Vállalkozó professzorok?

/ 2001.08.10., péntek 07:38 /

Példa nélküli lépésre szánta el magát az egészségügyi miniszter: elvenné az egyetemi rangot a fővárosi Szabolcs utcai kórháztól, a volt orvostovábbképzőtől. Mikola István nem állna meg itt, a Semmelweis Egyetem klinikáit közhasznú társasági formában mőködtetné. A miniszter indoklása egyszerű: az egyetem hiánya eléri a 3,2 milliárd forintot.

Fotó: MTI
Kétórás figyelmeztető sztrájk a SOTE klinikáin 1999. július 1-én

Az egészségügyi miniszterek figyelme a legritkábban fordul a rossz gyógyítási statisztikával, magas halálozási aránnyal dolgozó, a szakmai berkekben halálgyárrá minősített rossz hírű kórházak felé. A reformtörekvések rendre az egészségügy csúcsintézményeinél, az orvosegyetemeknél kezdődnek. Ezek közül a legnagyobb, a budapesti Semmelweis Egyetem a rendszerváltás óta nem is egy tervet ért meg. Még az Antall-kormány idején az egészségügyitől az oktatási tárcához kerültek át a tulajdonosi jogok, miközben az egyetem költségvetésének mindössze húsz százalékát kapja az oktatásügytől. Az oktatási tárcának kellene finanszírozni a klinikák felújítását, nagy értékű eszközök beszerzését és az amortizációt, de ehhez nem rendelkezik elegendő forrással.

A hiány nem vész el

Majd az integráció során a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet (SOTE) összevonták a Testnevelési Egyetemmel és a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemmel (HIETE) anélkül, hogy bármelyikük deficitjét rendezték volna. Így a döntéshozóknak hamarosan meg kellett tanulniuk azt a tételt, a hiány nem vész el, csak összeadódik. Gógl Árpád minisztersége idején az az elképzelés vetődött fel, hogy az országos intézetek egy részét hozzákapcsolják az egyetemhez. A minisztercserével ez lekerült a napirendről. Emellett az orvosok továbbképzésének korábbi monopóliumát a felsőoktatási törvény értelmében elvették a Semmelweis Egyetem egészségtudományi karává átminősített Szabolcs utcai HIETE-től. A továbbképzésre fordított összeget felosztották az egyetemek között, emiatt a HIETE adóssága tovább nőtt.

A nemzetközi tekintélynek örvendő Semmelweis Egyetem, amely évente 5-5,6 milliárd forint bevételre tesz szert közel 400 külföldi hallgató képzéséből, mára a döntéshozók szemében csődtömeget felhalmozó intézménnyé vált. S bár az univerzitás autonómiát élvez, mégis folyton arra kényszerül, hogy az egészségügyi tárca elgondolásaival szembesüljön, mert az autonómiát a gyakorlatban egyre inkább korlátozza a tetemes adósságállomány, amelynek kezelésére a nehezen mozduló egyetem nem képes.

A hiány nagysága Sótonyi Péter rektor szerint 3,2-3,5 milliárd forint körüli. A három egyetem egyesítésekor, 2000. január elsején a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 780 millió, a Haynal Imre Egyetem 310 millió forintnyi számlát nem tudott kiegyenlíteni. Októberre az egyesült intézmény már 1,6 milliárd forintnál tartott. Mára a rektor szerint csak a volt Haynal Imre egyetem közel 1,6 milliárd forinttal részesedik az immár 3,2 milliárd forintot közelítő deficitből. Az adósság robbanásszerűen nő, és Mikola István egészségügyi miniszter szerint "a jelenlegi irracionális struktúrában hosszú távon kódolva van a működési hiány". A miniszter igazát nem vitatja Sótonyi Péter rektor sem, de az okok között említi egyes klinikai tevékenységek alulfinanszírozottságát és azt is, hogy az egészségbiztosító által megtérített összegben nem jelenik meg a klinikai oktatás pluszköltsége. A tb-finanszírozás aránytalansága miatt a központ - miközben a bevételek 20 százalékát saját kiadásaira levonja - egyik feladata a "nyereséges" és a "ráfizetéses" (elsősorban a sebészeti) klinikák közötti újraelosztás. Az irracionális működéshez tartozik - ahogy a rektor mondja - az a torz helyzet, amely az orvos-beteg kiszolgáltatott jogviszonyából és a megalázó orvos-nővér bérezésből adódik. (A betegek nagy része lényegében privát páciens, aki az orvosok magánrendelésén tűnik fel először, majd a klinikán látják el, a kezelésért vizitpénzt, illetve műtéti tiszteletdíjat fizet orvosának, ebből azonban az egyetem egy fillért sem lát, csak az esetleges többletköltségeket viseli.)

Közkórház a Szabolcs utcában

Az egyre sürgetőbb konszolidációt Mikola István szerint szerencsés lenne egy nagy szerkezeti átalakítással egybekötni. A tárca a klinikák működtetését közhasznú társasági formában képzeli el, amelynek (egyik) tulajdonosa a minisztérium lenne. Ezzel a gyógyító tevékenység felügyelete az oktatási tárcától átkerülne az egészségügyihez. Ezt követően a tb-től kapott összeg jobban tükrözné, hogy az orvosegyetemek a magyar betegellátás csúcsintézményei - mondja a miniszter. Az egyetemen gyógyítók a jelenlegi közalkalmazotti státusuk helyett szabad foglalkozású orvosok, tehát vállalkozók lennének. Mindez ma még nehezen átlátható következményekkel járna, mert mi lenne a professzori rangokkal? A vállalkozók egyenként szerződnének a biztosítóval?

Nagy kérdés, vajon egy közhasznú társaság azon a kétségtelen gazdasági hasznon kívül, hogy szemben az egyetemmel, visszaigényelheti az áfát, és így milliárdos nagyságrendű összeget takaríthat meg, igazi gazdává válhat-e, rendelkezik-e majd elegendő tőkével. A tisztánlátást nem könnyítette meg Mikola István, amikor az Aktuális című műsorban Baló György műsorvezető kérdésére - "De honnan lesz ehhez önöknek plusz tőkéjük?" - azt felelte: "Ez egy jó kérdés, a válaszra kíváncsi vagyok."

Az átalakítási terv egyetlen konszenzusos része Mikola István és az egyetemi tanács között éppen a Szabolcs utcai kar szerkezeti változása, a jelek szerint az egyetemi rang beáldozása. A miniszter maga "fájdalmasnak" tartja, és úgy látja, "nehezebb menet lesz", mint a Mentőkórház összevonása a traumatológiai intézettel. A Szabolcs utca a jövőben a minisztérium közkórháza lesz, és ide költözik az Országos Hematológiai Intézet. A jelenlegi tanszékek a tervek szerint kisebb létszámmal a Semmelweis Egyetem általános orvosképző karába épülnének be. Nyilván nem lesz egyszerű dolog megoldást találni arra, minek egy közkórháznak annyi professzori rangú - és bérű - ember, mint amennyi egy egyetemen elengedhetetlen, és hogyan válnak egyszerű gyógyító orvossá azok, akik tudásuk alapján eddig szakorvosok képzését is végezték.

Politikai hercehurca

A Semmelweis Egyetem rektora maga is úgy látja, a Haynal Imre egyetemtől megvonták azt a tevékenységet, amire létrehozták, majd "szerencsétlenül tönkretették, és ebben az állapotban integrálták hozzánk". Egy neve elhallgatását kérő Szabolcs utcai orvos mindezt úgy kommentálta, "megrágtak és most kiköpnek bennünket". Nem sokkal jobb a hangulat a Semmelweis Egyetemen sem. Sótonyi Péter az elmúlt évek reformterveiről azt mondja "a nehéz helyzetben levő egyetemet futball-labdaként passzolják ide-oda", mindez oda vezetett, hogy ma már a határainkon kívül sokkal nagyobb respektje van, mint a határokon belül. 24 olimpiai bajnok, négy Nobel-díjas fűződik a nevükhöz, és ez az egyetlen európai egyetem, ahol három nyelven (magyar, német, angol) folyik az oktatás. A folyamatos politikai hercehurca miatt azonban a külföldi diákok bizalma kezd meginogni, a bizonytalan helyzet miatt néhányan visszavonták jelentkezésüket - mondja a rektor.

Az első tervezetben a minisztérium általános elvként képzelte el a közhasznú társasági formába való átalakulást. Jelenleg ott tartanak, hogy az egyetem dönthet az autonómia elvének tiszteletben tartásával. A minisztérium kerettörvényt terjeszt a parlament elé, eszerint az egyetem döntése alapján klinikai központot alkothatnak, ez csak kht. formában működhet. Az egyetemek saját konszenzusos javaslatukon dolgoznak, amelyben más működtetési formák bevezetését is fontolgatják - a törvény nemcsak a Semmelweisre, mind a négy orvosi egyetemre vonatkozna. Nem tudható, mit szól mindehhez az oktatási tárca, Pálinkás József miniszter a bejelentéskor és lapzártánkkor is szabadságát töltötte.

Mikola István kevesebb mint egy évvel a választások előtt nagy vállalkozásba fogott. A Szabolcs utca egyetemi rangjának átalakítása, elvesztése komoly érdekeket sérthet, és finoman szólva nem fogadta osztatlan lelkesedés az egyetemen a közalkalmazotti jogviszony felcserélésének ötletét sem a homályos tartalmú szabad foglalkozású orvoslásra. Korábban az egyetemi reformötletek rendben kimúltak, mert megvalósításukhoz nem volt elegendő az egészségügyi miniszterek rövidke mandátuma. Ebben szerepe lehetett az egyetemek mögött álló pacientúrának, és annak, hogy a "befolyásos betegeknek" kezelőorvosuk vagy az egészségügyi miniszter tudta-e hatásosabban érzékeltetni az átalakítás előnyös vagy hátrányos oldalait. A jelek szerint eddig a professzorok jobb előadónak bizonyultak...

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.