Végre egy találó javaslat: így írjunk civiltörvényt, amivel mindenki meg van elégedve

/ 2017.04.20., csütörtök 10:50 /

A Soros György-bérenc mellett legyen kormánybérenc, pártbérenc tábla is. A CÖF is kaphatna egyet az éves 20-40 milliós párttámogatással.  

Szórakoztató fordulatot vett a civiltörvény vitája, miután Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke bemutatta, egészen másként is lehet gondolkodni a parlament által tegnap tárgyalni kezdett civiltörvény javaslatáról, mint ahogy annak ellenzői eddig tették. Mert lehet diktatúrát, megbélyegzést mondani, de tovább is lehet vinni a kormány gondolatmenetét. Péterfalvi pedig egyetért a Fidesz logikájával, és annak nyomán azt mondja: legyen nyilvános minden adat a külföldről támogatott alapítványoknál, nem tiltakozik a megcímkézésük ellen sem.

Csakhogy – és innen jön a szórakoztató csavar – az elnök a törvényt két másik kategóriára is kiterjesztené, lennének „kormányzat által támogatott szervezetek” és „politikai párt által támogatott szervezetek” is.

Nem tudom, mi lesz elgondolásának a sorsa, de figyelemre méltóan hekkelte meg a törvényjavaslatot, hiszen az alapelképzelés az volt, hogy sorosgyörgyözünk egyet, hogy sorosgyörgyös címkét tegyünk néhány alapítványra és szervezetre. Majd miután felismerték, hogy Magyarország ezer szálon kapcsolódik a Nyugathoz, rengeteg szervezetnek vannak európai kapcsolatai, így például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas is nagy valószínűséggel megbélyegzett lenne, és a nemzeti kisebbségeink alapítványainak jó része is „külföldi bérenc” volna, most visszakoznak. Kormánypárti politikusok immár arról beszélnek, a kisebbségi és a karitatív szervezetek felmentést kapnának a szabály alól.

Ha viszont Péterfalvi Attila javaslata megvalósulna, akkor „kormánycivil” és „pártcivil” táblákat is le kellene gyártani, merthogy a kormánynak és a pártoknak is megvannak a maguk támogatottjai. (Persze Nyugat-Európában is így van ez, egy-egy párt erejét éppen az mutatja meg, hogyan tud számtalan hajszálgyökérrel, alapítvánnyal, szervezettel, népfőiskolai kezdeményezéssel a társadalom szövetéhez kapcsolódni.)  

Csakhogy vannak igazi „pártcivilek” és „álpártcivilek”, és igazán ez mutatja meg a mostani javaslat átgondolatlanságát, mert a 7,2 millió forintos önkényes határvonal meghúzása nem árul el semmit.

Nem az a lényeg, kapott-e egy szervezet 7,2 millió forint feletti támogatást (ha például egy egyházi kórház alapítványa használt ágyakat kap Nyugatról, már átlépheti a határt). A lényeg: bevételének mekkora hányada származik egy helyről, egy párttól, a kormánytól vagy külföldi támogatóktól, és mekkora hányad a tagságától vagy más, tucatnyi kisebb adományozótól.

Például a mai Magyar Nemzetben a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke elárulta, hogy évi 20-40 millió támogatást kapnak pártalapítványoktól. Mérlegükből pedig kiderül, hogy 2015-ben 41 millió forint volt a támogatások és 14 millió forint az adományok nagysága. (2014-ben még 17 millió és 243 millió volt ez a két érték). Vagyis bőven a bűvös 7,2 millió felett vannak, és élhetünk a gyanúperrel, hogy 2015-ben ennek zöme nem az általuk megszólítottaktól érkezett, vagyis nem alulról jött, hanem felülről. Akár így, akár úgy, ők Péterfalvi javaslatával párttámogatott szervezetnek minősülnének. 

Az elnök javaslatát is árnyalni kellene, a kormányzati támogatással működő civilek listája ugyanis csak akkor teljes, ha ebbe az állami tulajdonú cégek által nyújtott összegeket is bevennék. Ha pusztán pártalapítványi vagy kormányzati támogatásról beszélnénk, akkor abból kimaradna jó néhány szervezet, Tavaly például 320 millió forintot kapott az állami tulajdonú légiirányító, a HungaroControl Zrt.-től a Szövetség a Nemzetért Alapítvány, az Orbán Viktor által alapított első polgári kör, amelynek jelenleg nem látszik lényeges szerepet a magyar közéletben.

De persze önkormányzati és állami cégek tucatjai támogatják az egyik legnagyobb civilszervezetet, a Nagycsaládosok Országos Egyesületét is, holott épeszű ember nem vonja kétségbe, hogy ha létezik Magyarországon igazi civilszervezet, akkor azok éppen ők, akiknek tevékenységének nyomai a törvénykezésben ugyanúgy fellelhetők, mint a kistelepülésen élő, rászoruló emberek hűtőszekrényében – ételadományok formájában. Emiatt is hiba konkrét összegeket, nem pedig arányokat nézni, hiszen ők például tagdíjból és egyszázalékos felajánlásból is jelentős összeget szednek be. 

Persze mindez  így is, úgy is sok hűhó semmiért, mert Péterfalvi javaslatának megvalósulásával is csak annyi történne, hogy mindaz, ami a politika iránt érzékeny közvélemény számára eddig is világos volt, most címkésítve is lenne, majd nyilvánosságra hoznák azokon a fórumokon, amiket egyébként is csak a politika iránt érzékeny közvélemény olvas.

De ha a kormány mindenképpen megcímkézne néhány Soros György által támogatott szervezetet, akkor úgy lenne fair, ha saját (és persze az ellenzéki pártok) civiljei is beállnának a sorba, előre hajtanák a fejüket, hogy a táblát az ő nyakukba is akaszthassák. Ha már annyira fontos, hogy kik artikulálnak különböző értékeket, akkor lássuk, ezek közül mely külföldi, mely kormányzati és mely pártérdek. Már ha érdekel ez egyáltalán valakit.    

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.