Végvidékek II.

/ 2011.01.10., hétfő 07:55 /
Végvidékek II.

A magyar nyelvterület legszélső pontjait bemutató sorozatunk második részében egy életerős al-dunai székely faluba és két takaros burgenlandi településre látogattunk el. A kettős állampolgárság ügyénél a Vajdaságban fontosabb a faluturizmus és a focitorna, Ausztriában pedig egyenesen büntetik a kettős kötődést.

A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása után arra vállalkoztunk, hogy felkeressük a magyar szállásterület négy legtávolabbi pontját, és a helyszínen tájékozódunk arról, milyen hatással van a jogszabály a határon túli mindennapokra. Az első részben az erdélyi Kommandót és a felvidéki Szepsit látogattuk meg, ezúttal a vajdasági Székelykeve és a burgenlandi Alsóőr - a legdélebbi, illetve a legnyugatibb magyar többségű falu - volt az úti cél.

Székelyek Szerbiában

Székelyek itt is, ott is: nemcsak a legkeletibb falu, a Kovászna megyei Kommandó lakói tartoznak a székely népcsoporthoz, hanem az Al-Duna mellett fekvő szerbiai Székelykeve (Skorenovac) közössége is. De hogy kerülnek székelyek a Vajdaságba? Nos, Székelykeve alig több mint százéves falu. A Bánság déli végvidékére 1883-ban telepített le az akkori magyar kormány háromezer bukovinai székely telepest, akik az árvizektől mentesített dunai síkságon három falut alapítottak: Sándoregyházát, Hertelendyfalvát és Székelykevét.

Ezen a vidéken, Belgrádtól ötven kilométerre keletre már akkoriban is csak szerbek (és kevés számban bolgárok) éltek. A három település közül már csak Székelykeve őrzi tisztán magyar jellegét. A 2500 lelkes falu egy közeli szerb kisvároshoz, Kubinhoz (Kovin) tartozik, melynek főteréről naponta néhány busz jár Kevére. A legközelebbi magyar falu, Muzsla száz kilométerre északra található, Budapest 450 kilométer. Székelykeve magányos magyar sziget Szerbia közepén, ahol az utcán csak magyar szót hallani, a feliratok kétnyelvűek, és a nyolcosztályos iskola - az egész Vajdaságban egyes-egyedül - tisztán magyar tannyelvű.

"Amikor 2003-ban kitaláltam, hogy megszervezem a falusi turizmust Székelykevén, őrültnek tartottak. Hiszen itt nincs se műemlék, se természeti látnivaló - csak éppen az, hogy földrajzi kuriózum vagyunk. És kiderült, hogy az emberek kíváncsiak a legdélebbi falura; örülnek, hogy van egy olyan bázis, ahonnan bejárhatják a környéket. Tavaly 72 csoportot fogadtunk, húsz családnál szállásoltunk el vendégeket, és a magyarországi látogatók hatezer vendégéjszakát töltöttek el nálunk" - büszkélkedik Dani Ernő, aki amellett, hogy szervezi Keve idegenforgalmát, a közösség egyik motorja.

Dani Ernő megcsinálta a faluturizmust

Sógorával, Papp Árpád "polgármesterrel" (szerbiai terminológia szerint a helyi közösség elnökével) tandemben irányítja a falut, kulturális egyesületet szervez, pálinkát készít, szőlészkedik - három éve szőlőt telepített, és feltámasztotta a rég kihalt székelykevei bort. A polgármester a három helyi húsüzem egyikének tulajdonosa, kiváló kolbászok, hurkák, hústermékek előállítója. Mert a turizmus felfutása ellenére Székelykeve még mindig elsősorban mezőgazdasági település, búza- és kukoricaföldekkel övezett, lapos alföldi falu, amely lakóinak székely volta ellenére inkább kunsági, dél-alföldi hangulatú.

Éppen arra a napra időzítettük látogatásunkat, amikor a belgrádi magyar nagykövetség munkatársai Kevére látogattak, hogy elmagyarázzák az állampolgársági kérvény "egyszerűsített" ügyintézésének rejtelmeit. Az iskola aulájában hatvan érdeklődő hallgatta a főkonzul előadását. Keressenek az ősök magyar állampolgárságát igazoló, 1920 előtti papírokat, írjanak magyar nyelvű önéletrajzot, készítsenek hivatalos fordítást szerb papírjaikról, adjanak be névmódosítási kérvényt, ha a szerb hatóságok "szerbesítették" a nevüket - nem csoda, hogy az egyik néni feltápászkodik, és fejcsóválva elhagyja a termet. "Ez csak a fiataloknak való" - morogja.

Diszkó, mazsorett, foci

Hatvan érdeklődő nem sok egy ekkora faluban. A kettős állampolgárságnál viszont fontosabbnak tartják a kötelező határon túli osztálykirándulások bevezetését. "Létrehozunk egy diákszállót, mert a fiatalokat nem családoknál kell elszállásolni, hadd szórakozzanak szabadon, maguk között. Az osztálykirándulókkal együtt pár éven belül meglesz a tízezer vendégéjszakánk" - bizakodik Dani Ernő.

A magyar útlevél megszerzésénél láthatólag jobban érdekelte a helyieket a gyerekek először megrendezett karácsonyi focitornája. A tornateremben megteltek a lelátók, bömbölt a diszkózene, a kevei lányok mazsorettnek öltözve táncoltak. A romantikára vágyó magyarországi vendég nem így képzeli a székely hagyományőrzést - de ez az este legalább valódi, nem a látogatóknak szólt, hanem a falu közösségének.

"Keve elszigeteltsége ellenére sem szórványvidék. Itt bőven elég magyarul tudni az élethez, ami előny és hátrány egyszerre: a gyerekek nem kényszerülnek rá, hogy magas szinten megtanuljanak szerbül, noha anélkül a falun kívül lehetetlen boldogulni" - mondja a fiatal plébános, Csipak Csaba, a Kárpát-medence legdélebbi Szent István-templomának vezetője. "Nekem szerencsére nem kell üres templomban miséznem, Székelykevén még a fiatalok is járnak misére. Ortodox templom nincs is a faluban, így az a kevés szerb, aki köztünk él, a katolikus magyarokhoz asszimilálódik. Az albán pékünk már kiválóan beszél magyarul" - mondja.

Ezt a látszólag irigylésre méltó képet csak Salamon László iskolaigazgató adatai árnyalják. A szerb kommunista Zarko Zrenjaninról elnevezett modern intézménybe - a névadó szobra elfeledve porosodik a fikuszok között - 154 gyerek jár. "Soha ilyen alacsony nem volt a létszám, idén csak tíz elsősünk lesz. A fogyás évtizedek óta tart, hiszen 1956-ban még 884 tanulónk volt. Két nagy kivándorlási hullám sújtotta a falut. Először az 1970-es években, amikor Tito megengedte a kivándorlást Nyugatra, majd az 1990-es években, amikor a behívók elől menekültek el a fiatal férfiak. A megmaradásunk még nincs veszélyben, de középtávon aggasztó a helyzet" - magyarázza.

Osztrák idill

Székelykeve után Burgenlandnak vesszük az irányt, a legnyugatibb magyarokat keresve. Burgenland soha nem volt kimondottan magyar vidék, de a statisztika szerint még létezik két magyar többségű falu Szombathelytől 25 kilométerre. Alsóőr (Unterwart) és Őrisziget (Siget in der Wart) a Felső-Őrségnek nevezett kisrégióhoz tartoznak, melynek lakosai, az őrök máig megőrizték XVII. századi magyar nyelvjárásukat. A tájegység központjában, Felsőőrön él a legtöbb magyar, de a kisváros az 1950-es évek óta német többségű. A két szomszédos aprófalu megmaradt magyarnak, Alsóőr hétszáz lakosának kétharmada, Sziget 280 lakójának nagy többsége magyar anyanyelvű.

 

A két település közül Sziget különösen vonzó. Az országúttól távol eső, patakparti, osztrákosan takaros falucska közepén egymás mellett áll a középkori katolikus és a barokk evangélikus templom, megmaradt egy-két festői, őrségi parasztporta, van önkéntes tűzoltóegyesület és egy két tantermes népiskola, ahonnan magyar szó szűrődik ki. A gazdálkodással még Ausztriának ezen eldugott szegletében is jórészt felhagytak, a lakosok inkább ingáznak Felsőőrre. A népiskola homlokzatán még látható az óvoda felirat, de a látszat csal: az óvoda két éve megszűnt, mivel a településen több mint négy évig nem született gyerek. Azóta megint van tíz óvodás, de ők már a közeli Vasvörösvár (Rotenturm) német óvodájába járnak, és alig néhány magyar órájuk van.

Wilhelm Miklos tanítót faggatva egyéb furcsaságok is kiderülnek. A szigeti népiskola 25 tanulójából hárman helyiek, tízen Magyarországról járnak át mindennap. A szülőket a kétnyelvű, kiscsoportos oktatás és az idillikus környezet vonzza - ez a magyarázat a gyerekek kiváló magyarnyelv-tudására. "Az iskolát csak ezzel a bűvészmutatvánnyal tudtuk életben tartani a demográfiai hullámvölgy időszakában. A következő években több helyi diákunk lesz, de ők már nem nagyon beszélnek magyarul" - mondja a tanító.

Kelemen László

A nyelvvesztés folyamata Alsóőrön is előrehaladott állapotban van, noha a kisebbségi léthez szükséges intézmények (kétnyelvű óvoda, iskola, önkormányzat, magyar kulturális központ) rendelkezésre állnak. Burgenland helyzete azonban különleges. A hitleri német és később a demokratikus osztrák állam egyaránt asszimilációs politikát folytatott az 1960-as évekig, ráadásul a német nyelv és kultúra magas presztízse miatt a magyarok többsége szívesen megvált ősei nyelvétől. Az 1990-es évek óta a fiatalok közül egyre többen érdeklődnek a nagyszülők nyelve iránt, és létrejött egy olyan értelmiségi csoport is, amely tudatosan dolgozik a magyar hagyományok megőrzésén.

"Ausztria mindent megad, ami minimálisan szükséges a kisebbségek megmaradásához, de nem érez késztetést arra, hogy olyasféle mintaállam legyen, mint Szlovénia. Nálunk csak 2001-ben helyezték ki a kétnyelvű helységnévtáblákat; később, mint Ukrajnában vagy Szlovákiában" - mondja Kelemen László, az alsóőri Magyar Média- és Információs Központ vezetője. "Az identitás itt képlékenyebb, mint más határon túli közösségekben. A községi tanács tagjai kiválóan tudnak magyarul, ügyintézni is lehet, de kevesen vesznek részt a magyar kulturális életben. A helyiek azt sem nagyon tartják számon, hogy Alsóőr a legnyugatibb magyar falu" - teszi hozzá.

A csekély számú burgenlandi magyarságból még akkor is kevesen kérvényeznék a magyar állampolgárságot, ha ezt az osztrák törvények lehetővé tennék. Csakhogy Ausztriában 1985 óta csak a köztársasági elnök engedélyével lehetséges a kettős állampolgárság. Az osztrák állampolgárság elvesztését pedig a burgenlandi magyarok közül bizonyára senki nem fogja megkockáztatni.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.