Ukránok a spájzban

/ 2016.09.21., szerda 16:00 /
Ukránok a spájzban

Tízezer számra érkezhetnek a közeljövőben ukrán vendégmunkások Magyarországra. Az ehhez szükséges jogszabályokat a legnagyobb csendben módosították, s egy súlyos feltételt szabtak: hiányszakmában kell dolgozniuk.

Miközben a kormány új szabályokat kíván alkotni a közmunkások piaci munkahelyen történő elhelyezkedésének elősegítésére, egyre nyilvánvalóbb, hogy számos szakmában nem lehet megoldani a munkaerőhiányt a tartósan munkanélküliekkel. Egyszerű megérteni, miért: a közmunkások között kis számban vannak informatikai mérnökök, programozó matematikusok, de CNC-esztergályosok is. Nem véletlen, hogy az ipar munkaerőéhségének enyhítésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt héten lapunknak kijelentette: vendégmunkások kellenek, a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy egy szomszédos országból oldjuk meg a foglalkoztatást. Nem beszélt a levegőbe, mert lapunk kiderítette: mindezek mögött konkrét intézkedéssorozat áll.

A kabinet vélhetően azért hallgat erről, mert a népszavazás előtt nem akar zavart kelteni. Ha viszont nem sikerülne négymillió érvényes voksot összegyűjteni, az ukrán vendégmunkások ügye lehet az ütőkártya a visegrádi négyek kezében a betelepítési kvóta ellen. A kormány Prágához és Varsóhoz hasonlóan úgy véli, Magyarországnak nem a muszlim menekültek befogadásával kell kivennie a részét a nemzetközi akciókból. A szomszédunkban két éve dúl háború, és elsősorban itt kell segítenünk.

Furcsa menekültek

Orbán Viktor százezer ukrán menekült befogadásáról beszélt 2014-ben, de hiába kereste őket az ellenzék, nagyítóval sem találta. Az ukránok ugyanis furcsa menekültek – csak Lengyelország több mint egymilliót fogadott be közülük, de csupán 2956 kért nemzetközi védelmet náluk. (Cikkünkben nem magyar nemzetiségűekről beszélünk, hiszen ők zömmel magyar állampolgárok, akkor és úgy helyezkednek el itthon, amikor akarnak.) Az ukránok az Oroszország által 2014-ben megszállt Donyeck-vidékről, Ukrajna nehézipari központjából elmenekült szakmunkások, akik külföldön gond nélkül találnak munkát. És mivel általában nem is akarnak letelepedni, miért nyújtottak volna be menedékkérelmet? Magyarországra tavaly nyárig mindössze 60 hivatalos ukrán menedékkérő érkezett, miközben például csak Kispaládon, egy határmenti magyar faluban félezren vettek ingatlant.

Csehországba – Lengyelországgal ellentétben – nem államközi szerződés keretében érkeznek az ukránok. Prága tömegével adja ki a munkavállalási engedélyeket, és megerősítette ukrajnai diplomáciai képviseletét, hogy felgyorsítsa az ügyintézést. Csehország gazdasága fejlettebb a miénknél, ott 450 ezer külföldi dolgozik, de még 120 ezret tudnának fogadni, ezért néhány hónap alatt több ezer ukránnak adtak munkát.

Olyan furcsa háború ez hát, amelynek csak belső menekültjei vannak – miközben Ukrajna még mindig 1,4 milliót kénytelen eltartani, és 1,8 millió munkanélküliről is gondoskodnia kell; külföldre az ukránok vendégmunkásként érkeznek, és nem kérnek állami támogatást. Persze ezt nem lehetett előre látni, vélhetően ezért módosították tavaly a szabályokat nálunk, hogy még közmunkát is kaphassanak.

Kiürülő kórház

Az élénkülő magyar gazdaság egyre több szakképzett munkást igényel – ezt jelzi, hogy a kárpátaljai sajtó tele van magyarországi álláshirdetésekkel. A kormány nem alaptalanul tart hát attól, hogy Beregszász és környéke kiürül. Tavaly az év második félévben csak az ottani kórházban 86-an mondtak fel és mentek külföldre. Nagy a veszély, hogy a magyarok megfogyatkozása esetén az ukrán kormány Donyeckből elmenekült, jelenleg Kijev környékén elszállásolt ukránokat telepít oda, megbontva Kárpátalja nemzetiségi egyensúlyát. Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos azt mondja lapunknak, nemzetpolitikai szempontból ennél jobb megoldás Kárpátalján tartani a magyarokat, és kisegíteni az ukrán kabinetet, magyarországi munkát ajánlva a belső menekülteknek.

Az Orbán-kormány már a tavalyi tanévben magyar nyelvtanfolyamokat indított Ukrajnában, és nem pusztán a magyar vidékeken; 62 helyszínen 1600 felnőtt kezdett magyarul tanulni. „Óriási a bizalom az ukránok részéről Magyarország iránt” – mondja Grezsa István. Ez érthető is, hiszen miközben Európa a szír és afgán menekültek áradatával van elfoglalva, Magyarország nemcsak a kárpátaljai magyarokat támogatja, hanem az ukránokat is. A magyarországi ukrán kisebbség részvételével például hatszáz gyermek nyaralhatott a Velencei-tónál. Csak az Ökumenikus Segélyszervezet 24 ezer ukrajnai belső menekültnek segített, nemzetközi szervezetük 400 millió forint értékű támogatását is ők osztották szét.

A kormány jövedelemkiegészítést fizet ukrajnai egészségügyi dolgozóknak, ha hajlandók magyarul szólni a betegekhez, és pedagógusoknak is, mert a kinti fizetések olyan alacsonyak, hogy éheznek az emberek. (Az átlagbér 2015-ben 52 ezer forintnak megfelelő összeg volt, negyede-ötöde a magyarországinak, miközben az élelmiszerárak az egekig nőttek.) Hazánk tekintélyét növelte, hogy a 18 ezer főnyi támogatott között ukránok is vannak, például az egészségügyben. A legmagasabban képzett tanárok pedig akár 180 ezer forinthoz is hozzájuthatnak, de persze a többség csak néhány tízezer forintra számíthat.

Csakhogy miként lehet a kárpátaljaiakat helyben tartani, a donyeckieket Magyarországra hozni úgy, hogy ne vegyék el a munkát a 300 ezer magyar munkanélküli elől? S hogyan lehet úgy enyhíteni a szabályokat, hogy ne tegyék lehetővé a szírek, pakisztániak vagy afgánok tömeges beáramlását? Hiszen a nemzetközi jog szerint ugyanolyan harmadik országbeli az ukrán és a bangladesi is. Úgy, hogy a kormány bevezette „a szomszédos harmadik ország” fogalmát, vagyis az Ukrajnából érkezőket kvázi „uniósítják”, lehetővé teszik nekik a bevándorlási hivatal engedélye nélküli munkavégzést – de csak a hiányszakmával rendelkezőknek. Egy ukrán vízvezetékszerelő majdnem úgy vállalhat itt munkát, mintha uniós polgár lenne, de egy adminisztrátorra vagy nyolc általános iskolával sem rendelkező képzetlenre továbbra is ugyanaz a szabály vonatkozik, mint az afrikai vagy az ázsiai kérelmezőkre.

Hiányszakmunkások

A Nemzetgazdasági Minisztérium háttértárgyalások sorát kezdeményezte az itthoni cégekkel a hazai informatikushiány csökkentésére, a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tételére. A fejvadászcégek vezetői ezek során arra panaszkodtak, hogy az ukránokkal szemben annyi a bürokratikus akadály, hogy az már ellehetetleníti a munkavállalást. „Melyik cég tud 150-160 napot várni egy szakmunkásra?” – veti fel lapunknak az egyik cég tulajdonosa. „Pingpong folyt a hivatalok között. Először a munkaügyi központtól kellett engedélyt kérni, majd a bevándorlási hivataltól, aztán vissza a munkaügyi hivatalba, és mindenütt 30 napokat várni egy papírra” – meséli egy másik ügyvezető. Ma már ez is másként van.

A jogszabályok átalakítása évek óta folyik, de a legnagyobb csendben. Vélhetően azért, mert a kormány attól tarthat, az ügy megzavarja a népszavazási kampányt, hiszen sokan azt kérdezhetik: ha déli határunkon nem kérünk a menekültekből, akkor a keletin miért fogadjuk őket? A válasz egyszerűnek látszik, itt nem végleges betelepítésről van szó, hanem átmeneti, amely mindkét fél számára előnyös.

Ha egy szír érkezik, aligha akar vagy tud majd hazatérni, de egy ukrán számára a határ közelsége miatt a magyarországi munkavégzés nem visszafordíthatatlan folyamat. Noha a programnak vannak humanitárius elemei, nem eltartandókat fogadunk be, hanem a háború által sújtott ország szakmunkásait vagy diplomásait, akik állásajánlattal rendelkeznek. Harmadrészt esetükben nem távoli kultúrák találkozásáról van szó, hiszen az ukrajnai etnikumok megegyeznek a mi nemzeti kisebbségeinkkel. Vallásgyakorlásuk nagy tömegben is megoldható, mecsetet sem kell építeni, lévén ők is – igaz, ortodox – keresztények.

A hiányszakmák listáját a miniszter évente állítja össze, és csak olyan munkaköröket vehet fel rá, amelyekre 30 napnál régebben nem lehet embert találni, vagy a közeljövőben előreláthatóan tömeges igény lesz rá. A hivatalnokoknak pedig fel kell pörögniük, s a korábbi 30 nap (ráadásul ahány papír, annyi határidő) helyett 5-15 nap alatt intézkedni.

Ukránok eddig is öt-tízezres nagyságrendben dolgoztak nálunk. Az elmúlt években harmadik országbeli munkavállalóknak 50—90 ezer engedélyt adtak ki, és a kutatásokból azt is tudjuk, hogy az ukránok szeretnek közel maradni a hazájukhoz, ezért zömmel a Dunától keletre vállalnak munkát. Mivel Kelet-Magyarország még rosszabbul áll munkásszállásokban, mint a Dunántúl, viszont sok az eladó, olcsó ingatlan, lakhatásuk megoldásához már februárban úgy módosították a családi otthonteremtési támogatást (csok), hogy a munkahellyel rendelkező ukránok is hozzájuthassanak.

Grezsa István azt mondja, szeretnék a határátkelést is segíteni, mert ezen a téren áldatlanok az állapotok: a hosszú várakozás ellehetetleníti a gazdasági kapcsolatokat.

Az ukránok dolga a lengyeleknél és a cseheknél a nyelvi hasonlóságok miatt könnyebb, ám az építőiparban, a mezőgazdaságban a kétajkú „brigádvezetők” mellett magyarul nem beszélő ukránok is képesek elvégezni a feladatokat. (Ahogy boldogulnak a spanyolul nem tudó magyar bányászok Spanyolországban vagy a hollandul kommunikálni képtelen építőipari munkások Hollandiában.)

A vendégmunkásprogram annyira új, hogy a miniszteri engedélyen még alig száradt meg a tinta. A már említett egyik munkaerő-közvetítő például mindössze két kelet-magyarországi cégnek ajánlott ki ukránokat, ám vezetőjük még nem tudott tapasztalatokról beszámolni. Az ukrán sajtóból azonban úgy látszik, a magyar cégek nagyon is aktívak, és elsősorban nagyvállalatoknak toboroznak gyári munkásokat. Nem kis teljesítménykényszer lesz az érkezőkön, hiszen munkanélküliként nem maradhatnak nálunk, azaz ha elbocsátják őket, el kell hagyniuk az országot.

* * *

Az ukrán vendégmunkások alkalmazását elősegítő változások

Az ukrán állampolgárok eddig harmadik országbelinek minősültek, most létrehozzák „a szomszédos ország állampolgára” kategóriát, ezzel az ukránok kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a szírek vagy a törökök - 2016. júliustól

Hiányszakmákban nem kell munkavállalási engedély – ez majdnem olyan, mintha uniós állampolgárok lennének - 2016. júliustól

Harmincról 5-15 napra rövidítik az ügyintézési határidőket - 2016. júliustól

Ukrán állampolgárokat közfoglalkoztatottként is alkalmazhatnak - 2015. augusztustól

Tartós munkavégzés esetén csokot is igényelhetnek - 2016. februártól

* * *

Kik vállalhatnak munkát engedély nélkül?
37 szakma képviselői

Építőipari dolgozók a kandallóépítőtől a projektmérnökig

Informatikai területen dolgozó diplomások a rendszergazdától a programozóig

Gyári szakemberek a textilipari gépkezelőtől a kalibráló technikusig

Kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók a kasszástól a pincérig

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.