Véget ért a spermakrízis!

/ 2018.04.12., csütörtök 11:30 /

A Kúria döntésével ismét felhasználhatóak a dán donorivarsejtek a magyar meddő pároknál. A tisztiorvosi szolgálat jogot sértett, amikor párok sorozatát fosztotta meg a gyermekvállalás lehetőségétől.

A botrány még 2015-ben tört ki, amikor egy dán spermabank, amelytől a magyar Krió Intézet spermiumot importál, jelezte, hogy génhibát találtak az egyik ivarsejtmintában. A magyar tisztiorvosi szolgálat pedig úgy tett, mintha nem tudná, legalább másfél évtizede dán spermákkal termékenyítik meg azokat a magyar asszonyokat, akiknek azért nem születhet a párjuktól gyermekük.

Tegyük hozzá, nem csak a magyarokkal van ez így, a férfiak meddősége járványszerűen terjed, és valamiért éppen a dán egészségügy lett az, amely jól bevizsgált spermiumokat exportál az európai országokba. Ennek ellenére a magyar egészségügyi hatóság azt állapította meg, hogy mindez szabálytalan. Nem azon az alapon, hogy magyar gyermek magyar spermából szülessen: a dán spermium hazai felhasználását azért vélte jogsértőnek, mert az északi férfiak nem személyesen jelentek meg a magyar intézetekben, és nem itt vizsgálták meg a donorsejteket, hanem Dániában. Pedig hát nem kell hozzá sem orvosprofesszornak, sem jogtudósnak lenni, hogy ez nagy butaság, mert ilyen szabály csak a spermaadománynál van, ebben az esetben viszont import történt.

Ám ez a felismerés nem segített az érintett párokon, mert ők a spermahiány miatt kiestek a lombikbébi programból. Még akkor is, ha a nő testét már felkészítették a megtermékenyítésre.

Miért nem segítettek rajtuk magyar spermadonorok? Egyrészt szükség van egy több hónapos biztonsági időablakra, ami alatt megbizonyosodhatnak róla, hogy az illető szervezetében például nem lappang valamilyen fertőző betegség. Emellett bejárta a magyar sajtót az a hír is, hogy a spermadonornak jelentkezők nagy része maga is meddőségi problémával küzdött, vagy legalábbis nem volt olyan számú és mozgékonyságú hímivarsejtje, amely alkalmassá tette volna donornak.

A lényeg, hogy a Kaáli Intézet által megindított perben már az első fokú bíróság is azt állapította meg, hogy az egészségügyi hatóság törvénysértően járt el, mert két uniós államról lévén szó a (miénknél egyébként is sokkal fejlettebb) dán egészségügy vizsgálati eredményeit el kellett volna fogadni. Ennek ellenére az állam fellebbezett, vagyis tovább húzta az ügyet. Végül a Kúria meghozta a döntését, mindenben egyetértve az első fokú határozattal. A döntést segítette az is, hogy az alapvető jogok biztosa is vizsgálatba kezdett, és feltárta:

az egészségügyi hatóságok megsértették a családalapítás szabadságának jogát, emellett pedig sérült a jogbiztonság követelménye is, mert korábban már 16 évig ugyanezen az elven hoztak be Dániából spermiumokat., és ha a hatóság jogsértőnek vélte ezt, akkor miért engedte?

A jogi akadályok tehát elhárultak, a Kúria döntésének következtében, de hogy kinek használt ez a hercehurca egy olyan kormánynál, amely egyik fő céljának a születendő gyermekek számának növelését tekinti, arra nincs válasz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.