valasz.hu/itthon/orban-es-lazar-ebben-nem-ertenek-egyet-valtozas-a-kormanyhivatalokban-114749

http://valasz.hu/itthon/orban-es-lazar-ebben-nem-ertenek-egyet-valtozas-a-kormanyhivatalokban-114749

Tudja melyik a legtöbb menekültet befogadó ország? - Meglepő tények

/ 2015.06.18., csütörtök 12:00 /

A mai menekültválság meg sem közelíti a 25 évvel ezelőttit, és az Afrikából felkerekedők 14 százaléka jut el Európába. És még egy sor tény, mielőtt véleményt mondunk a kérdésről. 

Tudományos alapokra kívánják helyezni az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének munkatársai a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos – politikai vetületekkel is terhelt – vitát. Ősszel ezért szakmai konferenciát szerveznek a kérdésről. Addig is, Melegh Attila, Kováts András és Tóth Judit kedden afféle előzetesként számokkal és tényekkel szólt hozzá a jelenséghez. Bár az adatok – melyek esetenként egy-két évvel ezelőtti állapotokat rögzítenek – nem feltétlenül tükrözik az utóbbi hónapok tendenciáit, hasznos adalékként szolgálhatnak a történések megítéléséhez. A minikonferencián elhangzott sommás megjegyzéseket, melyek szerint a bevándorlók leginkább jót tesznek egy országnak, vagy hogy a multikulti nem lehet más, mint áldás, figyelmen kívül hagytuk, és maradtunk a tényeknél. Íme, a legfontosabbak: 

– A második világháború óta először 2013-ban lépte át az 50 milliót a menekültek száma a világban.

– A jelenlegi európai menekültválság mértéke nem éri el az 1990-es évek első felében tapasztaltakét. Akkoriban a kétpólusú világrend felbomlása miatti helyi válságok, a délszláv háború és a ruandai népirtás a mainál is nagyobb arányú menekülthullámot eredményeztek.

– A hullám 1992-1993-ban tetőzött: akkoriban az EU tagállamaiban 3,5 millió menekült élt, szemben az utóbbi esztendők 1,5 millió körüli számával.

– A világ öt legnagyobb befogadó országa több mint háromszor annyi menekültről gondoskodik, mint az Európai Unió tagállamai együttvéve. Pakisztánban 1,6 millió, Iránban 860 ezer, Libanonban 850 ezer, Jordániában 640 ezer, Törökországban 600 ezer menekült él – ez összesen 4,5 millió, szemben a 28 EU-tagállam 1,4 millió főjével.

– A menedékkérők száma viszont 2006 óta nő az EU-ban: az akkori évi 200 ezerről 2014-re 626 ezerre emelkedett.

– A világ menekültjeinek 86 százaléka ugyanabban a térségben marad, mint ahonnan útnak indult, és csak 14 százalékuk jut messzebbre. Ők jellemzően a jobb státusú, tehetősebb, élelmesebbek menekültek, Európa így a távolról érkezőknek a „krémjét” kapja.

– 2013 elején 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel 2013 eleje előtt hagyták el Magyarországot.

– Mindeközben a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 140 ezer.

– Magyarország tehát migrációs szempontból egyenlőtlen cserékben vesz részt, a bevándorlók ugyanis számban nem pótolják az elvándoroltakat.

– Ráadásul az elvándorlás során elvesztett magas iskolai végzettségű csoportokat töredékesen kompenzálják a kisebb számban hazánkba érkező nem európai csoportok, akiknek az iskolai végzettségét nem tudjuk, akarjuk hasznosítani.

– A menedékkérők top 10 származási országa 2014-ben az EU-ban: Szíria (122 ezer), Afganisztán (41 ezer), Koszovó (37 ezer), Eritrea (37 ezer), Szerbia (31 ezer), Pakisztán (22 ezer), Irak (21 ezer), Nigéria (20 ezer), Oroszország (20 ezer), Albánia (17 ezer).

– A legnagyobb esélye 2014-ben a Szíriából, Eritreából, Irakból és Afganisztánból érkezőknek volt (95-63 százalék között), majd a 30 százalék alatti országok sorát Nigéria nyitotta meg, a sereghajtó pedig Szerbia volt a maga két százalékával.

– Menekültként vagy más, kiegészítő védelmet élvezőként a kérelmezőknek közel ötven százalékát ismerik el az EU-tagállamok.

– A menekültkérelmek elismerési aránya az EU-ban nagy különbségeket mutat. A 2014-es adatok élen Bulgária állt 94,1, Svédország 76,8 és Ciprus 76,2 százalékkal, a végén pedig Luxemburg 13,6, Horvátország 10,6, illetve Magyarország 9,4 százalékkal.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.