Új képek a Zeneházról: ez épül a romhalmaz helyén

/ 2016.03.10., csütörtök 19:25 /
Új képek a Zeneházról: ez épül a romhalmaz helyén

A Liget Budapest ellenzői gyakran elfelejtik, hogy a Városliget történelme során sohasem kizárólag közparkként működött: funkciói között mindig is szerepeltek a múzeumépületek és a rendezvények is. Az 1896. évi millenniumi kiállítástól kezdve hetvenhét éven át a vásárok központja is a Liget volt, a két világháború között itt élte fénykorát a Budapesti Nemzetközi Vásár, és az 1960-as években is sorra épültek itt a pavilonok.

A növekvő területigény miatt aztán 1974-ben Kőbányára került a Hungexpo, a városligeti épületek pedig az enyészeté lettek. Ma kilenc, használaton kívüli iroda- és raktárépület, kiszolgáló létesítmények, burkolt parkoló és belső utak vannak itt, és a közelmúltig itt működött a Kertem nevű romkocsma is. A romhalmaz napjai meg vannak pecsételve: két hét múlva elkezdik lebontani, mivel itt épül fel a Bartók Központ – Magyar Zene Háza.

Összesen 10 ezer négyzetméternyi területet szabadítanak meg a dzsumbujtól, ennek – a Liget Budapest projekt közlése szerint – egynegyedén épül fel Fudzsimoto Szou épülete, háromnegyed része pedig a park zöldfelületét növeli majd.

Forrás: Városliget Zrt.

Hogy pontosan mi lesz a Zeneházban, azt sokáig homályos volt, ma Batta András, Zene Háza munkacsoport vezetője és a Zeneakadémia előző rektora ismertette a kiállítási koncepciót. Az épület háromszintes lesz. A föld alatt egy interaktív kiállítóhely és hangdóm kap helyet, melynek fő témája egy zenetörténeti séta lesz. Ez a természet hangjait utánzó ősi mágiából indul, elidőz az öt világvallás zenéjénél, megáll különböző zeneileg fontos időszakoknál.

Az üvegfalak mögé „rejtett”, teljesen áttetsző földszinten kap helyet a koncertterem és az étterem. A koncertterem üvegfala egy földsáncra néz, amelynek belső lankája egy szabadtéri színpad nézőtere lesz. A földsánc külső oldalán pedig egy kerthelyiségszerű vendéglátóhely kap helyet. A ház lyukacsos, fákkal is átlyuggatott teteje utóbbiak fölé is kinyúlik majd. Egy ponton pedig kiszélesedik, itt lesznek az épület irodái és múzeumpedagógiai helyiségei. Az építkezés maga a nyáron kezdődik, a látogatók 2018-ban vehetik birtokba.

Az épület tervezésének jogát nyílt nemzetközi tervpályázaton nyerte el a Fudzsimoto Szou, akivel tavaly interjút is készítettünk. Így vallott filozófiájáról a japán építész:

„Az első gondolat, ami erről eszembe jutott, hogy egy erdő közepén zenélek. A két előadótermet úgy akartam elhelyezni, hogy kapcsolatban legyenek a ligettel. Míg a legtöbb koncertterem zárt doboz, én nyílt tereket álmodtam, ahová beszűrődik a természetes fény, ahonnan ki lehet látni az erdőbe, és ahová a ligetből be lehet látni. Később kikristályosodott, hogy a három funkciót szépen el lehet választani úgy, hogy míg az előadótermek a park szintjén lesznek, a kiállítóterek a gyökerek, az oktatási helyiségek pedig a lombkorona szintjén. Így jött létre a lombok között úszó, lebegő tetőzet, amiben az oktatási funkciók kapnak helyet, és ami összeköti az épületet az erdővel úgy, hogy körülöleli az ott lévő fákat.” 

Forrás: Városliget Zrt.

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.