Vér, veríték, könnyek

/ 2016.04.27., szerda 16:53 /

Hogyan lett egy budai építészcsalád gyermekéből apáca-jelölt, majd fekete ruhás nővér, az egészségügy bérharcának jelképes alakja, Gyurcsány Ferenc előretolt éke?

Emberszerető, harcos, kisemberpárti, csendes – Sándor Máriának ezek a jelzők jutnak először eszébe magáról. Az egészségügy vezérkara viszont inkább zavarba ejtőnek érezheti ezt a jelenséget. A fekete ruhás nővér egy év alatt ismert lett az apolitikus tömegek előtt is, hasonlóra talán Czeizel Endre genetikus hetvenes évekbeli tévésorozatának indulása óta nem volt példa.

Akcióját tapintatlannak tartják azok, akiket sötét ruhája a fekete angyalra, a Nyírő Gyula Kórház gyilkos nővérére emlékezteti, hívei azonban az egészségügy gyászos helyzetének jelképét látják öltözékének színében. Az RTL Klub Házon kívül című műsorában olyan vákuumba robbant bele, amit az egészségügy állított elő kőkorszaki kommunikációjával. Nem betegségnevekből és finanszírozási kifejezésekből álló rémmagyart beszél, hanem úgy szólal meg, mintha régi barátunk mesélné el: banális műtéte volt, mégis majdnem belehalt. A nővér szavai hétköznapi tapasztalatainkat helyezik más nézőpontba: eltűnnek az ápolók a kórházakból, a megmaradóknak több betegre kell ügyelniük, ólmosan fáradtak, s mégis az ő túlóradíjukon spórolnak. Remegő hangja, könnyes szeme, előreeső vállai gyorsan átviszik az üzenetet, miközben – olykor gyermeteg politikai performanszai miatt – sokakat már inkább idegesít korábban még széles körben hitelesnek tartott alakja.

Ám kétségtelenül ismertté tette a nővérek gondjait, pedig Sándor Mária a legkevésbé sem jellegzetes ápolónő. Nem alsó középosztálybeli szülőktől származik; jól menő építészek gyermekeként, a budai elit tagjaként nőtt fel, a város legelegánsabb részein, a Hűvösvölgyben, Pasaréten nevelkedett. A nővérek megalázóan alacsony fizetése, rengeteg túlmunkával együtt nettó 140 ezer forint körüli bére számára a deklasszálódás jele is. Orvos szeretett volna lenni, de nem volt elég jó tanuló, és édesanyja hiába rémisztgette azzal, amit ma maga ír fekete pólójára: a nővérek az egészségügy rabszolgái.

Már első tévészereplésén kiderül, milyen jó médium. Szabadon beszél egy olyan közegről, ahol engedély kell minden megszólaláshoz. A szegény magyar egészségügyből sokan élnek nagyon jól, de még többen nagyon rosszul; Sándor Mária utóbbiakról szól hitelesen. „Kétszázezer forint nettónak már sok nővér örülne” – mondja, és nem zavarja, hogy annyit – jó esetben – a fiatal orvosok keresnek: „És akkor mi van? Legyen nekik is több. Kétszázezer forint nem nagy pénz.” A többi szerinte a politika feladata.

Személyiségének furcsa kettőssége: úgy értelmiségi, hogy csak középfokú egészségügyi végzettsége van. Édesanyja halála után elhatározza, hogy diplomát szerez. Egyedül marad, testvérei kivándorolnak, a budai családi ház elveszik. A gyerekkora óta a budai ferencesek közösségéhez tartozó lány Győrbe megy, az orsolyita nővérek rendházába. Négy évet tölt jelöltként az idős apácák között. Hitoktatói diplomát szerez, de nem marad a pályán, visszatér ápolónőnek.

Az elmúlt 16 év alatt legalább hat kórházban fordul meg, sehol nem tud megkapaszkodni. Gyermekintenzív osztályon dolgozik, de nincs meg hozzá a képzettsége. Emiatt nem részesülhet az elmúlt hónapok legfontosabb eredményéből: a legjobb kórházakban ugyanis 200-220 ezer forintra egészítik ki az intenzívterápiás szaknővérek bérét, hogy legyen elegendő ember az osztályokon.

A sírós nővér állandó reflektorfényt kap a baloldali médiától – Respekt díj a Népszabadságtól, a Publicus Intézet szerint ő a leghitelesebb civil. Pedig médiaalakja csak néhány erős ecsetvonás, fekete póló, szomorú arc, fáradtság. Nem is kell több, ebben van a hatása.

Az egészségügy viszont nem tud mit kezdeni vele. A szakdolgozói kamara elnöke fegyelmi eljárást indít ellene, majd visszavonja. A fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház vezetése leveteti vele a fekete ruhát, mire a nővér felmond, majd ezt visszavonatják vele, mégis távozik. Hőssé teszik, belenyomva az egészségügy Jeanne d’Arcja szerepbe. Sokan éreznek együtt vele, mert nem szeretik egyszerre elszenvedni és finanszírozni a kórházak felemás működését.

Sándor Mária tragédiája, hogy az orvosok nem állnak mögé – anélkül nincs áttörés –, a legnagyobb szakszervezet élén álló Cser Ágnes pedig lecsipetcsapatozza a társaságát. Pedig szakszervezete önmaga paródiájaként 12 éve van sztrájkkészültségben, ám ma is ő tárgyal a kormánnyal, miközben tavaly májusban a fekete pólós tüntetésen a tömeg kifütyülte, bele sem kezdhetett a beszédébe.

Sándor Máriában dacos kapaszkodás is van, hogy gyermekének ugyanazt az elitképzést nyújthassa, amit ő kapott egykor zongoraórákkal, gitártanulással, s a kislánya abban a sportklubban ússzon, ahol az államfő teniszezik. Sportos öltözködése, 183 centis magassága, fejére feltolt napszemüveges alakja úgy vált az ápolónők jelképévé, hogy cseppet sem emlékeztet egy átlagnővérre. De ettől még sokan rezonálnak a szavaira, mert ki érti azt, hogy a 2006-os közel hat százalékról a GDP 3,9 százalékára esett vissza a gyógyításra költött közkiadás? Mennyivel érthetőbb, ahogy erről ő beszél: a nővér a 24 órás ügyeletből még takarítani megy.

Az egészségügyiek ugyanakkor belefásultak a tüntetésekbe – „Jeanne d’Arc” mögül hiányzik a sereg. Valós az elkeseredése, amikor bejelenti, hogy feladja (majd mégis folytatja), s akkor is, amikor kormánygyalázó tömegek előtt az eksztázis határán énekel és szaval március 15-én. Alakja a hitelességi deficittel küzdő baloldal számára ezzel a kínos jelenettel együtt is értékes. A magát jobboldalinak, de a Fideszből kiábrándultnak valló, ma szociális gondozóként dolgozó nő az LMP-vel, a Jobbikkal és a Gyurcsány-párttal lép fel, járja az országot. Az ellenzék használja őt. Sándor Mária viszont úgy véli: ő használja őket.

Amihez csak annyit lehet hozzátenni: egy végletesen elkeseredett ápolónő esetében nem munkaköri elvárás a politikai éleslátás.

* * *

Nővér feketében - Értelmező szótár

Szomorú – Jó érzékkel megalkotta könnyen felismerhető média brandjét – fekete, szomorú, nővér –, soha nem lép túl ezeken, így beszél az egészségügy problémáiról.

Irányító – A médiabeli labilis, sírós nő valójában határozott személyiség.

Hiteles – Miközben az egészségügy szereplői bonyolult üzeneteket akarnak eljuttatni a politikához, ő egyszerű, mindenki által megélt, igaznak érzett példákon keresztül beszél.

Szuverén – A szakszervezetek jó viszonyra törekednek a kormánnyal, hogy odaengedjék őket a tárgyalóasztalhoz. Sándor Mária nem.

Áldozat – Budai építészcsalád gyermekeként számára a nővérsors egyenlő a deklasszálódással, ezért nagy átéléssel tud beszélni a szakdolgozók alacsony béréről.

Magas – 183 centijével szinte óriásként hat a nővérek között, pedig az alacsony termet nagy előny, nem kell annyit hajolni a betegágynál.

Apáca – Miután fiatalon elveszítette családját, „gyógyulásként” négy évet töltött a győri orsolyiták rendházában; nem volt fogadalmas nővér, csak jelölt.

Harcos – A célok kitűzésében, problémafelvetésben erős, a megvalósításra nincs receptje. Azért nem lett orvos, mert a „megoldásos” tantárgyakban – fizika, kémia – gyenge.

Veszélyes – Így tekint rá a kormány és a szakszervezetek is. A kórházi bajok jelképévé vált, de az egészségügy fanyalog miatta, a kormány eltartja magától. Az ellenzék viszont használja.

Kisember – Ez a szó, amit a leggyakrabban használ: a fejüket lehajtó, diktátort látó, a sorsnak magukat megadó, de magánemberként folyton elégedetlen kisemberek képviselője.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.