Úton állók

Sztrádabotrány! 32 milliárdot "nyúltak", de megússzák a börtönt. Sőt!

/ 2008.04.14., hétfő 11:30 /

Hiába a lefülelt sztrádakartell és az autópályapénzeket is érintő Kulcsár-ügy, a kormány nem akarja kizárni az összebeszélésben "visszaeső" útépítő cégeket a hazai közbeszerzésekből. Pedig az árfixálóknak csupán aprópénz az a 32 milliárd, amit az állam most próbál behajtani rajtuk.

Kollégáim a minap rábukkantak egy katolikus honlapra, ahol a hét alternatív főbűn között az árfixálás is szerepelt" - tavaly szeptemberben így válaszolt Nagy Zoltán arra a kérdésünkre, hogy a kartellezés kimeríti-e a lopás fogalmát. Akkor azért kerestük meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét, mert szervezete jogerősen pert nyert öt, soha nem látott összegű bírsággal sújtott autópálya-építő cég: a Strabag, a Betonút, a Hídépítő és a francia Colas csoport két vállalata (az Egút és a Debmut) ellen. A hétmilliárdos büntetést indokolva Nagy leszögezte: "aki mesterségesen magasabb árszintet állapít meg, meglopja a fogyasztót, jelen esetben a közbeszerzés kiíróját".

A pernyertes GVH közleményben figyelmeztette a 2002 nyarán indított sztrádapályázat kiíróját, a Nemzeti Autópálya Rt. jogutódjaként ismert Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t: a közbeszerzési törvény lehetőséget ad arra, hogy a társaság a jövőben kizárja az általa meghirdetett tenderekből a jogsértésen kapott cégeket. Emellett az állam - a NIF-en keresztül - a kartellmagatartásból eredő kár megtérítését is kezdeményezheti (ha békülős-tárgyalásos úton nem megy, akkor per formájában).



Nincs börtön

Ami a kártérítést illeti, a NIF hamar cselekedett: már fél éve jelezte az ötöknek, hogy összesen 32 milliárd forintot követel - a versenyhivatal által lefoglalt, eredetileg magánhasználatra szánt Strabag-feljegyzésekből ugyanis ilyen nagyságrendű "kartellprofit" olvasható ki. Lassan a perek is megindultak. Először 2008. január 25-én a Colas-érdekeltségek, majd március 20-án az osztrák hátterű Strabag ellen, május 30-án pedig a Betonút-Hídépítő kettős képviselőinek van jelenése a Fővárosi Bíróságon. (Az eddigi tárgyalási napokon a bíróság felfüggesztette az eljárást, az alperesek ugyanis felülvizsgálati kérelemmel támadták meg a GVH határozatát. Így a kártérítési perek csak a felülvizsgálat után folytatódhatnak.)

Az "ellopott" 32 milliárd behajtása tehát, ha döcögősen is, halad a maga útján. Ennél súlyosabb következményekre azonban aligha számíthatnak az útépítő kartell-kvintett vezetői. A közbeszerzéses összebeszélés ugyanis csak két éve sújtható börtönnel - a 2002-2003-as sztrádaügyekre még nem vonatkoznak a büntető törvénykönyv új szakaszai. Pedig a GVH krimibe illő módszereket alkalmazott a tényfeltárása során: a "versenyhivatalnokok" 2003 szeptemberében előzetes értesítés nélkül nyomultak be a Strabag igazgatójának irodájába, ahol Appelshoffer József jegyzetfüzetében 2002. szeptember 10-i dátummal megtalálták a frissen kiírt sztrádapályázatok eredményére vonatkozó tipposzlopot - ami minden elemében egyezett a két hónappal későbbi tenderbontás adataival (lásd táblázatunkat).




Összehasonlításképpen: Kulcsár Attila sikkasztássorozata - amely ugyancsak 2002-2003-ban tetőzött - húszmilliárd forintnál elakadt, s csak az összeg töredéke volt állami pénz. Az íróasztalokon található feljegyzések büntetőjogi értékelhetőségéről pedig csak annyit: Dunai György, a kartellbotrányban is érintett Betonút Zrt. tulajdonosa részben azért ül a brókerügy vádlottjainak padján, mert a nyomozók Kulcsár fiókjában találtak egy fecnit, amelyen ez állt: "Gyuri: 72%".

Oda 220 milliárd

Bizonyító erejű feljegyzések ide vagy oda, a sztrádakartellügyre nem lehet "ráhúzni" a Btk.-t. A legsúlyosabb szankció a cégek kizárása lehetne az újabb pályázatokból - mint írtuk, a GVH közleménye erre a lehetőségre hívta föl a NIF figyelmét. Az állami társaság elnök-vezérigazgatója, Remé-nyik Kálmán azonban egyértelművé teszi lapunknak: a kártérítési pereken túl - melyekhez tanúként kérte idézni a GVH elnökét is - nem tervezi az egykor kartellbe tömörült cégek távoltartását az új tenderektől, hiszen a kizárások tovább szűkítenék a versenyt az amúgy is kevés szereplős útépítési piacon. "Ez árfelhajtó hatású volna, ami ellenkezik a versenyszabályozás szellemével" - véli a NIF első embere.

A kartellellenes szakemberek sokáig a kormánytól várták, hogy - holland mintára - meghatározza a pályázatokból való kizárás normatív feltételeit; így az állami cégvezetők is megszabadulhatnának a mérlegelés kényszerétől, illetve a mamutvállalatok (például az útépítők) korrupciós kísérleteitől. Ám a nagypolitika a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításakor nem zárta be a kiskapukat, így a 2002-ben jogellenesen összebeszélő vállalatokat máig a legsikeresebb magyarországi közpénzfelvevők között jegyzik (lásd táblázatunkat).



A 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ kettős éppen a - kartellezésbe fulladó - friss sztrádapályázatokkal akarta bizonyítani, hogy van értelme a Vegyépszer-uralom felszámolásának. Ám Reményik Kálmán fenti mondatai azt jelentik, hogy ma sincs szabad verseny az útépítésben, a monopolpiacot az oligopóliumok hatalma váltotta fel; néhány kartellezésre, árfelhajtásra hajlamos nagyvállalat osztja fel az állami megrendeléseket. A GVH szerint az öt évvel ezelőtti, 128 milliárd forintos autópályatenderen 32 milliárdot nyerészkedtek az érintettek, az ezredforduló óta megépített összes sztráda pedig 220 milliárddal került többe a kelleténél.

Kóka-Strabag tengely

A kartellezésért megbírságolt cégek - főként a Strabag és a Colas - sikersorozata 2007-ben, a GVH augusztusi jogerős pergyőzelme után is folytatódott. Kóka János a gazdasági tárcától való távozása előtti "másodpercben", november 23-án írta alá azt a szerződést, amely szerint a Strabag és a Colas konzorciuma építheti meg az M6-M60-as autópálya Szekszárd-Bóly-Pécs közötti nyolcvan kilométeres szakaszát - ez a 2010-re tervezett választások és a pécsi kultúrfővá-ros-projekt miatt is kiemelt jelentőségű megbízatás. (Miután a pálya a köz- és a magánszféra együttműködését jelentő PPP-konstrukcióban valósul meg, a sávfektetés mellett harminc évig az útüzemeltetés felelőssége is a Strabag-csapatra hárul, melyért 266 milliárd forintot zsebelhet be a konzorcium. Ugyancsak itt érdemel említést, hogy a GKM nemrég a Dunaújváros és Szekszárd közötti M6-szelvény három lehetséges ajánlattevője közé is beválasztotta a Strabagot.)

A GVH nyári diadalával egy időben jegyeztük le azt az - azóta sem cáfolt - információt, mely szerint Kóka János uniós botrányt előzött meg azzal, hogy lefújta az M5-ös déli autópályát üzemeltető, ugyancsak Strabag-Colas többségi tulajdonú AKA Zrt. kisebbségi állami csomagjának eladását (Heti Válasz, 2007. augusztus 30.). Miután az SZDSZ elnöke kivonult a kormányból, 2008 januárjában - immár nem Kóka-védjegy alatt - szalonképesebb formában és magasabb eladási áron valósult meg az eredeti forgatókönyv: a M5-privatizáción "véletlenül" egy Strabag-közeli osztrák banki leányvállalat lett a befutó.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.