heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

http://heti-valasz.hu/itthon/a-het-legjobb-kozeleti-coubjai-7-resz-128788

Választás - mutatjuk, hol van esélyes kihívója a Fidesznek

/ 2018.04.08., vasárnap 08:30 /
Választás - mutatjuk, hol van esélyes kihívója a Fidesznek

Nem a pártok listás teljesítményén, hanem a választókerületi eredményeken múlik az április 8-i parlamenti erőpróba. A centrális erőteret felülíró taktikai szavazóknak köszönhetően a Fidesznek a körzetek kétharmadában esélyes kihívója lehet. Megmutatjuk, hol.

(Elemzésünk a Heti Válasz két héttel ezelőtti számában jelent meg, megállapításai azonban ma este hét óráig aktuálisak és érvényesek.)

Tizenhat esztendeje egyszer már csődöt mondtak a közvélemény-kutatók Magyarországon. A 2002-es országgyűlési voksoláson a Fidesz azért múlta alul önmagát, mert a „normális” 55-60 helyett 73 százaléknyian tódultak az urnákhoz – a második fordulóban a részvétel 68 és 79 százalék között szóródott a megyékben –, és a frissen aktivizálódók jellemzően az ellenzékre ikszeltek. Hogy csökkenjen az efféle földindulások esélye, a 2014-es parlamenti választást már más rendszerben bonyolította az ismét regnáló Orbán-kormány – és közben sok energiát fektetett a centrális erőtér fenntartásába. A négy évvel ezelőtti új, egykörös megmérettetésen a jelöltek nem tudtak visszalépni egymás javára a két forduló között, az „igaz” baloldaliakban pedig fel sem merült, hogy átszavazzanak a Jobbikra, vagy fordítva.

Ma már világos: Vona Gábor néppártosodási törekvése abból a kényszerből fakadt, hogy a balliberálisoktól a hatalomkritikus fiatalokon és a kiábrándult fideszeseken át a régi jobbikosokig érő ellenzéki tábort átjárhatóvá kell tennie. Legalábbis ha a 2002-eshez hasonló bukásba akarja hajszolni Orbán Viktort. Az idei választás egyik nagy kérdése: a Fidesz helyesen tette-e, hogy „ráúszott” a Jobbik puhulását nehezen viselő radikálisokra? Azaz a középen lévő bizonytalanok helyett a Vona által hátrahagyott népeket próbálta magához vonzani – vállalva a kockázatot, hogy ezzel maga is hozzájárul a centrális erőtér megbillenéséhez. A másik nagy talány, hogy léteznek-e tömegesen olyan szavazók az Orbán-kritikus térfélen, akik, miközben listán kedvenc pártjukat támogatják, az egyéni körzetekben az eszükre hallgatnak (sokszor a szívük ellenében). Vagyis képesek-e baloldaliként a helyben esélyesebbnek tűnő jobbikosra voksolni, illetőleg konzervatívként szocialista, DK-s vagy LMP-s arcot támogatni.

Noha a politikai és az elemzői elit egy része megállapodást követel a Jobbik és a baloldal között, hogy – a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáshoz hasonlóan – lehetőleg minden körzetben egyetlen „igazi” kihívója lehessen a Fidesz-jelöltnek, Vona ellenáll ennek a kísértésnek. A harmadik nagy kérdés tehát: a taktikai átszavazásokat egyébként bátorító Jobbik-főnök helyesen tette-e, hogy megakadályozta a teljes koordinációt?

Annyi biztos, hogy a pártelnök „balra tolódását” még csak-csak toleráló exradikális konzervatívok, a kiábrándult fideszesek és úgy általában a jóérzésű emberek számára nem volna természetes, hogy Vona a „2006-os szemkilövetővel”, a jelenleg egyház-és külhonimagyar-ellenes gyűlöletkampányokat vezénylő Gyurcsány Ferenccel árul egy gyékényen. Egy ilyen óriáskoalíció tehát akár kontraproduktív is lehet; a legkevésbé sem értetődik magától, hogy növelné például a választási részvételt – miközben mindez előfeltétele a Fidesz megszorongatásának. Ennek ellenére sokan azt a következtetést vonták le a függetlenként, de összellenzéki támogatással induló Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi sikeréből, hogy a 106 parlamenti körzet sorsát országos Jobbik–LMP–MSZP–DK-megállapodással kell rendezni – mintegy igazolva a kerítésbontós Fidesz-plakátok által bemutatott sorosista népfront létét. Csakhogy az országgyűlési versenyen a függetlenség nem hatékony eszköz: a komoly politikai erőknek lényegében kötelező listát állítaniuk, ennek pedig előfeltétele, hogy a jelöltek jórészt pártszínekben induljanak.

Mit tehetnek hát az ellenzéki vezetők, ha Hódmezővásárhely példáját emlegetve akarnak mozgósítani, de sejtik, hogy a választási részvételnek nem tenne jót egy Vona–Gyurcsány-frigy? Alighanem be kell látniuk, hogy a végeredmény most nem rajtuk, hanem az egyéni körzetek taktikai szavazóin múlik. Hogy nem a baloldal és a Jobbik pártközi alkuja, hanem a voksolók alkalmi koalíciója dönthet. Ebből persze nem következik, hogy az LMP-től a DK-ig érő zöld–szocialista–liberális fertályon ne volna értelme a visszalépkedésnek, ahogy a gyurcsányista Tóth Zoltán tette a budakeszi térségben Szél Bernadett javára, illetve Juhász Péter (Együtt) a majdani budapest-belvárosi balos „csúcsjelölt” érdekében. Nyilván annak is van felhajtóereje, ha egy-egy középpárti (LMP-s vagy momentumos) aspiráns „megengedi” híveinek, hogy átszavazzanak a jobbikos kollégára. Ennél fontosabb azonban, hogy az ellenzéki választók tömegesen alávetik-e magukat azoknak a pártok felett, alatt, mellett álló értelmiségi csoportoknak, akik – kutatásokra, szakértői becslésekre támaszkodva – előrevetítik, ki a legesélyesebb induló egy-egy körzetben. A Márki-Zay Péter és a Viszlát, kétharmad! által menedzselt honlap (rendszervaltas2018.hu), a korábbi kormányzati potentátok által életre hívott V18-csoport listája (v18.eu), a Közös Ország Mozgalom elemzőjeként működő Sanyó Ádám kezdeményezése (taktikaiszavazas.hu), valamint a jobbikos Iránytű Intézet felülete (kireszavazzunk.hu) többé-kevésbé egymást erősítve tesz javaslatot a szerintük helyes cselekvésre.

A Heti Válasz a 2014-es országgyűlési és az időközi választások adatai, valamint a fenti négy jelöltjavasló csapat kimutatásai alapján felmérte, hogy a 106 kerület hány százalékában várható érdemi küzdelem. Egyértelmű fideszesként 18 helyet azonosítottunk (ezekben csak extrém magas részvétel esetén kaphat ki a kormánypártok embere), de Orbán Viktornak van még további 18, megingathatatlannak tűnő fellegvára, ahol legfeljebb reménykedhet az ellenzék (12-ben a Jobbik, hatban a baloldal), hogy a helytállásnál erősebb eredményt produkál. A körzetek kétharmadában azonban esélyes kihívója támadt – vagy a várható visszalépések nyomán támadhat – a Fidesznek, sőt 29 választókerületben már szinte borítékolni lehet a „meglepetést”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.