Túlélőgyakorlat

/ 2004.09.09., csütörtök 08:24 /

Tizenhat évvel a szöuli doppingbotrány után ismét magyar sportolók buktak meg az olimpián. Ahogy akkor, a sportvezetők most sem vállalják a felelősséget. Ám nem ez az egyetlen hasonlóság - a két ügy szereplői között is sok az átfedés.

Schmitt Pál MOB-elnök és Aján Tamás főtitkár az athéni doppingesetet vizsgáló ülésen

Az 1988-as szöuli ötkarikás játékokhoz kötődik a magyar sportmozgalom első visszhangos olimpiai botránya. Két súlyemelő, Csengeri Kálmán és Szanyi Andor bukott meg az ellenőrzésen. Ahogy a nyolcvanas években a Sportkórházban a sportegyesületek vezetőorvosaként dolgozó Szerdahelyi Szabolcs visszaemlékezéseiből kiderül, akkoriban nemcsak az NDK-ban, hanem Magyarországon is létezett államilag támogatott doppingolás. Erről Szerdahelyi doktor több írást is publikált. Ezekből kiderül, hogy a Magyar Sportorvosi Társaság akkori elnöke, Frenkl Róbert - aki ma is szakértőként nyilatkozik - azt javasolta a Sportkórház szakmai kollégiumának 1982. március 25-i ülésén, hogy ne az állami egészségügyi szolgálatot vonják be a doppingkészítmények adagolásába, hanem hozzanak létre egy szűk körű teamet. (Az ülésen részt vett Kökény Mihály egészségügyi miniszter is, aki akkor főosztályvezető-helyettesként dolgozott).

Az ötletet tettek követték, és megkezdődtek - engedély nélkül - a gyógyszerkiürülési kísérletek is. Más kérdés, hogy a Stanozol nevű anabolikus szteroid kiürülési idejét vélhetően pontatlanul mérték be, Csengeri és Szanyi ugyanis lebukott. A sportvezetők "természetesen" kihátráltak a súlyemelők mögül. Magányos elkövetőnek kiáltották ki őket, noha a tatai edzőtáborban szétosztott Stanozolt - emlékeztet rá a MOB főtitkárának, Aján Tamásnak írt nyílt levelében Szerdahelyi Szabolcs - a sportvezetés hozatta az országba 2500 márkáért. (Csak emlékeztetőül: Aján Tamás akkoriban az állami sporthivatal egyik elnökhelyettese volt.)

Csöppet sem meglepő, hogy 2004- ben sem akarja senki eljátszani az áldozati bárány szerepét. A legkínosabb helyzetben a sportminisztérium van, elvégre Magyarországon a doppingellenes tevékenység irányítása az ő feladata. Annak a minisztériumnak, melynek élén az olimpiai felkészülés utolsó esztendejében no meg a játékok alatt az a Gyurcsány Ferenc állt, aki most a miniszterelnöki székre pályázik. Ő azonban remek taktikai érzékkel csak a botrány kirobbanásakor játszotta az igazságosztó szerepét, az állami támogatás megvonásával fenyegetve meg az érintett sportági szakszövetségeket. A munka piszkos részét munkatársaira hagyta, csak gáláns pénzosztóként tündökölt tovább. Az immár Gyurcsány által vezetett kormányülésen a kabinet negyven százalékkal megemelte az Athénban legsikeresebb sportolók és szakvezetők jutalmát. Az 1-6. helyezettek mellett a hetedik és nyolcadik helyezettek is kaphatnak egymillió és kétmillió forint közötti összeget (e döntés tizenhárom versenyzőt érint), míg a férfi vízilabdázók, a férfi kézilabdázók, a férfi párbajtőrcsapat, illetve a férfi és női kajaknégyes tagjai 67 millió forint pluszjutalomra számíthatnak. Ily módon a csapatsportok szereplői az egyéni győztesekkel azonos juttatást kapnak. Emellett Angyal Zoltán, a kajak-kenusok és Kemény Dénes, a pólósok szövetségi kapitánya 10-10 millió forint pluszjutalomhoz jut. A kormány tehát a tervezett pénzen felül további 150 millió forintot fizet ki a költségvetés tartalékából.

Gyurcsány Ferenc a magyarázkodást politikai államtitkárára, Mesterházy Attilára bízta. A sporttárca várományosai között emlegetett ifjú szocialista politikus adatdömpinggel igyekezett bizonyítani, hogy a Medgyessy-kormány elszánt harcosa volt a doppingellenes küzdelemnek. Elmondta: a hazai szakemberek és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) munkatársai idén 1200 vizsgálatot végeztek itthon, vagyis minden magyar olimpikont legalább egyszer ellenőriztek, de súlyemelésben és atlétikában a háromszori kontroll volt az általános. Arra azonban nem született válasz, hogy ha ilyen alaposak voltak az előkészületek, miként bukhattak meg sorra a magyar sportolók. E rejtély megoldásában az államtitkár sem segített, viszont jelezte: 2005-ben az eddigieknél is jelentősebb költségvetési forrásokhoz jut a sportegészségügy. Emellett kérik az Európa Tanács doppingellenes megfigyelőcsoportjától a magyar ellenőrzési rendszer átvilágítását, a WADA-tól pedig a hazai ellenőrök továbbképzésének segítését. Mi több, a nemzetközi sportszervezeteknél kezdeményezik a csalások lehetőségét kiküszöbölő géntérkép elkészítését.

Hallgatni arany
Fotó: MTI
Annus Adrián


Ökölbe szorított, fejem fölé kapott kézzel ugrottam fel az athéni olimpiai stadion sajtólelátóján, és azt ordítottam torkom szakadtából, hogy "Megvan!", amikor eldőlt, Annus olimpiai bajnok. Rohantunk az úgynevezett vegyes zónához, ahol az újságírók találkozhatnak a győztesekkel és a vesztesekkel közvetlenül a verseny után. Kollégáim útközben azzal fogadtak, Annus stresszes állapotban elrohant, és nem nyilatkozott semmit, rohanás közben azt kiabálta, hogy "Hol van Pikó?, Hol van Pikó?". Az orvost kereshette, dr. Pikó Károlyt, akiről idehaza derült ki, hogy nem az atlétaválogatott doktora, hanem Annus és Fazekas orvosa.
Amikor Annus visszatért a hivatalos nemzetközi sajtókonferenciára, azt mondta, dehogy volt stresszes állapotban, hanem néhány héttel az olimpia előtt megsérült a combrögzítő izma, és annak kezelésére kért krémet Pikótól, mert attól félt, ha nem kap rá azonnal kezelést, akkor nem vehet részt szeptember 5-én a szombathelyi dobógálán.
Majd arra a kérdésre, hogy az ötödik sorozat után kiment-e a pályáról, azt mondta, hogy nem, csak akart, mert átfutott az agyán, hogy ugyan a versenyben vezet, de mi van akkor, ha a hatodik sorozatban is netán dobnia kell, mert valaki megelőzi, márpedig sérült combbal képtelen lenne jó nagyot dobni, kell a krém. Annus hangsúlyozta, hogy a versenybíró nem engedte ki, ezért elindult vissza, a dobókör felé, és akkor látta, hogy legnagyobb ellenfele, a japán Murofusi a hatodik sorozatban milyen hatalmasat dobott, és először meg is ijedt, mert azt hitte, hogy a távol-keleti versenyző túldobta. Ekkor sokszorosára emelkedett a vérnyomása, de nagyon megörült, mert Murofusi 28 centivel kisebbet dobott, és ő az olimpiai bajnok.
Aztán a szeptember 5-i, vasárnapi dobógála előtti csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón egy magyar kolléga hasonló kérdésére, hogy "az ötödik sorozat után kiment pisilni?", azt válaszolta, hogy "igen, versenybírói engedéllyel és kísérettel kimentem".
Akkor ezek szerint mi történt Athénban az ötödik sorozat után? Vajon mi folyt közvetlenül a verseny után, amikor a 29 éves Vas megyei olimpikon csapot-papot, újságírót otthagyva rohant Pikót keresni? Kérdés, hogy az ellentmondások sorozatába keveredett Annus kinek mondott igazat és kinek nem? No és Annuson, Pikón meg Fazekason kívül tisztában van-e bárki is bármivel?

Molnár László

A sportminisztérium mellett a szakszövetségek is széttárták kezüket. Az általuk elkészített jelentésekről a MOB elnöksége azt állapította meg, hogy "a felelősséget elhárítják, a történtek tisztázását nem segítik kellőképpen". Ezért a MOB fegyelmi vizsgálatok elindítását szorgalmazta. Jellemző az elhárító mechanizmusra, hogy a honi atlétikai szövetség elnöke, Rábold Gusztáv képtelenségnek minősítette az óhajt, hogy a MOB-ülést megelőző, házon belüli vizsgálódásuk eredményt produkáljon. Atlétaberkekben a lemondás gondolatával egyetlen vezető sem játszott el, s nem vette kalapját Pikó Károly, a két megbüntetett atléta orvosa (a MOB orvosi bizottságának tagja) sem, akit Annus Adrián a győzelmét követően oly kétségbeesetten keresett az olimpiai stadionban. Hogy élete legnagyobb sikerét követően miért nem ünnepelt inkább, erre a kalapácsvető később azt felelte: a combizomhúzódását akarta mielőbb kezeltetni.

(Érdemes emlékeztetni: Odisszeasz Papatolisz, a Görög Atlétikai Szövetség főedzője távozott posztjáról a két hellén sprintercsillag ügye miatt, akik az olimpia előtt távol maradtak a doppingellenőrzéstől, s emiatt nem indulhattak el a játékokon.) Mosta kezeit Dolovai Tamás, a súlyemelők elnöke is, aki azzal magyarázza a történteket, hogy Kecskés Zoltán és az ezüstérmétől megfosztott Gyurkovics Ferenc esetében "eljárási hiba történt".

Olimpiai bajnokaink

Fotó: MTI
Igaly Diána

Fotó: MTI
Vörös Zsuzsanna

Nagy Tímea

A férfi vízilabda-válogatott

Kovács Katalin és Janics Natasa

Majoros István

A férfi kajak négyes

A nemzetközi szövetség szabályzata kimondja: ha egy eseményen három azonos országbeli sportoló megbukik, az adott nemzet szövetségét két évre minden súlyemelő- viadalról kitiltják. Még szerencse, hogy a nemzetközi szövetség elnöke, Aján Tamás ismeri a kiskapukat. A WADA-ban is elnökségi tag sportvezető már megsúgta Dolovainak, hogy az athéni doppingvizsgálaton vizelés helyett csak kínlódó Kovács Zoltán esetét a súlyemelő-vezérkar nem tekinti doppingügynek. Aján Tamás tehát így látja, ám hogy a saját sportági birodalmában mennyit romlottak az elnök pozíciói, majd csak a későbbiekben derül ki. (A súlyemelőknél legalább akadt önkritikus vezető: László Imre, az európai szövetség alelnöke, a NOB és a MOB orvosi bizottságának tagja minden tisztségéről lemondott.)

A magyar sport szempontjából azonban sokkal érdekesebb kérdés, hogy a doppingügyek megítélésében - legalábbis a hivatalos közlemény szerint - egységes MOB-vezérkart milyen ellentétek feszítik. A tét nem csekély, tudniillik a Magyar Olimpiai Bizottság a jövő év első felében rendezi tisztújító közgyűlését. A Fidesz színeiben európai parlamenti képviselővé lett Schmitt Pál eltávolítására a kormánypártok korábban is nagy erőket mozgósítottak, de nem értek célt. (Medgyessy Péter időszakában korlátozták a MOB pénzosztó jogosítványait). A MOB elnöke kemény választási csatára számíthat - már amennyiben újra megméreti magát. Ugyanakkor a szocialista párt által állítólag favorizált Aján Tamást most politikai hátszéllel sem lesz könnyű az elnöki székig repíteni. Vannak olyan vélemények, miszerint ebben a helyzetben akár a Magyar és az Európai Öttusaszövetség elnöke, a civilben az Adidas magyarországi képviseletének marketingigazgatójaként dolgozó Császári Attila is befutó lehet - persze ha pályázik. Köztudomású, hogy az Adidas éppen Athénban hosszabbította meg négy évvel a Magyar Olimpiai Bizottsággal 1968 óta fennálló együttműködési szerződését. No és Császári Attila azon sportvezetők közé tartozik, akik aláírták augusztus közepén azt a Medgyessy Péternek küldött levelet, melyben felszólaltak Gyurcsány Ferenc sportminiszteri posztról tervezett menesztése ellen. A levélírók azzal érveltek, hogy a vállalkozó-főideológus irányításával - szerintük - az elmúlt időszakban a hazai sportéletben hatékony intézkedések születtek.

Hogy mindez elegendő lehet-e a MOB-elnökség megkaparintásához, nem tudni. Ám gyanítható: az új sportkormányzat és főképp a Hold utcából a parlamentbe átköltözni készülő Gyurcsány Ferenc akarata ellenében nemigen lehet majd a honi olimpiai bizottság élére vezetőt választani.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.