Túlfosztott világ

/ 2013.01.09., szerda 16:59 /

A magyar lakosság harmada végképp elveszett - állítja Bogár László közgazdász. A Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint a politika már lemondott róluk, annak érdekében, hogy a többieket célba lehessen juttatni.

- Hol tart a válság? Az elején az elemzők V alakú folyamatról beszéltek, vagyis mélyülésről és kikapaszkodásról, aztán W-ről - esés-emelkedés-esés-emelkedés -, végül gyökjelről, aminek a rövid emelkedést követő vízszintes szára elhúzódó vergődést jelent.

- 2009 végén jelent meg egy grafika az Economist címlapján, mely a közgazdaságtan általános elméletének kódexét ábrázolta, s ennek a könyvnek az alja úgy olvadt, akár a melegített csokoládé. Az üzenet nyilvánvaló volt: a hagyományos közgazdaságtan nem tud válaszokat adni a válság kérdéseire. Két narratíva ütközik egymással. Az egyik szerint a piac a legjobb önszabályozó mechanizmus, a másik azt állítja, s magam is azt vallom, hogy a piac gazdasági és politikai érdekcsoportok által mozgatott hatalmi rendszer tevékenységének a színtere, így eleve nem lehet "önszabályozó".

- A kapzsiság azért nem új tulajdonság, elég régen ismeri a közgazdaságtan is, így válaszokat is adhatna az abból fakadó problémákra.


- Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy a kapzsiság globális befolyással rendelkezik. Korábban a mértéktelenség csupán helyi szinten okozott károkat, s többnyire össze is omlottak ezek a helyi rendszerek. Így tehát vagy mértékletességet tanul a világ, vagy összeomlik.

- Hol rontották el a bankárok?

- A globális pénzhatalmi rendszer "túlfosztotta" a világot, s ezzel olyan, üresedő térbe került, ami már gátolta a növekedését. A felelőtlen hitelezéssel túlnyerték magukat, a kifosztottak pedig elveszítették fizetési képességüket, vagyis a hitelezők alatt összeomlott a rendszer. Szerintem a világgazdaság azért nem tud visszatérni az egyensúlyi állapothoz, mert nincs erő, ami visszatérítse.

- A média nem lenne alkalmas arra, hogy csillapítsa a manipulációból fakadó, gyakran hisztérián alapuló és kárt okozó hatásokat?

- Nem csillapítja, inkább gerjeszti a hisztériát. A globális média által keltett világvége-hangulattal zsarolják a kormányokat. Az Európai Unió tagállamainak kormányai 6400 milliárd eurót fizettek a bankoknak, és legalább ugyanennyihez jutottak hozzá a pénzintézetek az Egyesült Államokban is. Meg is lett az eredménye, hiszen a tengerentúlon békeidőben eddig még nem fordult elő, hogy 100 százalék fölé emelkedjen az államadósság, most pedig szilveszter éjjelén kellett elfogadni az amerikai gazdaságot megmentő intézkedéscsomagot. A nyugati államok legalább 12 ezer milliárd dollárt adtak ajándékba a bankoknak, ennyi pénz pedig nagyon tud hiányozni.

- Nyilván leginkább a válságba sodródó államháztartásokból hiányzik, ahová a bankok most nem szívesen hiteleznek.


- 2009-re a pénzvilág kiszívta ezt a rengeteg tőkét a kormányokból, majd tartottak némi hatásszünetet, utána pedig a hitelminősítő cégeken keresztül azzal kezdték el szorítani a kormányokat, hogy a rohamos eladósodásuk miatt már nem tekintik őket megbízható ügyfélnek. Jött a fenyegetés, hogy a kormányok tegyék rendbe a pénzügyeiket, mert így a bankok aligha fognak hitelezni nekik. Következtek a leminősítések, a pénzvilág elkezdte emelni a kockázati, CDS-felárakat, és ezzel például Görögországot szinte lehetetlen helyzetbe sodorták. Volt időszak, amikor az euróalapú görög államkötvényeket csak 53 százalékos hozammal vették meg! Ki gondolhatja komolyan, hogy létezik ország, amely ezt képes kitermelni? Nehéz elhinni, hogy az események mögött nem húzódik valamiféle átgondolt, a mértéket nem ismerő kapzsiság által vezérelt koncepció. Ezt pedig csak egy nemzetállamokból összetevődő szuperhatalom tudná ellensúlyozni.

- Mondjuk az Európai Egyesült Államok?

- Az európai globális tőkestruktúrák sem ismertek mértéket a profit maximalizálásában. Az adó- és a járulékterhek elől menekülve és a profitot hajszolva Ázsiába helyezték át tevékenységüket, ahol alacsony költséggel lehet termelni. Ezért Európában meglódult a munkanélküliség, elkezdett porladni a reálbér, csökkent a vásárlóerő, vállalkozások mentek tönkre, a csökkenő adóbevételek miatt az államok nehezebb helyzetbe kerültek, egyre több lett a nem termelő eltartott, és belekerültünk az összeomlás felé vezető örvénybe.

- Mégis mit kínálhat Magyarországnak az egységesülő Európa?

- Kelet- és Közép-Európában az uniós csatlakozás inkább csak hanyatlást hozott.

- A Magyarországon felhasznált fejlesztési források több mint 90 százaléka azonban uniós pénz.

- Igen, de ez csak a társadalom felső harmadának vagy inkább tizedének kínál új lehetőségeket. Orbán Viktor második kormányzása elején arra kérte az unió vezetőit, hogy próbálják megérteni Magyarország helyzetét. Ez kivéreztetett, fáradt társadalom, nem kellene a költségvetési hiány három százalék alá szorításával tovább gyötörni. Ám hiába, és ekkor választotta azt a megoldást, hogy visszaveszi a nemzetközi tőkétől az innen kivont erőforrások egy részét, például a bankadóval.

- Jöttek az unortodox megoldások...

- Adósságszolgálati kamat és kivont profit formájában évente 25 milliárd eurónyi összeg hagyja el a 100 milliárd eurós GDP-t termelő Magyarországot. Így nem lehet rendbe tenni a gazdaságot. A kormányfő azt próbálta megértetni Európával, hogy hosszú távon több hasznot húzhatnak belőlünk, ha rövid távon mérséklik a terheinket. Nem álltak szóba vele, és ez nem sok jót ígér nekünk az egységesülő Európában.

- Az elmúlt két év politikája mennyire csökkentette a magyar gazdaság kiszolgáltatottságát?

- A devizaadósság szempontjából annak köszönhető az ország finanszírozhatósága, és az adja a fizetési mérleg régen nem tapasztalt aktívumát, hogy lényegében leállt a belföldi, különösen az importból beszerezhető javakra irányuló fogyasztás. A Magyarországon termelő multik kénytelenek exportálni, így az import és az export között növekvő szakadék teszi finanszírozhatóvá az országot. A baj az, hogy ennek a magyar társadalom tömeges elszegényedése az ára.

- Az elszegényedő lakosság nem vesz fel hitelt, nem fogyaszt. Hogyan fog megmozdulni a gazdaság?

- Így biztosan nem. A társadalom annyira megégette magát a devizahitelezéssel, hogy átesett a ló másik oldalára, vagyis nincs szükség túl szigorú állami visszavágásokra, mert a társadalom spontán "megszorítja önmagát".

- A kormány hozzáfogott az egészségügy, a közigazgatás átalakításához is. A leszakadókat a segélyezéstől a munka felé próbálják terelni. Ezek hozhatnak eredményt?

- Ezek hosszadalmas és fájdalmas folyamatok, és a következő választásig már csak bő egy év van hátra. Mivel pedig az elsődleges elosztási rendszer átalakítása kudarcba fulladt, vagyis a kormány nem tudta érdemben csökkenteni a tőkekiáramlást, az adósságteherből fakadó elvonást, hozzá kellett nyúlni a másodlagos elosztási rendszerekhez, és ez sok konfliktust szül.

- Aminek nyilván meg kell fizetni a politikai árát.

- Orbán Viktor 2010-ben azt mondta, hogy úgy érzi magát, mint egy katasztrófa színhelyére érkező mentőosztag vezetője. Rengeteg a sérült, s neki arról kell döntenie, hogy kinek az életéért érdemes még küzdeni, és kivel nem "éri meg" foglalkozni. A ténylegesen rendelkezésünkre álló nemzeti jövedelemből nem lehet normálisan működtetni az országot. A kormányfőnek ezért kegyetlen döntéseket kell hoznia. Úgy gondolom, ellenfelei kifejezetten örülnek annak, hogy ez a feladat nem nekik jutott.

- Hogy lehet így egyáltalán ötről a hatra jutni?

- Még legalább 15 évig csapdában vergődik az ország, és a kormányfőnek ezt a "csapdalétet" kell üzemeltetnie. Orbán Viktornak van elképzelése erről, ugyanakkor nyilván ő is tudja, hogy a társadalomnak legalább harmada végképp elveszett, már nem lehet visszahozni a nyomorúságból. Ezen azzal sem lehetne változtatni, ha az állam talicskával tolná a pénzt a felzárkóztató programokba. Nincs már mögöttük megtartó emberi közösség, a gyermekek elemi tudás nélkül, úgy cseperednek fel, hogy fogalmuk sincs arról, hogyan kell beilleszkedni a társadalomba, hiányoznak az alapvető viselkedési normák, társadalmi szinten gyakorlatilag leírhatjuk őket. Nem tudnak, de nem is akarnak dolgozni, és a munkaerőpiac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdilét. És ezeknek az embereknek is mondani kell valamit. Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról. Nem derülhet ki, hogy, hacsak valami csoda nem történik, a még eséllyel rendelkezők megmaradása érdekében kegyetlen jövő vár rájuk. És mivel a felső tíz százalék teherviselés szempontjából elérhetetlen, marad a köztük lévő 60 százalék, a "középosztály" - mely az ország fő "teherhordó" eleme, és Orbán Viktor fő hivatkozási alapja, a jövő Magyarországa.

- Csakhogy az átalakításból eredő konfliktusok jelentős része éppen őket sérti leginkább.

- A felsőoktatás átalakítása jó példa volt erre. Orbán Viktor itt költségvetési szempontból fillérekért vállalt felesleges kockázatot, komoly politikai konfliktust.

- Legalább ekkora vesztesei az elmúlt időszaknak a devizahitelesek. Kik a felelősök a helyzetért?


- Leginkább a jelenlegi és a volt jegybankelnök. Ha a független MNB rögzítette volna, hogy nem lesz devizahitelezés, akkor ezzel a problémával most nem kellene millióknak megküzdeniük. Lett volna arra is lehetőség, hogy kamatféket építsenek be a konstrukcióba. Egyébként valószínű, hogy az engedélyezés hátterében politikai korrupció állt, ráadásul a csalás is nyilvánvaló, mert a hitelek mögött nem volt svájci frank, "sima" forinthitelt nyújtottak alacsony kamatra, ez volt a "cumi". A bankok lényegében nulla kockázattal jutottak elképesztő haszonhoz.

- Mégis zokon vették, hogy a kormány visszakér valamennyit a profitból. A gazdaság növekedésének egyik akadálya, hogy a bankok nem hiteleznek. Az állam megvette ugyan a Takarékbankot, webbankot alapít, de ettől még nem lesz több pénz a piacon.

- A Magyarországon két évtizede tevékenykedő külföldi bankok elképesztő, közel 50 milliárd eurónyi profitot vittek ki az országból. Teljesen normális az a kormányzati törekvés, hogy tőlük is elvárják a nagyobb teherviselést. A kormány üzenete világos: a bankok vagy lemondanak profitjuk egy részéről, vagy az állam megpróbálja kiszorítani őket az országból. Úgy gondolom, az itt működő külföldi bankoknak a megegyezéshez fűződik érdekük, hiszen egy működő Magyarország évtizedes távlatban számukra igazi aranybánya lehetne.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.