Új oligarchaháború: miért lett ellenség Spéder Zoltán?

/ 2016.06.09., csütörtök 10:50 /

Egyik napról a másikra kegyeltből kegyvesztetté vált Spéder Zoltán nagyvállalkozó. A mai hetilapok úgy vélik, megtalálták a hirtelen támadt kormányzati harag okát. Hátborzongató forgatókönyvek következnek. 

A kiindulási pont:

Spéder Zoltán volt OTP-alvezér, az ország 29. leggazdagabb embere jelentős befolyást szerez a vidéki Magyarországon meghatározó takarékszövetkezeti hálózatban, az ennek banki hátterét ellátó TakarékBankban, valamint a korábban többségi állami tulajdonú FHB Bankban és a Magyar Postánál. Erős kormányzati kapcsolatait jelzi, hogy bejelentették: a vergődő kisposták a jövőben a helyi takarékban működnének.

Vagyis a kormány felépít Csányi Sándor OTP-elnök mellé egy vele meglehetősen feszült viszonyban levő banki vezetőt, aki országos hálózattal rendelkezik. Az ügy érdekessége, hogy eközben Spéder érdekeltségébe tartozik a kormánykritikus piacvezető Index hírportál.

A három évig tartó kapcsolat megbomlásának folyamata

  1. Az első jel az volt, hogy 2016. május 4-én „Az Indexnek is kínos az offshore botrány címmel a Magyar Idők először támadja Spédert a Panama-papírok miatt: „Ez az offshore-sztori nem jött jól az Indexnek sem. Kiderült ugyanis, hogy az Index kiadójának tulajdonosa korábban egy Seychelles-szigeteken bejegyzett vállalkozás volt, amelynek a Direkt36 cikke szerint Spéder Zoltán médiavállalkozó volt a meghatalmazottja.”

A cikknek nincs folytatása, nem látszik az offenzia első jelének.

  1. Május 31-én Demján Sándor, aki Spéder régi ellenlovasa, levelet ír Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben arra panaszkodik, milyen rosszul muzsikál üzletileg a Spéder-birodalom, és egyik cég deficitét a másikkal toldozgatják. Ez önmagában semmit sem jelentene, mivel Spédernek rengeteg ellenfele van a pénzvilágban, akik folyamatosan támadják Spédert, de eddig hiába. Csányi Sándornak és a napokban szintén levelet író Bankszövetségnek is csípi a szemét az integráció. 
  1. Június 2-án a Magyar Idők címlaptörténetben kezdi lőni Spédert és az Indexet. Itt már kemény sorok olvashatók, miközben az írás tartalmilag arról szól, hogyan tisztította meg Spéder az offshore háttértől a portált.  Ehhez képest a cikk így kezdődik, sejtetve, hogy politikai támadás nyitánya lehet: A leglátogatottabb magyar internetes újság, az Index tulajdonosi körének története az offshore-ügyek állatorvosi lova. Egy szűkebb baráti, üzleti kör által alapított kiadóból az évek alatt szinte átláthatatlan nemzetközi adóoptimalizáló cégháló lett, amit mostanra off­shore-talanítottak. Az Index mögötti cégügyeket a legnagyobb ilyen ismert nemzetközi vállalkozás, a világ újságainak címlapjain szereplő panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda is intézte.
  2. Június 6-án azután megkezdődik az ostrom, bevetik a nehéztűzérséget, mi pedig megértjük, hogy miért van szükség kormányközeli bulvárra. Nézzük sorra a nap történéseit:
  • Reggel a Lokál, az új ingyenes kormányközeli bulvárlap első napilapos évfolyama első számának címlapján hozza a Spéder-sztorit. Az egyoldalas belső cikk címe: „Mit akar Spéder a pénzünkkel – Hetvenmilliárd a tét a takarékszövetkezeti botrányban”. Érdekes kitételként az szerepel a cikkben, hogy a milliárdos „meglehetősen trükkösen” vásárolta be magát még 2014-ben a TakarékBankba. (Erről korábban annyit tudtunk, hogy a kormány mellszélességgel támogatott takarékszövetkezeti integrációjának keretében történt mindez.)
  • A TV2 rejtőzködő milliárdosok sorozatában ugyanezen a napon Spéderről szóló részt vetítenek. Andy Vajna televíziójában a felvezető így hangzik: „Akár félmillió ember megtakarítását is hajlandó lenne elvenni, hogy neki még több pénze legyen.” S ezt Demján Sándor állította volna a korábban már jelzett levelében, noha ilyen idézet nem szerepel Demján soraiban.  A leginkább hasonló sor: „Kérem tisztelt Miniszterelnök urat, hogy a százharmincezer részjegytulajdonos – ami családtagjaikkal együtt mintegy hatszázezer ember – kisemmizését akadályozza meg.” Vagyis itt nem a takarékszövetkezeti betételesekről, hanem a tulajdonosokról esik szó, vagyis a takarékszövetkezeti rendszer „kisrészvényeseiről”. A bejátszásban azt állítják, hogy Spéder a „hírhedt Posta üggyel” került a lapok címoldalára, holott eddig a botrány során a Posta még nem került előtérbe. A filmben jól látszik, hogy egy napon keresztül követik a milliárdost, lesifotókat készítenek róla és azokról a személyekről, akikkel aznap találkozik, s részletesen beszámolnak válása okairól. Démonizálása arra épül, hogy a milliárdos luxusban él vagyis: 35 millió forintos luxusautóval jár, a legdrágább budai környéken lakik, medencéje akkorának tűnik, mint egy kisebb város uszodája. 
  • De még mindig nem vagyunk a végén, sőt, itt a lényege a nap történéseinek: beterjesztik a parlament elé egy javaslatot, amelynek lényege, hogy a takarékszövetkezetekben „vezérbanki” szerepet ellátó TakarékBank lecserélhetővé válik. Vagyis Spédert ki lehet golyózni a takarékok mögül, és egy másik bank kerülhet a helyére. Emellett a MNB felügyeleti jogköre kiterjed a jövőben szövetkezetekre is, egy nappal később Spéder megértheti ennek jelentőségét. 

Június 7-én már

  • el is fogadják a törvényt
  • a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintra bünteti az FHB bankot, Spéder másik érdekeltségét. A tőzsdén bezuhannak a részvényei, fel kell függeszteni a kereskedésüket.

 

Spéder Zoltán Lázár János társaságában

Spéder Zoltán Lázár János társaságában

 

No, de min vesztek össze a nagyurak, miért változott meg Spéder helyzete egy hét alatt?

A mai lapok közül több igyekszik a kérdésre választ adni, nagyjából négy megfejtésre jutnak:

  1. Orbán Viktort vagy Matolcsy Györgyöt sérthette meg  Spéder vagy az Index. Vagy mindkettő mindkettőt. 
  2. A 168 óra szerint Orbán már januárban kiakadt Spéderre, mert úgy hajtott végre kétszer is tőkeemelést az FHB Bankban, hogy emiatt az állam tulajdonrésze 40 százalékkal csökkent, mivel a korábbi tulajdonosok nem jegyezhettek a kibocsájtott papírokból. Orbán ezt „barátságtalan, sőt ellenséges lépésnek” nevezte, olyan hibának, amit a banknak ki kell javítania. Ez azonban nem történt meg.
  3. A Figyelő azzal magyarázza a Lázár János kancelláriaminiszterrel jó kapcsolatot ápoló Spéder kegyvesztettségét, hogy az FHB még decemberben 102 millió eurónyi kötvényt bocsátott ki, ami külföldi kézbe került volna, de valójában valahogy az államnál landolt, viszont az FHB azóta sem fizetett kamatot. Azzal látják igazolni a meglehetősen zűrös történetet, hogy ezzel lehet összefüggésben az MNB büntetése. A 105 millió tételt azért rótták ki az FHB-ra, mert azt állította, hogy nem magyarországi befektetők részére történt a kötvénykibocsájtás.
  4. S még az is lehet, hogy az FHB tőkehelyzetének rendezése áll a háttérben, vagyis, hogy a terv szerint a TakarékBank adott volna tőkét a banknak, ahogy Demján állította. Erre azonban nem került sor, mert Spéder visszavonulót fújt, a közgyűlést lemondták. 

 

Ennél van egy gyötrőbb kérdés is: vajon rendszerszerűvé válik, hogy a politika és a pénz világa összevész valamin, majd hónapokig tartó égiháború veszi kezdetét, sokfrontos küzdelemmel, törvénymódosítást, jegybanki büntetést, médiát bevetve?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.