Új képek a Zeneházról: ez épül a romhalmaz helyén

/ 2016.03.10., csütörtök 19:25 /
Új képek a Zeneházról: ez épül a romhalmaz helyén

A Liget Budapest ellenzői gyakran elfelejtik, hogy a Városliget történelme során sohasem kizárólag közparkként működött: funkciói között mindig is szerepeltek a múzeumépületek és a rendezvények is. Az 1896. évi millenniumi kiállítástól kezdve hetvenhét éven át a vásárok központja is a Liget volt, a két világháború között itt élte fénykorát a Budapesti Nemzetközi Vásár, és az 1960-as években is sorra épültek itt a pavilonok.

A növekvő területigény miatt aztán 1974-ben Kőbányára került a Hungexpo, a városligeti épületek pedig az enyészeté lettek. Ma kilenc, használaton kívüli iroda- és raktárépület, kiszolgáló létesítmények, burkolt parkoló és belső utak vannak itt, és a közelmúltig itt működött a Kertem nevű romkocsma is. A romhalmaz napjai meg vannak pecsételve: két hét múlva elkezdik lebontani, mivel itt épül fel a Bartók Központ – Magyar Zene Háza.

Összesen 10 ezer négyzetméternyi területet szabadítanak meg a dzsumbujtól, ennek – a Liget Budapest projekt közlése szerint – egynegyedén épül fel Fudzsimoto Szou épülete, háromnegyed része pedig a park zöldfelületét növeli majd.

Forrás: Városliget Zrt.

Hogy pontosan mi lesz a Zeneházban, azt sokáig homályos volt, ma Batta András, Zene Háza munkacsoport vezetője és a Zeneakadémia előző rektora ismertette a kiállítási koncepciót. Az épület háromszintes lesz. A föld alatt egy interaktív kiállítóhely és hangdóm kap helyet, melynek fő témája egy zenetörténeti séta lesz. Ez a természet hangjait utánzó ősi mágiából indul, elidőz az öt világvallás zenéjénél, megáll különböző zeneileg fontos időszakoknál.

Az üvegfalak mögé „rejtett”, teljesen áttetsző földszinten kap helyet a koncertterem és az étterem. A koncertterem üvegfala egy földsáncra néz, amelynek belső lankája egy szabadtéri színpad nézőtere lesz. A földsánc külső oldalán pedig egy kerthelyiségszerű vendéglátóhely kap helyet. A ház lyukacsos, fákkal is átlyuggatott teteje utóbbiak fölé is kinyúlik majd. Egy ponton pedig kiszélesedik, itt lesznek az épület irodái és múzeumpedagógiai helyiségei. Az építkezés maga a nyáron kezdődik, a látogatók 2018-ban vehetik birtokba.

Az épület tervezésének jogát nyílt nemzetközi tervpályázaton nyerte el a Fudzsimoto Szou, akivel tavaly interjút is készítettünk. Így vallott filozófiájáról a japán építész:

„Az első gondolat, ami erről eszembe jutott, hogy egy erdő közepén zenélek. A két előadótermet úgy akartam elhelyezni, hogy kapcsolatban legyenek a ligettel. Míg a legtöbb koncertterem zárt doboz, én nyílt tereket álmodtam, ahová beszűrődik a természetes fény, ahonnan ki lehet látni az erdőbe, és ahová a ligetből be lehet látni. Később kikristályosodott, hogy a három funkciót szépen el lehet választani úgy, hogy míg az előadótermek a park szintjén lesznek, a kiállítóterek a gyökerek, az oktatási helyiségek pedig a lombkorona szintjén. Így jött létre a lombok között úszó, lebegő tetőzet, amiben az oktatási funkciók kapnak helyet, és ami összeköti az épületet az erdővel úgy, hogy körülöleli az ott lévő fákat.” 

Forrás: Városliget Zrt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.