Váratlan helyről kapott segítséget az Orbán-kormány

/ 2016.02.22., hétfő 08:24 /
Váratlan helyről kapott segítséget az Orbán-kormány

Zaklatott EU-csúcson vagyunk túl: a hétvégén az Európai Unió tagállamainak kormányfői fontos döntéseket hoztak. Európa például elkezdi védeni a határait – nahát. A kormány hatalmas magyar sikerről, az ellenzék hatalmas magyar kudarcról, a széljobb egyenesen hazaárulásról beszél, úgyhogy valaki nem mond igazat.

A belpolitikai háború legújabb fejezete a csúcstalálkozó záróokmánya miatt robbant ki. Az Orbán Viktor szignójával is ellátott dokumentum ugyanis leszögezi:

Teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot; meg kell fékezni az irreguláris migránsok és a menedékkérők továbbutazását. A menedékkérők nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban kívánnak menedékjogért folyamodni.

Valamennyi, tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve.

Erre mondja az ellenzék, hogy míg Orbán Viktor idehaza előadta a haza megmentőjét, addig simán aláírta a kvótarendszerről rendelkező okmányt. A DK szerint Orbán képtelen megvédeni az országot a migrációtól – ami a párt eddigi politikájának, megszólalásainak, Gyurcsány egyszemélyes akcióinak fényében minden idők leggagyibb DK-vicce. A Jobbik meg árulásról beszél.

Mit mond minderre a kormány?

Orbán Viktor a csúcstalálkozót követően úgy nyilatkozott, hogy az Unió átvette a V4-ek migrációs politikáját, ami komoly siker. Az ellenzék nyilatkozataira pedig Kovács Zoltán kormányszóvivő reagált, azt állítva: Orbán Viktor csak azért írta alá a zárónyilatkozatot, mert abban a tavaly nyáron elfogadott önkéntes betelepítési kvótákról volt szó, nem a kötelezőről, márpedig abban Magyarország nem vesz részt. 

Ami elsőre frappáns és tetszetős visszavágás, csakhogy a tanácskozás záródokumentuma nem a nyári egyezségre, hanem a december 17-18-i EU-csúcs ajánlásaira utal, az pedig ez:

A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, és fontolóra kell venniük, hogy az elfogadott határozatok kedvezményezettjei közé más olyan, nagy migrációs nyomásnak kitett tagállamokat is felvegyenek, amelyek ezt kérték.

A kulcsszó: határozatokat. Mert, hogy van másik! Létezik egy szeptemberi határozat is, amit az EU belügyminiszterei minősített többséggel fogadtak el, s így kötelezi Magyarországot is. E szerint hozzánk 1290 menekültet utalna az EU kvótarendszere. A kormány ezt ugyan megtámadta az Európai Bíróságon, ám annak döntéséig a határozat eredeti formájában érvényes.

Bonyolult katyvasz? Az hát – de mit is várhatnánk egy európai méretű Klik-től, ugyebár. A legszebb, hogy mindezt akár így, akár úgy is nézhetjük: az ellenzék is jó helyen kapirgál, de a kormány se mond valótlanságot – erős döntetlen szag úszik a levegőben, ami viszont ront a helyzeten.

Pontosabban csak rontana, ha Martin Schulz akaratlanul nem sietett volna a magyar kormány segítségére. Az Európai Parlament elnöke vasárnap azt nyilatkozta:

Magyarország egész biztosan nem vesz részt menekültkontingensek befogadásában, de más közép- és kelet-európai államokban van hajlandóság az együttműködésre.

És ezzel a "mit írt alá Orbán Viktor" meccset akár le is zárhatjuk.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.