Újabb fordulat: egyre büdösebb a népszavazási botrány

/ 2016.03.30., szerda 10:30 /
Újabb fordulat: egyre büdösebb a népszavazási botrány

A kormány sokat beszél a bürokratikus terhek csökkentéséről, az államapparátus működésének felgyorsításáról, és íme, máris itt vannak az első eredmények. A gyümölcsöket persze még nem élvezheti mindenki, de például mindannyiunk Erdősi Lászlónéja már a szerencsések közé tartozik.

Az Index írásából kiderül, hogy még az eddig feltételezettebbnél is szerencsésebb csillagzat alatt született Erdősi néni népszavazási kezdeményezése. Ez volt ugye az a papír, amelynek célba jutását afféle modern deus ex machinaként önzetlenül segítette egy rakás jól megtermett, rövid hajú futballszurkoló, és amely papírnak minden logikus feltételezés szerint egyetlen feladata, hogy elkaszálja, hogy a szocik a kormánynak kellemetlen népszavazást rendezhessenek a vasárnapi boltzár megszüntetéséről.

A történtek megértéséhez azt kell tudni, hogy egy népszavazás nem a Nemzeti Választási Iroda bélyegzőjénél kezdődik. Van egy előzetes lépés is, amelyet meg kell tenni ahhoz, hogy az ember belépjen az NVI vénaszkenner nélküli B szektorába. A kezdeményezés benyújtásához ugyanis húsz támogató szükséges, márpedig az ő aláírásuk begyűjtése adatkezelésnek minősül, amire engedélyt kell kérni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól. Erdősiné ezt február 21-én késő délután tette meg. Ez amúgy vasárnap, amiből legalább kiderül, hogy mivel tölti egy ideális választópolgár a vasárnapját, ha már boltba nem mehet: hát népszavazást szervez!

De ami igazán érdekes, hogy már másnap meg is érkezett a hatóság jóváhagyó határozata, még éppen idejében. Ha a hatóság nem ilyen gyors, nem indulhatott volna el Erősiné másnap, 23-án hajnalban a bélyegzőautomatához. A Péterfalvi Attila vezette intézet sebességét nem lehet eléggé dicsérni, tényleg példa nélküli gyorsasággal döntöttek: amikor például két szocialista politikus népszavazási kezdeményezésénél kellett rábólintani az adatgyűjtésre, akkor az Nyakó István esetében tíz, Lukács Zoltánnál pedig 22 napig tartott. Adódik a kérdés, hogy miniszterelnökünk kedvenc szavával élve mennyire életszerű ez a hirtelen pörgés, de legalább ennyire érdekes az ügynek egy másik vetülete is. Az NVI (és a Nemzeti Választási Bizottság) ugyanis a botrány után azzal védekezett, hogy a kopaszokat nem lehetett eltávolítani, hiszen senki nem tudhatta, vajon ők nem akarnak-e kérdéseket beadni. A fentiekből viszont kiderül, hogy nagyon is tudhatták volna, elég lett volna megnézni a nemzeti adatvédelmi hatóság nyílt adatbázisában, hogy ki az a három ember, akinek van érvényes engedélye és beadhat népszavazási kérelmet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.