Tömegek állnak ki az elbocsátott budapesti szülésznő mellett

/ 2014.07.09., szerda 13:08 /
Vass Gabriella családja körében

Vass Gabriella családja körében

Fotó: aranyanyu.hu

Egy hete jeleztük: tömegek állnak ki a Szent Imre kórházból kitett szülésznő, a természetes szülés egyik legnépszerűbb hazai művelője, Vass Gabriella mellett. Most végre a szakma is megszólal.

Múlt héten terjedelmes publicisztikát szenteltünk a budapesti Szent Imre kórházat érintő friss botránynak, amely azzal indult, hogy az intézmény nem hosszabbította meg a természetes szülés egyik legnépszerűbb hazai művelőjének munkaviszonyát. Vass Gabriella szülésznő elbocsátását a kórházvezetés szakmai okokkal próbálta magyarázni, így most mi is átadjuk a szót a szakmának. Korábbi írásaink után olvasói levelet kaptunk a „kórházi otthonszülés” meghonosítójaként ismert Bálint Sándortól, továbbá az ELTE PPK Affektív Pszichológiai Tanszékének docensétől, a perinatális szaktanácsadó szakot vezető Varga Katalintól. Levelük után a Családháló „szakportál” szerkesztőségi vezércikkét is idézzük.

Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta:

 1.  A személyes érintettség révén írom ezt a pár sort.

2.  Nincs új a nap alatt! Az 1991 óta alkalmazott „alternatív szülészeti praktikák” miatt kaptam már fegyelmit, sőt egy ízben (1995 januárjában) fel is függesztettek 6 hétre…

3.  Sajnálom Vass Gabit. Jó szülésznőnek, példás családanyának tartom. Ő erre született: anyának és szülésznőnek… Nyitott az új ismeretek befogadására, s ezek alkalmazására. Kórházi osztályos és szülőszobai munkája mellett évekig volt a várandósok számára szervezett Mona Lisa hipno-relaxációs csoportban a segítőm, a koterapeutám.

4. Lassan negyed százada zajlik a „csata” a nyilvánosság előtt a civil társadalom és a szülészeti szakma között. Nem volt szép ez a csata, egyik fél sem lehet büszke mindarra, ami történt. Születtek eredmények, de ezek csak részeredmények. A kulisszák mögött is zajlott egy vita: mi a fontosabb a kórházakban: az intimitás kísérte természetes szülés kísérése, vagy a szigorú szakmai protokollok által szabályozott orvosi ellenőrzés alatt álló asszonyok szülésének vezetése? A két szemlélet között van átmenet. Ez a sokak által kritizált „otthonszülés a kórházban” módszer. Nem, nem én találtam ki. Láttam, hogy ez működik a kölni Vinzenz Palotti Klinikán…

5.  A szülészeti osztályon dolgozó orvosok és szülésznők színvonalas munkát végeznek. Sziller főorvos klinikai szintre emelte a Szent Imre kórház szülészeti osztályán végzett munkát. Korrekt módon betartja és betartatja a jelenleg érvényes szakmai protokollt.

6.  A munkacsoport, amelynek 17 évig a vezetője voltam, sokszor másképp gondolta a szülés észlelésének a módját. Többen közülünk nyugati születésházakban, hollandiai otthonszüléseknél és a saját alternatív szülőszobánkban lezajlott közel 4000 szülés tapasztalatai alapján úgy gondoljuk, hogy ennek a szemléletnek helye van a magyar szülőszobákban. Itt az ideje tehát a protokoll módosításának!

7. Itt kapcsolódik össze a várandós anyák, az újabb gyermeket tervező házaspárok vágya, kérése és a kormány családpolitikai irányvonalával.

8.  Senki ne felejtse el, hogy a népek sorsa a szülőszobákban dől el…

 

Varga Katalin egyetemi docens, az ELTE PPK Affektív Pszichológiai Tanszék perinatális szaktanácsadó szakának alapító vezetője:

Komolyan el kellene gondolkodnunk azon, miért is mozdulnak meg ennyien egy „egyszerű” szülésznő munkájának elvesztésekor. Komolyan el kellene gondolkodnunk, mire is mutat rá mindez, hiszen nyilván nem pusztán a személye a fontos (bár az is), hanem valami olyan érték, amit veszélyeztetve éreznek az anyák, a családok és jó néhány szakember – köztük magam is. Komolyan el kellene gondolkodnunk azon, miért számít még mindig kuriózumnak, ha valahol úgy lehet szülni, ahogy azt a természet kitalálta, ahol a női test is, a gyerek is tökéletesen „működik”, és mindez olyan élménnyel jár, ami kiteljesítő, felemelő, hosszú évekre ad muníciót, bizalmat, kötődési alapot.

Miért nem kincsként értékeljük azokat a szülésznőket, orvosokat, védőnőket, szoptatási szakembereket, perinatális szaktanácsadókat, akik „lágy” eszközökkel tudnak szülést kísérni és támogatást adni, ha szükséges? Ők azok, akik az emberi szó, az érintés, az érzelmi jelenlét az odafigyelés, a bizalom közvetítésének eszközeit használják gyógyszerek, metszések és technikai „biztonsági berendezések” rutinszerű alkalmazása helyett.

Ma Magyarországon minden ötödik gyermek már nem természetes úton fogan, és minden harmadik-negyedik császármetszéssel jön a világra. Lassan alig akad szakember, aki egyáltalán személyesen, élőben látott(!) természetes szülést/születést, nemhogy olyan, aki megfelelő tapasztalattal tudja kísérni azt.

Ez a kérdés messze többről szól, mint annak a pár órának a megélése, amit maga a szülés/születés jelent. Egyre több adat mutatja, hogy a szülés/születés minőségének távolra nyúló hatásai vannak az anya–gyermek- kapcsolatra, az anya gondozói viselkedésének minőségére, a gyerek egészségi állapotára, fejlődésére nézve egyaránt. Az, hogy ezek javarésze csak később jelentkezik – akár a gyerek felnőttkoráig nem jelenik meg – nem indok arra, hogy elmenjünk eme széles körben bizonyított távoli hatások mellett.

Türelmetlen vagyok, mert a változás lassú, és néha – mint most is – ellentétes irányú ahhoz képest, ami felé haladnia kellene a szülészeteknek, a csecsemőgondozásnak. Amíg még itt(hon) vannak, ne kirakjuk, hanem tanuljunk azoktól a szakemberektől, akik több száz szülés természetes kísérésének tapasztalatát tudják maguk mögött és oszthatják meg velünk!

 

Családháló.hu:

„Kérjük a – családok helyzetét deklaráltan kiemelten kezelő – kormányzatot, hogy próbálja minél jobban érvényre juttatni az édesanyák jogos igényeit. Legyen szó akár a WHO által megadott szüléssel kapcsolatos irányelvekhez való magyar egészségügyi protkollok közelítéséről (kevesebb „indokolatlan” gátmetszést, a túl magas arányú császármetszések visszaszorítását, stb.), esetleg  az ambuláns szülés bevezetéséről, vagy a kórházi keretek között választható természetes szülés ellehetetlenítése irányában tett lépések kiküszöböléséről. (Konkrétan a legutóbbi napokban kirobbant botrány kapcsán a Szent Imre Kórházban.)” A Családháló  véleménye bővebben itt olvasható.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.