Új Chelsea kontra Puskás: 1-1

/ 2017.03.07., kedd 19:30 /
Új Chelsea kontra Puskás: 1-1

Annyiba kerül egy új stadion Budapesten, mint Londonban.

Zöld utat adott a londoni önkormányzat a Chelsea focicsapat új Stamford Bridge-i stadionja építésének. A rendkívül látványos londoni terveket szinte egy időben tették közzé azzal a bejelentéssel, hogy a korábban elhangzott becsléseknél jelentősen többe kerül az új Puskás Ferenc Stadion felépítése. Adódik az összehasonlítás, de hogy ne csak két számot tegyünk egymás mellé, lássuk kissé részletesebben!

Ár: Puskás – bruttó 190 mrd, Chelsea – 500 millió font (körülbelül 179 mrd forint), vagyis a Chelsea összességében kissé olcsóbb lesz, habár mindkét esetben csak becsült összegekről van szó, és a projektek Nagy-Britanniában is szeretnek elszállni az építkezés végére. (Az angoloknál nem derül ki a hírekből, hogy bruttó vagy nettó összeg a bekerülési költség.)

Férőhely: Puskás – 67 ezer fő, Chelsea – 60 ezer fő, vagyis a Puskás kicsit nagyobb. Ha a négyzetmétereket nézzük, akkor úgy látszik, sokkal nagyobb, mert a magyar stadion területe 213 ezer m2, az angolé csak 130 ezer m2

Egy székre jutó költség: Puskás – 2,8 millió, Chelsea – 3 millió, vagyis ha így nézzük, a Puskás kicsit olcsóbb. A kormányzati aktorok szeretik azt mondani, hogy a Puskás ára megfelel a nyugati stadionok átlagos bekerülési költségének.

Építtető: Puskás – magyar állam, Chelsea – Roman Abramovich orosz milliárdos, az összehasonlítás azért nem méltányos, mert az angoloknak ez nem nemzeti stadion, mint a Puskás. Viszont az is igaz, hogy nálunk a csapatok saját stadionjai is közpénzből épültek.

Építészeti minőség: Puskás – eredetileg a Népstadion érzelmi és örökségi érték szempontjából megőrzendő karéjában helyezték volna el a stadiont, de végül mindent letaroltak statikai okokra hivatkozva, és a tervek szerint az egykori pilonok másolata épül vissza, Chelsea – a Herzog és De Meuron, a világ egyik vezető sztárépítész irodája tervezte épület nemcsak nagyon látványos: külsejét 264 karcsú téglapillér alkotja, amelyek megidézik a viktoriánus téglaépítészetet, formája a telek szabálytalanságait követi. Mindkét stadion hétszintes, de Londonban négy szintet föld alá rejtenek, hogy az épület ne árnyékolja be a környezetét. Az építészeti minőségnek nincs mérőszáma, de a londoni épület azért mívesebbnek tűnik.

 

Járulékos közhaszon: Chelsea – van, a londoni projektnél az önkormányzat jelentős kötelezettségeket írt elő Abramovichnak az engedélyezésért cserébe, többek között 12 millió fontot kell költeni a környéken közösségépítésre (átképzések, tanfolyamok támogatása), 3,75 milliót pedig megfizethető áru lakások építésére. Magyarországon mivel állami projektről van szó, ilyesmi nem tartozik hozzá.

Összegezve az nem igaz, hogy még a Chelsea új stadionja is olcsóbb, mint a Puskás, de az kétségtelenül meglepő, hogy a világ egyik legdrágább városában egy építészeti szenzációnak látszó, igaz, kisebb építmény felhúzása körülbelül ugyanannyiba kerülhet, mint Magyarországon, ahol azért az építkezések olcsóbbak szoktak lenni. Biztosat tudni persze csak 2020 táján, a végelszámolásoknál lehet.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.