianon 16. századi gyökerei: kutatások igazolják, amit sokan csak sejtettek

/ 2015.09.21., hétfő 12:00 /
Trianon 16. századi gyökerei: kutatások igazolják, amit sokan csak sejtettek

Történelmi közhelyeket cáfol és új gondolkodási irányokat javasol Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója ma kiadott nyilatkozatában. A dialógus formában közreadott ténygyűjtemény fontosabb pontjai:

  • Magyarország török hódoltság alatti, XVI-XVII. századi megmaradásában a Habsburgoknak – a rengeteg anyagi támogatás miatt – elévülhetetlen történelmi szerepük volt. A Habsburg Monarchia részeként tovább élő történelmi magyar állam sem ütközőállam, sem Habsburg gyarmat nem volt.
  • Nem igazán pontos a „Magyarország, a kereszténység védőbástyája” megfogalmazás, mivel a Magyar Királyság elsősorban Közép-Európa védőbástyája volt, Horvátországgal közösen. A kereszténység „védőbástyája” a Földközi-tengeren a spanyol flotta volt.
  • Nem tartható az a nézet, ami szerint a hódoltság ideje alatt az Erdélyi Fejedelemség „a magyar nemzeti függetlenség letéteményese” volt; Erdély vezetőinek török gyámkodás alatt, szűk mozgástérrel kellett létezniük. A fejedelemség megítélése ettől még pozitív.
  • 1526 és 1541 sok tekintetben radikálisabb változásokat hozott, mint utóbb Trianon; a késő középkorban Budáról irányított jelentős magyar középhatalom ekkor örökre elveszett, az állandó háborúskodások és népmozgások miatt a magyarság megindult a kisebbségbe kerülés útján.

 

Az MTA.hu-n megjelent anyag nem tudományosan adatolt, csak ismeretterjesztő, vitaindító cikk, a frissebb kutatások következtetéseit foglalja össze. Több érdekességet is tartogat, bár hozzá kell tenni, hogy ezeket a szempontokat már korábban is felvetették különféle fórumokon, megvitatásukra azonban valóban kevesebb energia ment el, mint amennyi szükséges lett volna.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.