valasz.hu/itthon/elete-legnagyobb-dobasara-keszul-meszaros-lorinc-126376

http://valasz.hu/itthon/elete-legnagyobb-dobasara-keszul-meszaros-lorinc-126376

Vajon Marton László közleménye megfelel a bocsánatkérés feltételeinek?

/ 2017.10.26., csütörtök 18:00 /

„A bocsánatkérés úgy az igazi, ha valódi megbánás van mögötte. Akár mi kérünk elnézést valakitől, akár más esedezik a bocsánatunkért, érdemes megfigyelnünk, szerepel-e a mondandóban az alábbi 9 fontos »hozzávaló«” – olvassuk a Pszichológuskereső.hu nevű oldalon. Mivel Marton László ma hozta nyilvánosságra legújabb közleményét Sárosdi Lilla zaklatási vádjaival kapcsolatban, érdemes megvizsgálni a rendező bocsánatkérésnek szánt írását, hogy eleget tesz-e a pszichológusok által felvázolt szempontoknak. Elsőként nézzük Marton szövegét.

„Az elmúlt napokban napvilágot látott, személyemet érintő hírek mindent összetörtek körülöttem. Nem kímélték sem a családomat, sem a munkámat, sem önnön magamat. Igyekeztem egész életemben teremteni, alkotni és átadni. Mindez most megsemmisült, olyan – nagyrészt névtelen – közlések alapján melyekben egyoldalú értékelések is találhatók.

Pályám során arra törekedtem, hogy másokat ne bántsak, hanem segítsek. Úgy a színpadon, mint azon kívül. Soha nem akartam egy másik embert megalázni.

Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.

Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.

Bocsánatkérésem mellett, továbbra is a Vígszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezésére állok, hogy hallgassák meg vezetői, rendezői és tanári működésemmel kapcsolatban a társulat tagjait, a színház dolgozóit, valamennyi volt és jelenlegi tanítványomat.”

Most pedig lássuk a kilenc feltételt:

  1. Az igazi bocsánatkérésben nem szerepel a „de” szócska (például: Ne haragudj, hogy ezt mondtam, de…), ugyanis ezzel a beszélő saját véleményét próbálja igazolni, azaz valójában nem érzi, hogy bármi rosszat tett volna.
  2. Az őszinte bocsánatkérés központjában az illető cselekedetei állnak – nem pedig a másik azokra adott reakciói. A „Sajnálom, hogy megbántódtál azon, amit mondtam” tehát nem megfelelő: ne utaljunk a másik válaszára, csupán ismerjük el tettünket, és kérjünk érte elnézést.
  3. Aki komolyan gondolja a bocsánatkérést, nem próbálja meg saját megbánását vagy fájdalmát a középpontba helyezni, hanem a másikéra fókuszál.
  4. Nem szükséges megemlíteni, ki kezdeményezte a szituációt, amely az ominózus bántó mondathoz vagy tetthez vezetett. Lehet, hogy nem csupán a bocsánatkérő a hibás; ez esetben ismerje el azt, amiért valóban felelős, és kérjen azért bocsánatot.
  5. Támogassuk meg a bocsánatkérést cselekedeteinkkel is. Például, ha barátunk megjegyzi, hogy az utóbbi időben mindig ő fizetett a közös vacsorák alkalmával, kérjünk elnézést, és egyben ajánljuk fel, hogy legközelebb mi fizetünk.
  6. Nincs értelme a bocsánatkérésnek, ha utána folytatjuk a kifogásolt tevékenységet. Győzzük meg haragosunkat, hogy valóban teszünk azért, hogy a bántó helyzet ne ismétlődjön meg.
  7. Ne használjuk a bocsánatkérés tényét arra, hogy kimentsük magunkat a kínos helyzetekből, vagy elkerüljük a vitákat, mint például: „Már tízszer bocsánatot kértem érte, és még mindig felhozod?”
  8. A bocsánatkérésnek elsősorban a másik fél fájdalmát kell enyhítenie, nem a sajátunkét. Ha szeretnénk is már megszabadulni a bűntudattól, tartsuk tiszteletben, ha a másik még nem áll készen arra, hogy beszéljen velünk.
  9. Néha egy egyszerű „sajnálom” nem elég, hiszen idő kell ahhoz, hogy a másik bizalma újjáépüljön. Ne rójuk fel a másiknak, ha nem tud azonnal megbocsátani.

A kilenc pont persze önkényes felosztás, hiszen a lista – attól függően, milyen részletesen akarjuk kivesézni a témát – rövidebb és hosszabb is lehet. Egy nagyszabású tudományos kutatás alapján például egy másik összegzés az alábbi hat pontot sorolja fel:

  1. Sajnálkozás kifejezése
  2. Elmagyarázni, hogy mit rontottunk el
  3. Felelősség elismerése
  4. Megbánás tényének kinyilvánítása
  5. Hiba korrigálásának felajánlása
  6. Megbocsájtás kérése

Innentől mindenki maga döntse el, szerinte Marton László gesztusa eleget tesz-e a fenti kritériumoknak. Egy biztos: Sárosdi Lillát a jelek szerint a rendező meggyőzte. „Példaértékűnek és paradigmaváltónak tartom, hogy Marton kiállt és őszintén elismerte tettét és képes volt bocsánatot kérni” – nyilatkozta a színésznő a Zoom.hu-nak, a Bors.hu-nak pedig ezt mondta: „Ez egy hatalmas dolog, hogyne lehetne elfogadni egy ilyen bocsánatkérést? Tőle ez a legnemesebb, amit tehetett. Sajnálom, hogy erre ilyen sokat kellett várni, de örülök, hogy képes volt megtenni ezt az óriási lépést. Ilyen még nem történt Magyarországon, és örülök, hogy ennek a fontos társadalmi ügynek ilyen katartikus lezárása lehetett.”

És kik vagyunk mi, hogy a zaklatás sértettje helyett jobban tudjuk, mikor kell megbocsátani és mikor nem, s azt firtassuk, hogy ami neki katarzist okozott, az esetleg másban hiányérzetet szült?

Azt a gyanút viszont nem tudjuk elhessegetni magunktól, hogy a történtek nem csupán Sárosdi Lilla ügyének végére tettek pontot, de a magyar művészvilág megtisztításának reményében kirobbantott botrányban minden valószínűség szerint úgyszintén ennyi volt. Nagy hűhó – a végeredményt tekintve sajnálatos módon csak kicsivel több mint semmiért.

Frissítés:

Mint péntekre kiderült, Sárosdi Lilla férje, Schilling Árpád nem alélt el Marton László bocsánatkérésnek szánt szavaitól.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kérjük, ne fizessen itt sok adót!

A botrány után biztosan felerősödik a szándék: legalább az európai közösségen belül csukják be a kiskapukat a dúsgazdag, de etikátlan cégek és személyek előtt.