valasz.hu/itthon/na-most-ki-kapott-685-milliardot-az-allami-eximbanktol-118446

http://valasz.hu/itthon/na-most-ki-kapott-685-milliardot-az-allami-eximbanktol-118446

Véget ért a spermakrízis!

/ 2018.04.12., csütörtök 11:30 /

A Kúria döntésével ismét felhasználhatóak a dán donorivarsejtek a magyar meddő pároknál. A tisztiorvosi szolgálat jogot sértett, amikor párok sorozatát fosztotta meg a gyermekvállalás lehetőségétől.

A botrány még 2015-ben tört ki, amikor egy dán spermabank, amelytől a magyar Krió Intézet spermiumot importál, jelezte, hogy génhibát találtak az egyik ivarsejtmintában. A magyar tisztiorvosi szolgálat pedig úgy tett, mintha nem tudná, legalább másfél évtizede dán spermákkal termékenyítik meg azokat a magyar asszonyokat, akiknek azért nem születhet a párjuktól gyermekük.

Tegyük hozzá, nem csak a magyarokkal van ez így, a férfiak meddősége járványszerűen terjed, és valamiért éppen a dán egészségügy lett az, amely jól bevizsgált spermiumokat exportál az európai országokba. Ennek ellenére a magyar egészségügyi hatóság azt állapította meg, hogy mindez szabálytalan. Nem azon az alapon, hogy magyar gyermek magyar spermából szülessen: a dán spermium hazai felhasználását azért vélte jogsértőnek, mert az északi férfiak nem személyesen jelentek meg a magyar intézetekben, és nem itt vizsgálták meg a donorsejteket, hanem Dániában. Pedig hát nem kell hozzá sem orvosprofesszornak, sem jogtudósnak lenni, hogy ez nagy butaság, mert ilyen szabály csak a spermaadománynál van, ebben az esetben viszont import történt.

Ám ez a felismerés nem segített az érintett párokon, mert ők a spermahiány miatt kiestek a lombikbébi programból. Még akkor is, ha a nő testét már felkészítették a megtermékenyítésre.

Miért nem segítettek rajtuk magyar spermadonorok? Egyrészt szükség van egy több hónapos biztonsági időablakra, ami alatt megbizonyosodhatnak róla, hogy az illető szervezetében például nem lappang valamilyen fertőző betegség. Emellett bejárta a magyar sajtót az a hír is, hogy a spermadonornak jelentkezők nagy része maga is meddőségi problémával küzdött, vagy legalábbis nem volt olyan számú és mozgékonyságú hímivarsejtje, amely alkalmassá tette volna donornak.

A lényeg, hogy a Kaáli Intézet által megindított perben már az első fokú bíróság is azt állapította meg, hogy az egészségügyi hatóság törvénysértően járt el, mert két uniós államról lévén szó a (miénknél egyébként is sokkal fejlettebb) dán egészségügy vizsgálati eredményeit el kellett volna fogadni. Ennek ellenére az állam fellebbezett, vagyis tovább húzta az ügyet. Végül a Kúria meghozta a döntését, mindenben egyetértve az első fokú határozattal. A döntést segítette az is, hogy az alapvető jogok biztosa is vizsgálatba kezdett, és feltárta:

az egészségügyi hatóságok megsértették a családalapítás szabadságának jogát, emellett pedig sérült a jogbiztonság követelménye is, mert korábban már 16 évig ugyanezen az elven hoztak be Dániából spermiumokat., és ha a hatóság jogsértőnek vélte ezt, akkor miért engedte?

A jogi akadályok tehát elhárultak, a Kúria döntésének következtében, de hogy kinek használt ez a hercehurca egy olyan kormánynál, amely egyik fő céljának a születendő gyermekek számának növelését tekinti, arra nincs válasz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.