valasz.hu/itthon/eberseg-a-red-bull-air-race-soros-gyorgy-erdeke-128985

http://valasz.hu/itthon/eberseg-a-red-bull-air-race-soros-gyorgy-erdeke-128985

Vajon Marton László közleménye megfelel a bocsánatkérés feltételeinek?

/ 2017.10.26., csütörtök 18:00 /

„A bocsánatkérés úgy az igazi, ha valódi megbánás van mögötte. Akár mi kérünk elnézést valakitől, akár más esedezik a bocsánatunkért, érdemes megfigyelnünk, szerepel-e a mondandóban az alábbi 9 fontos »hozzávaló«” – olvassuk a Pszichológuskereső.hu nevű oldalon. Mivel Marton László ma hozta nyilvánosságra legújabb közleményét Sárosdi Lilla zaklatási vádjaival kapcsolatban, érdemes megvizsgálni a rendező bocsánatkérésnek szánt írását, hogy eleget tesz-e a pszichológusok által felvázolt szempontoknak. Elsőként nézzük Marton szövegét.

„Az elmúlt napokban napvilágot látott, személyemet érintő hírek mindent összetörtek körülöttem. Nem kímélték sem a családomat, sem a munkámat, sem önnön magamat. Igyekeztem egész életemben teremteni, alkotni és átadni. Mindez most megsemmisült, olyan – nagyrészt névtelen – közlések alapján melyekben egyoldalú értékelések is találhatók.

Pályám során arra törekedtem, hogy másokat ne bántsak, hanem segítsek. Úgy a színpadon, mint azon kívül. Soha nem akartam egy másik embert megalázni.

Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.

Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.

Bocsánatkérésem mellett, továbbra is a Vígszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezésére állok, hogy hallgassák meg vezetői, rendezői és tanári működésemmel kapcsolatban a társulat tagjait, a színház dolgozóit, valamennyi volt és jelenlegi tanítványomat.”

Most pedig lássuk a kilenc feltételt:

  1. Az igazi bocsánatkérésben nem szerepel a „de” szócska (például: Ne haragudj, hogy ezt mondtam, de…), ugyanis ezzel a beszélő saját véleményét próbálja igazolni, azaz valójában nem érzi, hogy bármi rosszat tett volna.
  2. Az őszinte bocsánatkérés központjában az illető cselekedetei állnak – nem pedig a másik azokra adott reakciói. A „Sajnálom, hogy megbántódtál azon, amit mondtam” tehát nem megfelelő: ne utaljunk a másik válaszára, csupán ismerjük el tettünket, és kérjünk érte elnézést.
  3. Aki komolyan gondolja a bocsánatkérést, nem próbálja meg saját megbánását vagy fájdalmát a középpontba helyezni, hanem a másikéra fókuszál.
  4. Nem szükséges megemlíteni, ki kezdeményezte a szituációt, amely az ominózus bántó mondathoz vagy tetthez vezetett. Lehet, hogy nem csupán a bocsánatkérő a hibás; ez esetben ismerje el azt, amiért valóban felelős, és kérjen azért bocsánatot.
  5. Támogassuk meg a bocsánatkérést cselekedeteinkkel is. Például, ha barátunk megjegyzi, hogy az utóbbi időben mindig ő fizetett a közös vacsorák alkalmával, kérjünk elnézést, és egyben ajánljuk fel, hogy legközelebb mi fizetünk.
  6. Nincs értelme a bocsánatkérésnek, ha utána folytatjuk a kifogásolt tevékenységet. Győzzük meg haragosunkat, hogy valóban teszünk azért, hogy a bántó helyzet ne ismétlődjön meg.
  7. Ne használjuk a bocsánatkérés tényét arra, hogy kimentsük magunkat a kínos helyzetekből, vagy elkerüljük a vitákat, mint például: „Már tízszer bocsánatot kértem érte, és még mindig felhozod?”
  8. A bocsánatkérésnek elsősorban a másik fél fájdalmát kell enyhítenie, nem a sajátunkét. Ha szeretnénk is már megszabadulni a bűntudattól, tartsuk tiszteletben, ha a másik még nem áll készen arra, hogy beszéljen velünk.
  9. Néha egy egyszerű „sajnálom” nem elég, hiszen idő kell ahhoz, hogy a másik bizalma újjáépüljön. Ne rójuk fel a másiknak, ha nem tud azonnal megbocsátani.

A kilenc pont persze önkényes felosztás, hiszen a lista – attól függően, milyen részletesen akarjuk kivesézni a témát – rövidebb és hosszabb is lehet. Egy nagyszabású tudományos kutatás alapján például egy másik összegzés az alábbi hat pontot sorolja fel:

  1. Sajnálkozás kifejezése
  2. Elmagyarázni, hogy mit rontottunk el
  3. Felelősség elismerése
  4. Megbánás tényének kinyilvánítása
  5. Hiba korrigálásának felajánlása
  6. Megbocsájtás kérése

Innentől mindenki maga döntse el, szerinte Marton László gesztusa eleget tesz-e a fenti kritériumoknak. Egy biztos: Sárosdi Lillát a jelek szerint a rendező meggyőzte. „Példaértékűnek és paradigmaváltónak tartom, hogy Marton kiállt és őszintén elismerte tettét és képes volt bocsánatot kérni” – nyilatkozta a színésznő a Zoom.hu-nak, a Bors.hu-nak pedig ezt mondta: „Ez egy hatalmas dolog, hogyne lehetne elfogadni egy ilyen bocsánatkérést? Tőle ez a legnemesebb, amit tehetett. Sajnálom, hogy erre ilyen sokat kellett várni, de örülök, hogy képes volt megtenni ezt az óriási lépést. Ilyen még nem történt Magyarországon, és örülök, hogy ennek a fontos társadalmi ügynek ilyen katartikus lezárása lehetett.”

És kik vagyunk mi, hogy a zaklatás sértettje helyett jobban tudjuk, mikor kell megbocsátani és mikor nem, s azt firtassuk, hogy ami neki katarzist okozott, az esetleg másban hiányérzetet szült?

Azt a gyanút viszont nem tudjuk elhessegetni magunktól, hogy a történtek nem csupán Sárosdi Lilla ügyének végére tettek pontot, de a magyar művészvilág megtisztításának reményében kirobbantott botrányban minden valószínűség szerint úgyszintén ennyi volt. Nagy hűhó – a végeredményt tekintve sajnálatos módon csak kicsivel több mint semmiért.

Frissítés:

Mint péntekre kiderült, Sárosdi Lilla férje, Schilling Árpád nem alélt el Marton László bocsánatkérésnek szánt szavaitól.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.