Véget ért a spermakrízis!

/ 2018.04.12., csütörtök 11:30 /

A Kúria döntésével ismét felhasználhatóak a dán donorivarsejtek a magyar meddő pároknál. A tisztiorvosi szolgálat jogot sértett, amikor párok sorozatát fosztotta meg a gyermekvállalás lehetőségétől.

A botrány még 2015-ben tört ki, amikor egy dán spermabank, amelytől a magyar Krió Intézet spermiumot importál, jelezte, hogy génhibát találtak az egyik ivarsejtmintában. A magyar tisztiorvosi szolgálat pedig úgy tett, mintha nem tudná, legalább másfél évtizede dán spermákkal termékenyítik meg azokat a magyar asszonyokat, akiknek azért nem születhet a párjuktól gyermekük.

Tegyük hozzá, nem csak a magyarokkal van ez így, a férfiak meddősége járványszerűen terjed, és valamiért éppen a dán egészségügy lett az, amely jól bevizsgált spermiumokat exportál az európai országokba. Ennek ellenére a magyar egészségügyi hatóság azt állapította meg, hogy mindez szabálytalan. Nem azon az alapon, hogy magyar gyermek magyar spermából szülessen: a dán spermium hazai felhasználását azért vélte jogsértőnek, mert az északi férfiak nem személyesen jelentek meg a magyar intézetekben, és nem itt vizsgálták meg a donorsejteket, hanem Dániában. Pedig hát nem kell hozzá sem orvosprofesszornak, sem jogtudósnak lenni, hogy ez nagy butaság, mert ilyen szabály csak a spermaadománynál van, ebben az esetben viszont import történt.

Ám ez a felismerés nem segített az érintett párokon, mert ők a spermahiány miatt kiestek a lombikbébi programból. Még akkor is, ha a nő testét már felkészítették a megtermékenyítésre.

Miért nem segítettek rajtuk magyar spermadonorok? Egyrészt szükség van egy több hónapos biztonsági időablakra, ami alatt megbizonyosodhatnak róla, hogy az illető szervezetében például nem lappang valamilyen fertőző betegség. Emellett bejárta a magyar sajtót az a hír is, hogy a spermadonornak jelentkezők nagy része maga is meddőségi problémával küzdött, vagy legalábbis nem volt olyan számú és mozgékonyságú hímivarsejtje, amely alkalmassá tette volna donornak.

A lényeg, hogy a Kaáli Intézet által megindított perben már az első fokú bíróság is azt állapította meg, hogy az egészségügyi hatóság törvénysértően járt el, mert két uniós államról lévén szó a (miénknél egyébként is sokkal fejlettebb) dán egészségügy vizsgálati eredményeit el kellett volna fogadni. Ennek ellenére az állam fellebbezett, vagyis tovább húzta az ügyet. Végül a Kúria meghozta a döntését, mindenben egyetértve az első fokú határozattal. A döntést segítette az is, hogy az alapvető jogok biztosa is vizsgálatba kezdett, és feltárta:

az egészségügyi hatóságok megsértették a családalapítás szabadságának jogát, emellett pedig sérült a jogbiztonság követelménye is, mert korábban már 16 évig ugyanezen az elven hoztak be Dániából spermiumokat., és ha a hatóság jogsértőnek vélte ezt, akkor miért engedte?

A jogi akadályok tehát elhárultak, a Kúria döntésének következtében, de hogy kinek használt ez a hercehurca egy olyan kormánynál, amely egyik fő céljának a születendő gyermekek számának növelését tekinti, arra nincs válasz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.