Ügyes egészségügyisek

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

Az egészségügyi miniszter nem hajlandó tovább finanszírozni azokat a "sanda vállalkozásokat", amelyek a kórházakon keresztül milliárdokat szívnak le az egészségbiztosító kasszájából, milliószámra életre híva a valós vagy fiktív vizsgálatokat.

Tavaly februárban komoly visszhangja volt Orbán Viktor miniszterelnök mátrafüredi beszédének, amelyben magyarázatát adta, miért nem teljesültek az egészségüggyel kapcsolatos választási ígéretek. Úgy fogalmazott, rossz lelkiismerettel ad pénzt, mert nem tudja, hova megy az összeg. A kemény miniszterelnöki szavak igazságát nehéz megkérdőjelezni, az okok mögött azonban ott húzódnak az elmúlt tíz év elodázott egészségpolitikai döntései, amelyek következtében a rendszer önjáróvá és a követhetetlenségig szabályozatlanná vált.

A legjobb példa talán erre a Mikola István által is említett egészségügyi vállalkozások ügye. Az elmúlt tíz év a privatizációval kapcsolatos vitáktól volt hangos, s közben megteremtődtek a szektorsemleges finanszírozás feltételei. A kórházak spontán magánosítanak mindent, amit csak lehet, és a politikai döntéshozók szándéka szerint állami-önkormányzatinak meghagyott ispotályokban virágzó magánvállalkozások működnek.

Recept a haszonszerzésre

A magyar kórházakban, szakrendelőkben működő vállalkozásokat az egészségbiztosító kétféleképpen finanszírozhatja: vagy közvetlenül szerződik a magánszolgáltatóval, vagy a kórház utalja tovább a magáncégnek a biztosítótól kapott apanázst. A helyzet átláthatatlanságát jelzi, hogy az egészségbiztosítónak nincs adata arról, végül is hány vállalkozót tart el közvetett módon, melyek ezek, milyen feladatot végeznek, mekkora összeget fizet nekik.

Az egészségügyi "sandaságokkal" kapcsolatban a szakmában és a napi sajtóban is a H-Med Diagnosztika Kft.-t emlegetik leggyakrabban. Az 1998-ban indult vállalkozásnak tavaly sajtóhírek szerint hárommilliárd, Szellem Zoltán ügyvezető igazgató kijelentése szerint viszont csak 1,8 milliárd forint állami támogatás jutott, igaz, ebben állat-egészségügyi és igazságügyi vizsgálatok is szerepeltek. Az igazgató azt mondja, hogy közvetlenül a tb-től nem kaptak egyetlen forintot sem; ennek azonban ellentmondani látszik a cég internetes honlapja, amelyen arra figyelmeztetik az orvosokat: fontos, hogy a vizsgálatkérő adatlap pontosan legyen kitöltve, mert a hiányos papírokkal érkező mintákat a laboratórium (biztosított járóbetegek esetén) az OEP-nek nem tudja elszámolni, így ezen vizsgálatok elvégzésére nincs módja.

A recept körülbelül így hangzik: válassz magadnak egy szolgáltatást, lépj kapcsolatba egészségügyi intézményekkel, végezd el a vizsgálatokat, és vedd fel az értük járó összeget. A jelek szerint két év is eltelhet, mire bárkinek eszébe jut megnézni, indokolt volt-e ilyen mennyiségű vizsgálatot végezni, valós árat fizettek-e a szolgáltatónak. A H-Med alig több mint két esztendő alatt 300 intézménnyel és 3200 orvossal került kapcsolatba. Ahogy Szellem Zoltán fogalmaz, ez már önmagában is bizonyítja, hogy sandaságról nem lehet szó, hiszen ennyi orvost nem lehet megvesztegetni. Határozottan cáfolta lapunk kórházi körökből származó információját is, miszerint mikroszkópok és más "üveggyöngyök" vásárlásával próbálták rávenni az egészségügyieket, tőlük rendeljék meg a kétségtelenül a hazai egészségügy egyik csúcstechnológiájával végzett szolgáltatásukat.

Láncreakció
Az úgynevezett polimeráz láncreakció (PCR) lényege, hogy a DNS egy rövid, kiválasztott szakaszát megsokszorozzák. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi módszerekkel a DNS eredeti koncentrációjának csak több milliószorosát tudják észlelni. A módszerrel a szervezetben levő baktériumok és vírusok jelenléte tenyésztés nélkül is kimutatható, ami jelentősen meggyorsítja a diagnózis felállítását. A PCR-t használják genetikai betegségek kiszűrésénél és igazságügyi szakértői vélemények felállításánál is, amikor például a helyszínen talált hajszálak alapján tudják azonosítani az elkövetőt.

Az ügyvezető igazgató maga is meglepődött a vizsgálatok számának rendkívüli felfutásán, de ezt nem korrupcióval, hanem hiánypótló tevékenységükkel magyarázza, bár - tegyük hozzá - PCR-vizsgálatokat nem csak ez a cég végez hazánkban. Az ügyvezető igazgató nem tartja valósnak azt a kórházi körökben a cégnek tulajdonított költségkalkulációt, amely szerint tavalyi árakon a tb által közel 5800 forinton térített vizsgálaton 2385 forint, vagyis több mint 40 százalékos nyereségük lett volna.

Szellem Zoltán komolyan meglepődött, hogy cégük "sanda gyanúba" keveredett, mivel az egészségbiztosító is évente ellenőrizte őket, és a vizsgálati szám felfutása miatt tavaly nyáron maguk kérték a befogadást a társadalombiztosítás közvetlen támogatási rendszerébe. "Nagyok lettünk, a tébé úgyis lát minket" - indokol. Tavaly december 28-án meg is kapták a javaslatot Gógl Árpád akkori minisztertől. Az év első hónapjában azonban megjelent náluk az "OEP-kommandó". A 12 ellenőr végül a 2000. márciusi 6954 vizsgálat közül 41 esetben állapította meg, hogy hiányzik a vizsgálatot kérő lap, más hiányosságot nem találtak.

Szellem Zoltán maga is meggondolandónak tartja, hogy a magyar egészségügy elbír-e évente 1,8 milliárd forint értékű PCR-vizsgálatot, de véleménye szerint nekik kötelességük minden beküldött mintát megvizsgálni. Érti a döntéshozók problémáját, de úgy tartja, csak tárgyalásos rendezés jelenthet megoldást, visszamenőlegesség pedig szóba sem jöhet. Ezzel szemben Mikola István korábban úgy fogalmazott, hogy az intézkedéseknek visszamenőleges hatásuk is lehet. A miniszter úgy értékeli: az egészségügyet egy költségvetésből finanszírozzák, s ha ebben valaki szakmailag indokolatlan többletteljesítményt végez, akkor mástól lopja el a pénzt.

Eszközvásárlás az állam helyett

A szabályozatlanság miatt nagyon is könnyen előfordulhat, hogy az állandó forráshiánnyal küszködő magyar egészségügyből 1,8 milliárd forint egy vállalkozó kasszájába vándorol, mégpedig úgy, hogy finanszírozásuk a jogszabályban megszabott módon, az egészségbiztosító tarifáival történik.

A H-Med hiánypótló, nagy tőkebefektetést igénylő diagnosztikai vizsgálat bevezetésével tarolt az egészségügyi piacon. A hazai vállalkozóknak egy jelentős csoportja a tulajdonos állam vagy önkormányzat helyett nagy értékű eszközöket vásárol. Ebbe a csoportba tartoznak például a CT-k, az MR-ek, a művesecentrumok és a privatizált laboratóriumok. Érdekes példája ez annak, amikor nem a tb, hanem a kórház utal ki egészségbiztosítási támogatást, mégpedig gyakran bőkezűbben, vagyis egy-egy vizsgálatért többet kap a laboratórium, mint amennyi a tb-től megilletné. A biztosító ugyanis nem téríti meg az amortizációt, a kórházak, szakrendelők pedig ezt nem mindig engedhetik meg maguknak.

"Váltott műszakban"

A magánvállalkozások másik részét azért hozzák létre, hogy egy-egy nagy értékű beruházásnál ne bukják el az áfát. Ha például egy műtőblokkot önkormányzati tulajdonú kórház épít, akkor nem igényelheti vissza az áfát, ám ha létrehoz egy kft.-t, nem éri ilyen veszteség, amivel akár tízmilliókat is megtakaríthat.

Más magánvállalkozásoknak az nyit teret, hogy a tb nem minden beavatkozást finanszíroz, így a plasztikai sebészeti műtétek többségéért nem jár támogatás, ezért például a fővárosi Szent István Kórházban vállalkozási formában folytak a szépészeti operációk. A zavaros helyzetet jelzi, hogy a betegek nem lehettek tisztában azzal, hogy a magáncég csak bérli a kórháztól a műtőt, ezért a műhibaperekben a kórház tartozik kártérítési kötelezettséggel - miként az az elmúlt hetekben kirobbant botrányból kiderült.

A beteg nem tudhatja: az orvos a kórház alkalmazottjaként vagy vállalkozóként operálja-e

A helyzet valóban nincs tisztázva, mivel a beteget senki nem tájékoztatja arról, hogy az őt operáló orvos a kórház alkalmazottjaként vagy vállalkozóként dolgozik-e. Ez nem is lenne könnyű, hiszen a státus ugyanannál az orvosnál napszakonként is változhat. Mivel a gyakori ügyeleti szolgálatot ellátó kórházakban a törvényben engedélyezett havonkénti hat ügyelet hamar elfogy, a túlórakeret túllépését úgy védik ki, hogy számlára, vállalkozóként dolgoztatják tovább orvosaikat. Ez a forma előnyös a kórháznak és a dolgozónak is, mert a bérterhek nagy részét megtakarítják, ugyanis az orvost saját cége minimálbéren, s nem közalkalmazotti besorolása alapján foglalkoztatja.

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint többen már 1998-ban állásfoglalást kértek ez ügyben az ügyészségektől. A törvény szerint a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóval nem létesíthet olyan további jogviszonyt, amely munkaköri feladatai ellátására irányul. Márpedig ezekben az esetekben éppen ez történik, még akkor is, ha a törvényben tiltott jogviszonyt legalább formailag igyekeznek elkerülni: nem a közalkalmazottal, hanem annak cégével állnak közvetlen kapcsolatban.

A szakemberhiány is vállalkozásokat szül. Példaként az altatóorvosokat lehet említeni, akik esetenként saját vállalkozásukkal több, éppen nehéz helyzetben levő kórházban is vállalhatnak munkát. (Mivel az aneszteziológusok alig kapnak hálapénzt, kevesen választják ezt a pályát, s a kórházak állandó hiánnyal küszködnek, holott nem operálhatnak altatóorvos nélkül.)

Az egészségügyön belül is terjed a kvázivállalkozásnak nevezett jelenség, amikor a kórház nem vállalja a közterhek fizetését, ezért vállalkozásba kényszerülnek az alkalmazottak. Bár nem közvetlen gyógyítótevékenységet végeznek, mégis jellemzőek a magyar egészségügyre az úgynevezett sámánprogramokat szállító cégek, amelyek a kórházak teljesítményeinek "optimalizálásával" foglalkoznak.

Pontharácsolás

Elsősorban az ő tevékenységük okolható azért, hogy ma a becslések szerint minden ötödik, tb-nek jelentett eset mögött "sandaság" gyanítható. A pontharácsolás időnként olyan megdöbbentő eseteket eredményez, hogy például a szülőnek nyilatkozatot kell aláírnia, mielőtt hazaviszi gyermekét: ha rosszabbodik az állapota, nem hív mentőt, és nem kér segítséget az ügyelettől. (A tb a gyerek társadalombiztosítási azonosító jele után kiszűrhetné, hogy csak papíron feküdt hosszabb ideig kórházban.)

Bár az egymást követő egészségügyi vezetők több esetben is megpróbáltak fellépni a "sandaságok" ellen, a nagy hévvel bejelentett ügyek egy idő után rendre elhaltak. Hetekig tartó próbálkozással sem lehet megtudni, mi lett például annak a tucatnál is több feljelentésnek a sorsa, amit még Selmeczi Gabriella államtitkársága idején tettek. Ma sincs vége az egykor nagy port felverő és jelenleg is bíróság előtt lévő oxigenatorügynek, amelynek során olyan kórházaknak fizette ki a tb a nyitott szívműtéteknél alkalmazott egyszerhasználatos eszközök árát, ahol nincs szívsebészet. Nagy kérdés, sikerülhet-e Mikola Istvánnak a tervbe vett rendcsinálás, az állami-önkormányzati intézményeket ugyanis olyan mértékben szőtték át a magánvállalkozások, hogy a nyolc-tíz éve elmulasztott szabályozás utólagos pótlásához a versenyszabályok megsértése nélkül valószínűleg nem egyszerűen paradigmaváltásra, hanem kisebb csodára volna szükség.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.