Vajon Marton László közleménye megfelel a bocsánatkérés feltételeinek?

/ 2017.10.26., csütörtök 18:00 /

„A bocsánatkérés úgy az igazi, ha valódi megbánás van mögötte. Akár mi kérünk elnézést valakitől, akár más esedezik a bocsánatunkért, érdemes megfigyelnünk, szerepel-e a mondandóban az alábbi 9 fontos »hozzávaló«” – olvassuk a Pszichológuskereső.hu nevű oldalon. Mivel Marton László ma hozta nyilvánosságra legújabb közleményét Sárosdi Lilla zaklatási vádjaival kapcsolatban, érdemes megvizsgálni a rendező bocsánatkérésnek szánt írását, hogy eleget tesz-e a pszichológusok által felvázolt szempontoknak. Elsőként nézzük Marton szövegét.

„Az elmúlt napokban napvilágot látott, személyemet érintő hírek mindent összetörtek körülöttem. Nem kímélték sem a családomat, sem a munkámat, sem önnön magamat. Igyekeztem egész életemben teremteni, alkotni és átadni. Mindez most megsemmisült, olyan – nagyrészt névtelen – közlések alapján melyekben egyoldalú értékelések is találhatók.

Pályám során arra törekedtem, hogy másokat ne bántsak, hanem segítsek. Úgy a színpadon, mint azon kívül. Soha nem akartam egy másik embert megalázni.

Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.

Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.

Bocsánatkérésem mellett, továbbra is a Vígszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezésére állok, hogy hallgassák meg vezetői, rendezői és tanári működésemmel kapcsolatban a társulat tagjait, a színház dolgozóit, valamennyi volt és jelenlegi tanítványomat.”

Most pedig lássuk a kilenc feltételt:

  1. Az igazi bocsánatkérésben nem szerepel a „de” szócska (például: Ne haragudj, hogy ezt mondtam, de…), ugyanis ezzel a beszélő saját véleményét próbálja igazolni, azaz valójában nem érzi, hogy bármi rosszat tett volna.
  2. Az őszinte bocsánatkérés központjában az illető cselekedetei állnak – nem pedig a másik azokra adott reakciói. A „Sajnálom, hogy megbántódtál azon, amit mondtam” tehát nem megfelelő: ne utaljunk a másik válaszára, csupán ismerjük el tettünket, és kérjünk érte elnézést.
  3. Aki komolyan gondolja a bocsánatkérést, nem próbálja meg saját megbánását vagy fájdalmát a középpontba helyezni, hanem a másikéra fókuszál.
  4. Nem szükséges megemlíteni, ki kezdeményezte a szituációt, amely az ominózus bántó mondathoz vagy tetthez vezetett. Lehet, hogy nem csupán a bocsánatkérő a hibás; ez esetben ismerje el azt, amiért valóban felelős, és kérjen azért bocsánatot.
  5. Támogassuk meg a bocsánatkérést cselekedeteinkkel is. Például, ha barátunk megjegyzi, hogy az utóbbi időben mindig ő fizetett a közös vacsorák alkalmával, kérjünk elnézést, és egyben ajánljuk fel, hogy legközelebb mi fizetünk.
  6. Nincs értelme a bocsánatkérésnek, ha utána folytatjuk a kifogásolt tevékenységet. Győzzük meg haragosunkat, hogy valóban teszünk azért, hogy a bántó helyzet ne ismétlődjön meg.
  7. Ne használjuk a bocsánatkérés tényét arra, hogy kimentsük magunkat a kínos helyzetekből, vagy elkerüljük a vitákat, mint például: „Már tízszer bocsánatot kértem érte, és még mindig felhozod?”
  8. A bocsánatkérésnek elsősorban a másik fél fájdalmát kell enyhítenie, nem a sajátunkét. Ha szeretnénk is már megszabadulni a bűntudattól, tartsuk tiszteletben, ha a másik még nem áll készen arra, hogy beszéljen velünk.
  9. Néha egy egyszerű „sajnálom” nem elég, hiszen idő kell ahhoz, hogy a másik bizalma újjáépüljön. Ne rójuk fel a másiknak, ha nem tud azonnal megbocsátani.

A kilenc pont persze önkényes felosztás, hiszen a lista – attól függően, milyen részletesen akarjuk kivesézni a témát – rövidebb és hosszabb is lehet. Egy nagyszabású tudományos kutatás alapján például egy másik összegzés az alábbi hat pontot sorolja fel:

  1. Sajnálkozás kifejezése
  2. Elmagyarázni, hogy mit rontottunk el
  3. Felelősség elismerése
  4. Megbánás tényének kinyilvánítása
  5. Hiba korrigálásának felajánlása
  6. Megbocsájtás kérése

Innentől mindenki maga döntse el, szerinte Marton László gesztusa eleget tesz-e a fenti kritériumoknak. Egy biztos: Sárosdi Lillát a jelek szerint a rendező meggyőzte. „Példaértékűnek és paradigmaváltónak tartom, hogy Marton kiállt és őszintén elismerte tettét és képes volt bocsánatot kérni” – nyilatkozta a színésznő a Zoom.hu-nak, a Bors.hu-nak pedig ezt mondta: „Ez egy hatalmas dolog, hogyne lehetne elfogadni egy ilyen bocsánatkérést? Tőle ez a legnemesebb, amit tehetett. Sajnálom, hogy erre ilyen sokat kellett várni, de örülök, hogy képes volt megtenni ezt az óriási lépést. Ilyen még nem történt Magyarországon, és örülök, hogy ennek a fontos társadalmi ügynek ilyen katartikus lezárása lehetett.”

És kik vagyunk mi, hogy a zaklatás sértettje helyett jobban tudjuk, mikor kell megbocsátani és mikor nem, s azt firtassuk, hogy ami neki katarzist okozott, az esetleg másban hiányérzetet szült?

Azt a gyanút viszont nem tudjuk elhessegetni magunktól, hogy a történtek nem csupán Sárosdi Lilla ügyének végére tettek pontot, de a magyar művészvilág megtisztításának reményében kirobbantott botrányban minden valószínűség szerint úgyszintén ennyi volt. Nagy hűhó – a végeredményt tekintve sajnálatos módon csak kicsivel több mint semmiért.

Frissítés:

Mint péntekre kiderült, Sárosdi Lilla férje, Schilling Árpád nem alélt el Marton László bocsánatkérésnek szánt szavaitól.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.