Újabb fordulat: egyre büdösebb a népszavazási botrány

/ 2016.03.30., szerda 10:30 /
Újabb fordulat: egyre büdösebb a népszavazási botrány

A kormány sokat beszél a bürokratikus terhek csökkentéséről, az államapparátus működésének felgyorsításáról, és íme, máris itt vannak az első eredmények. A gyümölcsöket persze még nem élvezheti mindenki, de például mindannyiunk Erdősi Lászlónéja már a szerencsések közé tartozik.

Az Index írásából kiderül, hogy még az eddig feltételezettebbnél is szerencsésebb csillagzat alatt született Erdősi néni népszavazási kezdeményezése. Ez volt ugye az a papír, amelynek célba jutását afféle modern deus ex machinaként önzetlenül segítette egy rakás jól megtermett, rövid hajú futballszurkoló, és amely papírnak minden logikus feltételezés szerint egyetlen feladata, hogy elkaszálja, hogy a szocik a kormánynak kellemetlen népszavazást rendezhessenek a vasárnapi boltzár megszüntetéséről.

A történtek megértéséhez azt kell tudni, hogy egy népszavazás nem a Nemzeti Választási Iroda bélyegzőjénél kezdődik. Van egy előzetes lépés is, amelyet meg kell tenni ahhoz, hogy az ember belépjen az NVI vénaszkenner nélküli B szektorába. A kezdeményezés benyújtásához ugyanis húsz támogató szükséges, márpedig az ő aláírásuk begyűjtése adatkezelésnek minősül, amire engedélyt kell kérni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól. Erdősiné ezt február 21-én késő délután tette meg. Ez amúgy vasárnap, amiből legalább kiderül, hogy mivel tölti egy ideális választópolgár a vasárnapját, ha már boltba nem mehet: hát népszavazást szervez!

De ami igazán érdekes, hogy már másnap meg is érkezett a hatóság jóváhagyó határozata, még éppen idejében. Ha a hatóság nem ilyen gyors, nem indulhatott volna el Erősiné másnap, 23-án hajnalban a bélyegzőautomatához. A Péterfalvi Attila vezette intézet sebességét nem lehet eléggé dicsérni, tényleg példa nélküli gyorsasággal döntöttek: amikor például két szocialista politikus népszavazási kezdeményezésénél kellett rábólintani az adatgyűjtésre, akkor az Nyakó István esetében tíz, Lukács Zoltánnál pedig 22 napig tartott. Adódik a kérdés, hogy miniszterelnökünk kedvenc szavával élve mennyire életszerű ez a hirtelen pörgés, de legalább ennyire érdekes az ügynek egy másik vetülete is. Az NVI (és a Nemzeti Választási Bizottság) ugyanis a botrány után azzal védekezett, hogy a kopaszokat nem lehetett eltávolítani, hiszen senki nem tudhatta, vajon ők nem akarnak-e kérdéseket beadni. A fentiekből viszont kiderül, hogy nagyon is tudhatták volna, elég lett volna megnézni a nemzeti adatvédelmi hatóság nyílt adatbázisában, hogy ki az a három ember, akinek van érvényes engedélye és beadhat népszavazási kérelmet.

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.