valasz.hu/itthon/mirol-arulkodik-a-korhazi-agyak-szama-117254

http://valasz.hu/itthon/mirol-arulkodik-a-korhazi-agyak-szama-117254

"Van összeesküvés az országuk ellen"

/ 2013.05.29., szerda 15:59 /

A Soros-hálózatnak tudja be Roger Scruton, hogy Magyarország fasizálódásáról olvasni világszerte. A konzervatív angol filozófus, aki az EU-ból is kilépne, múlt héten a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást a nemzetek szükségességéről.

- Ha minden igaz, ön Tamás Gáspár Miklós egyik lányának a keresztapja.

- Így van, de nem állunk már kapcsolatban.

- Annak ellenére, hogy esküt tett: felügyeli vallásos előmenetelét?

- Kellett volna, kétségtelenül, de megszakadt a kapcsolat, amikor egyébként tudtommal az apjával is megszakadt a kapcsolata.

- S az öné TGM-mel és a liberális ellenzékiekkel, akikkel a rendszerváltás környékén jóban volt?

- A kommunizmus utolsó évtizedében ismerkedtem meg a magyar ellenzékiekkel, akik mára különböző pályákat jártak be. Tamás Gazsival is jóban voltam, hiszen rendkívüli nyitottság jellemezte, ellenállhatatlan figura volt. De remek kapcsolatban voltam például Bába Ivánnal, aki egyáltalán nem baloldali, hanem régi vágású nacionalista.

- Meglepte, hogy hirtelen megjelent az előadásán Orbán Viktor?

- Olyan nagyon nem. Azokból az időkből ismerjük egymást, ráadásul mindkettőnkre ferde szemmel néz az úgynevezett értelmiségi világ: Viktorra, ahogy rám is, jellemzők az unortodox nézetek. Persze amikor először idejöttem, nem politizálni érkeztem, hanem azért, hogy segítsek. Különösen az ifjú nemzedéknek, hogy felszabadulhassanak az elnyomó marxista struktúrák alól, főleg az egyetemeken. Elsősorban a jog területén, hiszen ennek az országnak gyönyörű rómaijog-hagyománya van, amelyet a kommunisták félresöpörtek, hogy valami bugyuta szocialista egyenlőségtant tegyenek a helyére. Így találkoztam Viktorral, Németh Zsolttal, Stumpf Istvánnal.

- Ugyanazt tette, amit Soros György. Most mégis Soros-hálózatról beszélt előadásában, amely Magyarország rossz nemzetközi megítélésének okozója.

- Igen. Soros a személyében is be van oltva a nacionalizmus ellen, ami érthető, ha figyelembe vesszük a zsidó örökséget. Az általa kiépített hálózat viszont nagyon is politikussá lett. Persze én is az vagyok. Az után, hogy Magyarország szabaddá vált, én is igyekeztem meggyőzni az ittenieket, hogy az én világlátásom a helyes - a konzervatív, nemzetben gondolkodó, de nem militáns látásmód, amely a jog uralmát helyezi előtérbe.

- Éppen azzal támadják az Orbán-kormányt, hogy "felszámolta a jogállamot". Ön szerint nem tett ilyen lépéseket?

- Rengeteget kritizálják Magyarországot, s ezek között valószínűleg van jogos bírálat is. A mértéktelenség viszont szembeötlő. Olyan képet festettek fel egyesek, például Haraszti Miklós, hogy itt már bakancsok csattognak az utcákon, hogy félni kell. Az efféle mítoszok terjesztése gyalázatos. Azzal semmi gond nincs, ha valaki közli a külföldi médiával: nézzék, én a magyar ellenzék embere vagyok, így és így látom a mostani kormányt. Amikor viszont azzal vádolják saját országukat, hogy fasisztává vált, miközben nem vált azzá, az szégyenletes. Márpedig ez történt. Ami egyébként nagyon magyaros. Megfigyeltem: az emberek valahogy képtelenek a békés egyet nem értésre.

- Van tehát nemzetközi balos összeesküvés az ország ellen? A baloldal szerint ez paranoia.

- Angliából nézve úgy látom, létezik ilyen összeesküvés. Van néhány ember, aki a nemzetközi médiában folyamatosan fasizálódó diktatúrának állítja be az országot. A baloldali elfogultság persze általában is jellemzi az egyetemeket, különösen a drága amerikaiakat. Ezek ösztöndíjakat adnak a Haraszti és Kis János köreiből kikerülőknek, akik gyakran rendkívül intelligens és érdekes emberek. Ám kikerültek a magyar parlamentből is, s a nyugati világban meglévő privilégiumaikat arra használják, hogy országon kívüli ellenzék legyenek. Szerintem ez illegitim hatalomgyakorlás.

- Szerintük meg csak az emberi jogokat védik.

- Az emberi jogokat, amelyekből Európa és a nyugati világ vallást kreált.

- Nem lett jobb a helyzet általuk? Az mondjuk elég jó, hogy az állam nem veheti el az életemet, sem az önét...

- Hogyne. Az emberi jogoknak van jó oldaluk. Az ENSZ-ben is ezért vetette fel szükségességüket Eleanor Roosevelt. Hogy legyen egy határ, amelyet nem léphet át az állam. Mint ilyenképpen negatív jogok - melyek azt mondják, mit nem tehet meg velem senki - hasznosak. Azt persze senki sem tudja, mire alapozzák ezeket az állítólag általános jogokat, amelyeket egyre terjesztenek ki a diszkrimináció tilalmáig. Ez viszont már pozitív jogokat indukál, azaz például olyan előírásokat, hogy a homoszexuálisoknak joguk van házasodni vagy gyereket örökbe fogadni. Az emberijogizmussal tehát bármi indokolhatóvá válik. Ami kezdetben az egyén védelmét jelentette az állammal szemben, rövidesen a közrend megdöntésének megalapozásává válik. Ez történt a francia forradalomban is. A polgári jogok deklarációjával indult, aztán alig telt el két év, s a polgárnak már ahhoz sem volt joga, hogy független bíró előtt védekezzen a perében, amely után lecsapták a fejét. A valódi jogok a hagyománytól függnek, melyek a törvényekben csak kifejezésre jutnak. A mi angol Bill of Rightsunk ilyen. 1688-as keltezésű, de nem légből kapott doktrína, hanem évszázadok döntéseiből, valós helyzetekből kialakult döntések összefoglalása. Ezért számomra az Emberi Jogok Európai Bírósága a maga absztrakcióival nem üdvös fejlemény, hanem olyasvalami, ami sokkal értékesebbet ír felül.

- A multikulti baloldaliság azért sok fronton vereséget szenvedett a valóságtól - elég a két muszlim által Londonban kivégzett angol katonára utalni. Elégtétel ez önnek?

- A dolgok megváltoztak, valóban. Ma már nem támadnak annyira, mint a nyolcvanas években, a való élet ugyanis megmutatta, hogy sok kérdésben igazam volt. Sajnos. Már az is sok volt, pedig mindössze annyit mondtam húsz-harminc éve, hogy integrálni kellene a muszlim közösséget, ha lehet.

- Lehet?

- Azt hiszem, végül is nem.

- Akkor? Mi a megoldás?

- Keretek közé kell szorítani a bevándorlást, hogy kisebbségben maradjanak, és arra kell rávenni vezetőiket, hogy közösségükben egyértelművé tegyék e bűncselekmények elfogadhatatlanságát.

- Magyar szempontból nem biztos, hogy jó, ha szigorítják a bevándorlást. Százezerszámra "élünk" önöknél.


- A muszlim bevándorlók és az EU-n belüli vándorlás kérdésköre két külön történet. Utóbbit nem tudjuk megállítani, hiszen tagja vagyunk az uniónak.

- Kiléphetnek az Európai Unióból.

- Ez igaz. Ha kilépünk, az tényleg okozhat gondokat magyar szempontból is. Érthető, hogy mindenki Londonban szeretne élni. Csakhogy Anglia kicsi, nincs hely mindenkinek, s az ország infrastruktúrája összeomlóban van. A legtöbb tanult angol egyébként szereti a lengyeleket, cseheket, magyarokat - főleg a fiatalokat. Kedves, dolgozó emberek, akik hozzájárulnak a közjóhoz. A munkásosztály persze nem örül, úgy érzi, elveszik a munkáját. Van feszültség, kár lenne tagadni.

- Ha lesz népszavazás a kilépésről, ön igennel szavaz majd?


- Azt hiszem, igen. Nem látom, hogy az EU képes lenne megreformálni magát. A végeredmény így is, úgy is az lesz, hogy Németország és Franciaország szövetségévé válik. Olaszország, Spanyolország, Görögország kénytelen lesz megválni az eurótól, tehát amúgy is ebbe az irányba tartunk.

- Nekünk jobban megéri tagnak lenni?

- Magyarországnak sok előnye származik belőle: ilyen az oktatási hálózatok vagy a munkavállalás lehetősége. Ettől függetlenül feleslegesnek tartom Európa szempontjából ezt a bürokratikus uniót. Mi szükségünk arra a 180 ezer oldalnyi törvényszövegre, az "európai jogra", amely olyasmiket ír elő, hogy milyen címkével lehet asztalra tenni az olívaolajat?

- Arra semmi, ám a leggyakoribb érv az EU mellett az, hogy általa elkerültük a háborút. Ez sem hatja meg?

- A béke mindig időleges. Nincs arra példa a történelemben, hogy a háborúk örökre eltűntek volna. Természetesen jó volna megőrizni a békét Európában, ehhez azonban nincs szükség politikai unióra. Éppen elég, ha megvannak az intézményes keretei annak, hogy a nemzetállamok megvitassák a dolgaikat. Volt már ilyenre példa: a bécsi kongresszus.

- Jár még rókavadászatra?

- Hogyne. Hoztak egy borzalmas törvényt, amely után némileg másként kell csinálnunk, de megyünk, hetente kétszer.

- Jól értjük, hogy miközben a jog uralmát hirdeti, közben nem tartja be a törvényt?


- Igyekszünk betartani, de vannak törvények, amelyek igazságtalanok és nevetségesek. Ha olyasmit szabályoznak, amit nem is kellene - olívaolajat az asztalon, uborkagörbületet, hagyományos vadászatot -, akkor az embernek nem joga: kötelessége nem elfogadni az efféle jogszabályt.

- Egyre többen osztják ezt a véleményt hazájában. Mit gondol, tovább erősödik az euroszkeptikus Nigel Farage pártja?

- Azt tudom, hogy ha konzervatív politikus lennék, megszüntetném a koalíciót a liberálisokkal, és Farage-ékkal állnék össze.

- Orbán Viktor kormányzását konzervatívnak látja vagy forradalminak?

- Nem vagyok minden ismeret birtokában, ám azt tudom, hogy megvan benne a konzervatív ösztön. A nemzeti gondolat jelenlétét az ő esetében senki sem vitatja. Azt is látom, hogy a különféle kisebbségeket ennek a gondolatnak a jegyében kovácsolná közösséggé - a romakérdést is ezen a szemüvegen át szemléli. A cél az, hogy magyarnak tekintsék magukat. Ez szerintem nagyon helyes. Hiba az a törekvés, amely szerint a romáknak roma identitásúnak kellene lenniük. Ez a kisebbségekért lelkesedő baloldal mániája, ők annak örülnek, ha kisebbségi identitások jönnek létre, amelyek szemben állnak a többségivel. Ez viszont nagyon veszélyes út.

- A jó nacionalizmust területi lojalitásként, a rossz nacionalizmust vallásos hitként írja le. Magyarként viszont hogyan lehetne területi lojalitás a nacionalizmus, ha egyszer nemzetrészek élnek az államon kívül?

- Nos, igen. A posztkoloniális Afrika a legjobb példa arra, amikor a természetellenesen megrajzolt határok semmit sem jelentenek, az államok képtelenek a rend fenntartására. Európában ott van Belgium. Mesterséges állam, esik is szét. A határok, ha jól húzzák meg őket, nem negatív dolgok. Ha külön tartják, ami nem tartozik össze, az éppen hogy a békét szolgálja, a robbanást akadályozza meg. A magyar helyzet viszont rendkívül bonyolult. A trianoni béke hatalmas gond ebből a szempontból. Hogyan lehet úgy kielégíteni a magyar nemzeti érzést, hogy közben az ember nem áll elő területi követelésekkel? Nem tudom. Sajnos nem minden politikai problémára lehet megoldást találni.

- A nemzet mellett említette a közös vallást is mint összetartó erőt, európai alapot. Hogy lehetne az, ha egyszer nem hisznek már az emberek Istenben?

- Nem egészen ez a helyzet. A britek többsége például nem jár templomba, de kétharmaduk istenhívő. Természetesen nem lehet újjáéleszteni egy vallást, ha kihal. A görög istenségekben sem fogunk újra hinni. Lehetséges, hogy a kereszténységnek vége lesz - ettől még nem a politikusok feladata, hogy megöljék.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.