valasz.hu/itthon/aki-nem-tesz-semmit-annak-kuss-kukorelly-endre-a-heti-valasznak-126197

http://valasz.hu/itthon/aki-nem-tesz-semmit-annak-kuss-kukorelly-endre-a-heti-valasznak-126197

Végvidékek II.

/ 2011.01.10., hétfő 07:55 /
Végvidékek II.

A magyar nyelvterület legszélső pontjait bemutató sorozatunk második részében egy életerős al-dunai székely faluba és két takaros burgenlandi településre látogattunk el. A kettős állampolgárság ügyénél a Vajdaságban fontosabb a faluturizmus és a focitorna, Ausztriában pedig egyenesen büntetik a kettős kötődést.

A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása után arra vállalkoztunk, hogy felkeressük a magyar szállásterület négy legtávolabbi pontját, és a helyszínen tájékozódunk arról, milyen hatással van a jogszabály a határon túli mindennapokra. Az első részben az erdélyi Kommandót és a felvidéki Szepsit látogattuk meg, ezúttal a vajdasági Székelykeve és a burgenlandi Alsóőr - a legdélebbi, illetve a legnyugatibb magyar többségű falu - volt az úti cél.

Székelyek Szerbiában

Székelyek itt is, ott is: nemcsak a legkeletibb falu, a Kovászna megyei Kommandó lakói tartoznak a székely népcsoporthoz, hanem az Al-Duna mellett fekvő szerbiai Székelykeve (Skorenovac) közössége is. De hogy kerülnek székelyek a Vajdaságba? Nos, Székelykeve alig több mint százéves falu. A Bánság déli végvidékére 1883-ban telepített le az akkori magyar kormány háromezer bukovinai székely telepest, akik az árvizektől mentesített dunai síkságon három falut alapítottak: Sándoregyházát, Hertelendyfalvát és Székelykevét.

Ezen a vidéken, Belgrádtól ötven kilométerre keletre már akkoriban is csak szerbek (és kevés számban bolgárok) éltek. A három település közül már csak Székelykeve őrzi tisztán magyar jellegét. A 2500 lelkes falu egy közeli szerb kisvároshoz, Kubinhoz (Kovin) tartozik, melynek főteréről naponta néhány busz jár Kevére. A legközelebbi magyar falu, Muzsla száz kilométerre északra található, Budapest 450 kilométer. Székelykeve magányos magyar sziget Szerbia közepén, ahol az utcán csak magyar szót hallani, a feliratok kétnyelvűek, és a nyolcosztályos iskola - az egész Vajdaságban egyes-egyedül - tisztán magyar tannyelvű.

"Amikor 2003-ban kitaláltam, hogy megszervezem a falusi turizmust Székelykevén, őrültnek tartottak. Hiszen itt nincs se műemlék, se természeti látnivaló - csak éppen az, hogy földrajzi kuriózum vagyunk. És kiderült, hogy az emberek kíváncsiak a legdélebbi falura; örülnek, hogy van egy olyan bázis, ahonnan bejárhatják a környéket. Tavaly 72 csoportot fogadtunk, húsz családnál szállásoltunk el vendégeket, és a magyarországi látogatók hatezer vendégéjszakát töltöttek el nálunk" - büszkélkedik Dani Ernő, aki amellett, hogy szervezi Keve idegenforgalmát, a közösség egyik motorja.

Dani Ernő megcsinálta a faluturizmust

Sógorával, Papp Árpád "polgármesterrel" (szerbiai terminológia szerint a helyi közösség elnökével) tandemben irányítja a falut, kulturális egyesületet szervez, pálinkát készít, szőlészkedik - három éve szőlőt telepített, és feltámasztotta a rég kihalt székelykevei bort. A polgármester a három helyi húsüzem egyikének tulajdonosa, kiváló kolbászok, hurkák, hústermékek előállítója. Mert a turizmus felfutása ellenére Székelykeve még mindig elsősorban mezőgazdasági település, búza- és kukoricaföldekkel övezett, lapos alföldi falu, amely lakóinak székely volta ellenére inkább kunsági, dél-alföldi hangulatú.

Éppen arra a napra időzítettük látogatásunkat, amikor a belgrádi magyar nagykövetség munkatársai Kevére látogattak, hogy elmagyarázzák az állampolgársági kérvény "egyszerűsített" ügyintézésének rejtelmeit. Az iskola aulájában hatvan érdeklődő hallgatta a főkonzul előadását. Keressenek az ősök magyar állampolgárságát igazoló, 1920 előtti papírokat, írjanak magyar nyelvű önéletrajzot, készítsenek hivatalos fordítást szerb papírjaikról, adjanak be névmódosítási kérvényt, ha a szerb hatóságok "szerbesítették" a nevüket - nem csoda, hogy az egyik néni feltápászkodik, és fejcsóválva elhagyja a termet. "Ez csak a fiataloknak való" - morogja.

Diszkó, mazsorett, foci

Hatvan érdeklődő nem sok egy ekkora faluban. A kettős állampolgárságnál viszont fontosabbnak tartják a kötelező határon túli osztálykirándulások bevezetését. "Létrehozunk egy diákszállót, mert a fiatalokat nem családoknál kell elszállásolni, hadd szórakozzanak szabadon, maguk között. Az osztálykirándulókkal együtt pár éven belül meglesz a tízezer vendégéjszakánk" - bizakodik Dani Ernő.

A magyar útlevél megszerzésénél láthatólag jobban érdekelte a helyieket a gyerekek először megrendezett karácsonyi focitornája. A tornateremben megteltek a lelátók, bömbölt a diszkózene, a kevei lányok mazsorettnek öltözve táncoltak. A romantikára vágyó magyarországi vendég nem így képzeli a székely hagyományőrzést - de ez az este legalább valódi, nem a látogatóknak szólt, hanem a falu közösségének.

"Keve elszigeteltsége ellenére sem szórványvidék. Itt bőven elég magyarul tudni az élethez, ami előny és hátrány egyszerre: a gyerekek nem kényszerülnek rá, hogy magas szinten megtanuljanak szerbül, noha anélkül a falun kívül lehetetlen boldogulni" - mondja a fiatal plébános, Csipak Csaba, a Kárpát-medence legdélebbi Szent István-templomának vezetője. "Nekem szerencsére nem kell üres templomban miséznem, Székelykevén még a fiatalok is járnak misére. Ortodox templom nincs is a faluban, így az a kevés szerb, aki köztünk él, a katolikus magyarokhoz asszimilálódik. Az albán pékünk már kiválóan beszél magyarul" - mondja.

Ezt a látszólag irigylésre méltó képet csak Salamon László iskolaigazgató adatai árnyalják. A szerb kommunista Zarko Zrenjaninról elnevezett modern intézménybe - a névadó szobra elfeledve porosodik a fikuszok között - 154 gyerek jár. "Soha ilyen alacsony nem volt a létszám, idén csak tíz elsősünk lesz. A fogyás évtizedek óta tart, hiszen 1956-ban még 884 tanulónk volt. Két nagy kivándorlási hullám sújtotta a falut. Először az 1970-es években, amikor Tito megengedte a kivándorlást Nyugatra, majd az 1990-es években, amikor a behívók elől menekültek el a fiatal férfiak. A megmaradásunk még nincs veszélyben, de középtávon aggasztó a helyzet" - magyarázza.

Osztrák idill

Székelykeve után Burgenlandnak vesszük az irányt, a legnyugatibb magyarokat keresve. Burgenland soha nem volt kimondottan magyar vidék, de a statisztika szerint még létezik két magyar többségű falu Szombathelytől 25 kilométerre. Alsóőr (Unterwart) és Őrisziget (Siget in der Wart) a Felső-Őrségnek nevezett kisrégióhoz tartoznak, melynek lakosai, az őrök máig megőrizték XVII. századi magyar nyelvjárásukat. A tájegység központjában, Felsőőrön él a legtöbb magyar, de a kisváros az 1950-es évek óta német többségű. A két szomszédos aprófalu megmaradt magyarnak, Alsóőr hétszáz lakosának kétharmada, Sziget 280 lakójának nagy többsége magyar anyanyelvű.

 

A két település közül Sziget különösen vonzó. Az országúttól távol eső, patakparti, osztrákosan takaros falucska közepén egymás mellett áll a középkori katolikus és a barokk evangélikus templom, megmaradt egy-két festői, őrségi parasztporta, van önkéntes tűzoltóegyesület és egy két tantermes népiskola, ahonnan magyar szó szűrődik ki. A gazdálkodással még Ausztriának ezen eldugott szegletében is jórészt felhagytak, a lakosok inkább ingáznak Felsőőrre. A népiskola homlokzatán még látható az óvoda felirat, de a látszat csal: az óvoda két éve megszűnt, mivel a településen több mint négy évig nem született gyerek. Azóta megint van tíz óvodás, de ők már a közeli Vasvörösvár (Rotenturm) német óvodájába járnak, és alig néhány magyar órájuk van.

Wilhelm Miklos tanítót faggatva egyéb furcsaságok is kiderülnek. A szigeti népiskola 25 tanulójából hárman helyiek, tízen Magyarországról járnak át mindennap. A szülőket a kétnyelvű, kiscsoportos oktatás és az idillikus környezet vonzza - ez a magyarázat a gyerekek kiváló magyarnyelv-tudására. "Az iskolát csak ezzel a bűvészmutatvánnyal tudtuk életben tartani a demográfiai hullámvölgy időszakában. A következő években több helyi diákunk lesz, de ők már nem nagyon beszélnek magyarul" - mondja a tanító.

Kelemen László

A nyelvvesztés folyamata Alsóőrön is előrehaladott állapotban van, noha a kisebbségi léthez szükséges intézmények (kétnyelvű óvoda, iskola, önkormányzat, magyar kulturális központ) rendelkezésre állnak. Burgenland helyzete azonban különleges. A hitleri német és később a demokratikus osztrák állam egyaránt asszimilációs politikát folytatott az 1960-as évekig, ráadásul a német nyelv és kultúra magas presztízse miatt a magyarok többsége szívesen megvált ősei nyelvétől. Az 1990-es évek óta a fiatalok közül egyre többen érdeklődnek a nagyszülők nyelve iránt, és létrejött egy olyan értelmiségi csoport is, amely tudatosan dolgozik a magyar hagyományok megőrzésén.

"Ausztria mindent megad, ami minimálisan szükséges a kisebbségek megmaradásához, de nem érez késztetést arra, hogy olyasféle mintaállam legyen, mint Szlovénia. Nálunk csak 2001-ben helyezték ki a kétnyelvű helységnévtáblákat; később, mint Ukrajnában vagy Szlovákiában" - mondja Kelemen László, az alsóőri Magyar Média- és Információs Központ vezetője. "Az identitás itt képlékenyebb, mint más határon túli közösségekben. A községi tanács tagjai kiválóan tudnak magyarul, ügyintézni is lehet, de kevesen vesznek részt a magyar kulturális életben. A helyiek azt sem nagyon tartják számon, hogy Alsóőr a legnyugatibb magyar falu" - teszi hozzá.

A csekély számú burgenlandi magyarságból még akkor is kevesen kérvényeznék a magyar állampolgárságot, ha ezt az osztrák törvények lehetővé tennék. Csakhogy Ausztriában 1985 óta csak a köztársasági elnök engedélyével lehetséges a kettős állampolgárság. Az osztrák állampolgárság elvesztését pedig a burgenlandi magyarok közül bizonyára senki nem fogja megkockáztatni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.