Vajon Marton László közleménye megfelel a bocsánatkérés feltételeinek?

/ 2017.10.26., csütörtök 18:00 /

„A bocsánatkérés úgy az igazi, ha valódi megbánás van mögötte. Akár mi kérünk elnézést valakitől, akár más esedezik a bocsánatunkért, érdemes megfigyelnünk, szerepel-e a mondandóban az alábbi 9 fontos »hozzávaló«” – olvassuk a Pszichológuskereső.hu nevű oldalon. Mivel Marton László ma hozta nyilvánosságra legújabb közleményét Sárosdi Lilla zaklatási vádjaival kapcsolatban, érdemes megvizsgálni a rendező bocsánatkérésnek szánt írását, hogy eleget tesz-e a pszichológusok által felvázolt szempontoknak. Elsőként nézzük Marton szövegét.

„Az elmúlt napokban napvilágot látott, személyemet érintő hírek mindent összetörtek körülöttem. Nem kímélték sem a családomat, sem a munkámat, sem önnön magamat. Igyekeztem egész életemben teremteni, alkotni és átadni. Mindez most megsemmisült, olyan – nagyrészt névtelen – közlések alapján melyekben egyoldalú értékelések is találhatók.

Pályám során arra törekedtem, hogy másokat ne bántsak, hanem segítsek. Úgy a színpadon, mint azon kívül. Soha nem akartam egy másik embert megalázni.

Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.

Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.

Bocsánatkérésem mellett, továbbra is a Vígszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezésére állok, hogy hallgassák meg vezetői, rendezői és tanári működésemmel kapcsolatban a társulat tagjait, a színház dolgozóit, valamennyi volt és jelenlegi tanítványomat.”

Most pedig lássuk a kilenc feltételt:

  1. Az igazi bocsánatkérésben nem szerepel a „de” szócska (például: Ne haragudj, hogy ezt mondtam, de…), ugyanis ezzel a beszélő saját véleményét próbálja igazolni, azaz valójában nem érzi, hogy bármi rosszat tett volna.
  2. Az őszinte bocsánatkérés központjában az illető cselekedetei állnak – nem pedig a másik azokra adott reakciói. A „Sajnálom, hogy megbántódtál azon, amit mondtam” tehát nem megfelelő: ne utaljunk a másik válaszára, csupán ismerjük el tettünket, és kérjünk érte elnézést.
  3. Aki komolyan gondolja a bocsánatkérést, nem próbálja meg saját megbánását vagy fájdalmát a középpontba helyezni, hanem a másikéra fókuszál.
  4. Nem szükséges megemlíteni, ki kezdeményezte a szituációt, amely az ominózus bántó mondathoz vagy tetthez vezetett. Lehet, hogy nem csupán a bocsánatkérő a hibás; ez esetben ismerje el azt, amiért valóban felelős, és kérjen azért bocsánatot.
  5. Támogassuk meg a bocsánatkérést cselekedeteinkkel is. Például, ha barátunk megjegyzi, hogy az utóbbi időben mindig ő fizetett a közös vacsorák alkalmával, kérjünk elnézést, és egyben ajánljuk fel, hogy legközelebb mi fizetünk.
  6. Nincs értelme a bocsánatkérésnek, ha utána folytatjuk a kifogásolt tevékenységet. Győzzük meg haragosunkat, hogy valóban teszünk azért, hogy a bántó helyzet ne ismétlődjön meg.
  7. Ne használjuk a bocsánatkérés tényét arra, hogy kimentsük magunkat a kínos helyzetekből, vagy elkerüljük a vitákat, mint például: „Már tízszer bocsánatot kértem érte, és még mindig felhozod?”
  8. A bocsánatkérésnek elsősorban a másik fél fájdalmát kell enyhítenie, nem a sajátunkét. Ha szeretnénk is már megszabadulni a bűntudattól, tartsuk tiszteletben, ha a másik még nem áll készen arra, hogy beszéljen velünk.
  9. Néha egy egyszerű „sajnálom” nem elég, hiszen idő kell ahhoz, hogy a másik bizalma újjáépüljön. Ne rójuk fel a másiknak, ha nem tud azonnal megbocsátani.

A kilenc pont persze önkényes felosztás, hiszen a lista – attól függően, milyen részletesen akarjuk kivesézni a témát – rövidebb és hosszabb is lehet. Egy nagyszabású tudományos kutatás alapján például egy másik összegzés az alábbi hat pontot sorolja fel:

  1. Sajnálkozás kifejezése
  2. Elmagyarázni, hogy mit rontottunk el
  3. Felelősség elismerése
  4. Megbánás tényének kinyilvánítása
  5. Hiba korrigálásának felajánlása
  6. Megbocsájtás kérése

Innentől mindenki maga döntse el, szerinte Marton László gesztusa eleget tesz-e a fenti kritériumoknak. Egy biztos: Sárosdi Lillát a jelek szerint a rendező meggyőzte. „Példaértékűnek és paradigmaváltónak tartom, hogy Marton kiállt és őszintén elismerte tettét és képes volt bocsánatot kérni” – nyilatkozta a színésznő a Zoom.hu-nak, a Bors.hu-nak pedig ezt mondta: „Ez egy hatalmas dolog, hogyne lehetne elfogadni egy ilyen bocsánatkérést? Tőle ez a legnemesebb, amit tehetett. Sajnálom, hogy erre ilyen sokat kellett várni, de örülök, hogy képes volt megtenni ezt az óriási lépést. Ilyen még nem történt Magyarországon, és örülök, hogy ennek a fontos társadalmi ügynek ilyen katartikus lezárása lehetett.”

És kik vagyunk mi, hogy a zaklatás sértettje helyett jobban tudjuk, mikor kell megbocsátani és mikor nem, s azt firtassuk, hogy ami neki katarzist okozott, az esetleg másban hiányérzetet szült?

Azt a gyanút viszont nem tudjuk elhessegetni magunktól, hogy a történtek nem csupán Sárosdi Lilla ügyének végére tettek pontot, de a magyar művészvilág megtisztításának reményében kirobbantott botrányban minden valószínűség szerint úgyszintén ennyi volt. Nagy hűhó – a végeredményt tekintve sajnálatos módon csak kicsivel több mint semmiért.

Frissítés:

Mint péntekre kiderült, Sárosdi Lilla férje, Schilling Árpád nem alélt el Marton László bocsánatkérésnek szánt szavaitól.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.