Vérnarancs

/ 2011.06.24., péntek 17:24 /
Vérnarancs

A népi Kína ideológiamentesen közelít Magyarországhoz - az ázsiai szuperhatalom pénteken érkező miniszterelnökének tehát nem okoz gondot, hogy az exkommunisták legyőzőjével kell tárgyalnia. A fideszes Orbán Viktor ráadásul megteszi, amiről szocialista elődei csak beszéltek: Peking európai hídfőállásává avatja Budapestet.

 

"Az a célom, hogy Kína Magyarországon legyen, amikor Európába akar jönni." E mondat még a 2005-ös Gyurcsány Ferenctől származik, és azt akarja jelenteni, amit a miniszterelnök-előd Medgyessy Péter két évvel korábban - kevésbé dagályos formában - már megfogalmazott. Vagyis hogy az ázsiai hatalom EU-s gazdasági terjeszkedéséhez kiváló hídfőállás lehet az onnan nézve kicsiny, de Kelet-Közép-Európa "központjaként" azonosítva már jelentősebb (tranzitvonalak által behálózott, illetve tovább hálózható) Magyarország. Ugyanezt a felfogást kezdte hirdetni a minap a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét vezető Demján Sándor, mondván: hazánk földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája jó hátteret ad ahhoz, hogy itt legyen a modern selyemút vége. (Cikkindító fotónkon Orbán Viktor látható Sanghajban, 2010 októberében.)

Az üzlet alapja: kuanhszi

A közeli múlt "eredménye", hogy Gyurcsány kormányfőként háromszor is elzarándokolt Kínába - utoljára a 2008-as pekingi nyári olimpia csábításának engedve -, ám maradandót csak személyes életét tekintve alkotott. 2009. márciusi bukása után fél évvel már magánkereskedőházat nyitott BudaShen Kft. néven - melyben a "Shen" szórészlet a Kína technológiai fellegváraként ismert Sencsen városra utal. A cég céljai között szerepel, hogy a magyar vállalkozói szféra mind nagyobb hányadának nyújtson tanácsadói támaszt távol-keleti befektetésekhez, és fordítva: kínai érdekeltségeknek kínál európai uniós üzleti lehetőségeket. Ha a köz java felől értékelünk, Medgyessy hatékonyabb volt Gyurcsánynál. Előtte (még 1959-ben) Münnich Ferenc járt utoljára magyar miniszterelnökként a nagy fal árnyékában - és 2003-ban ugyanazzal a Ven Csiapao kormányfővel állapodott meg a Budapest XV. kerületi magyar-kínai két tannyelvű általános iskola létrehozásáról, aki idén június 24-25-én már Orbán Viktor vendégeként szerződik hazánkkal.

A mostani látogatás jelentőségét nemcsak azért lehet megalapozottan "tupírozni", mert 24 éve nem tévedt hivatalos magyarországi útra kínai miniszterelnök, hanem azért is, mert Ven Csia-pao európai turnélistáján mindössze két további állomás szerepel: London és Berlin. A kínai politikus budapesti kitérőjéről szólva a Financial Times blogrovata odáig ment, hogy ez "diplomáciai diadal" Orbán számára, mivel a kormányfői találkozó tucatnyi kétoldalú gazdasági megállapodással zárulhat - noha az apropót elvileg a soros magyar EU-elnökség szolgáltatja a leszálláshoz. Szintén a "Magyarország mint régiós ugródeszka" képletet erősíthette a kínaiak szemében, hogy nemrég az uniós elnökség magas szintű találkozóinak helyszíne, a gödöllői királyi kastély adott otthont az EU-Kína stratégiai párbeszéd aktuális fordulójának, valamint az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) tizedik külügyminiszteri értekezletének.

Peking távolából tehát Magyarország tűnhet az öreg földrész legstabilabb pontjának - különös tekintettel arra, hogy a soros EU-elnökségben most következő Lengyelország a napokban törölte azt a sztrádaépítési szerződést, amellyel Kína beléphetett volna a felzárkózó Európa közlekedési-infrastrukturális piacára. Odaátról ugyancsak az Orbán-kormány érdemei közé sorolják, hogy múlt héten Budapest rendezte meg a kínai kultúra-, illetve nyelvterjesztésre szakosodott Konfuciusz Intézetek európai találkozóját. Utóbbi alkalom egyben bizonyította, hogy hazánk nem érzelmi vagy esztétikai alapon nyerte el az ázsiai szuperhatalom rokonszenvét; kiderült legalábbis, hogy a kínai díszelőadók azért váratták órákig a konferencia népét, mert a városnézés mellett egy outletáruházba is elvitették magukat - nadrágot vásárolni.

Rogán Antal napjainkban


A Fidesz sem épp egyenes úton hajózott be a kínai vizekre (lásd keretes írásunkat). A '90-es évek végén például Rogán Antal még Diktatúraellenes Akciócsoportot (DAC) szervezett a kommunista rendszerek ellen, jelenleg viszont ő az Interparlamentáris Unió magyar-kínai baráti tagozatának elnöke. Az éles váltást a kormánypárt köreiben a világválsággal szokás magyarázni, pontosabban azzal, hogy - legkésőbb 2008 óta - a Nyugat is belátja: Kína vált a globalizáció fő haszonélvezőjévé. Orbán Viktor tehát néhány éve azt hangoztatja: "Keleti szél fúj a világgazdaságban, vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani." Ezzel párhuzamosan az ázsiai országot is egyre kevésbé izgatják az ideológiák; 2009 végén például nem kisebb személyiség fogadta Pekingben az exkommunista szocialisták legyőzésére készülő Orbánt, mint Hszi Csin-ping alelnök, akiről pályafutása alapján borítékolható, hogy 2012-13-ra a birodalom első számú vezetője lesz. Márpedig régi törvény, hogy a kínaiakkal való együttműködésben, üzletelésben a legfontosabb a személyes nexus, a "kuanhszi". No, ezt nem kockáztatta tavaly a Fidesz elnöke, amikor - az új barátok elvárásához igazodva - kitért a dalai lámával folytatandó budapesti eszmecsere lehetősége elől.

A pekingi Nagy Népi Csarnokban: Ven Csia-pao 2010. áprilisi kézfogása José Banuel Barossóval, az Európai Bizottság elnökével


A hatalom kényszere

Hogy mi szüksége lehet Hszi Csinpingnek és társainak a magyarokra, Európára, illetve a glóbuszra? "Kína nem dölyfből menekül bele a világhatalmi szerepbe. Az 1,3 milliárd lakosú országban minden évben tízmillió új polgár jelenik meg a munkaerőpiacon. Ha ők állás nélkül maradnának, a birodalom már középtávon szétesne" - mondja Salát Gergely. A lapunkban is rendszeresen publikáló szakértő szerint Kína valójában függő ország: a munkahelyteremtés belső kényszere mellett kívülről kell nyersanyaghoz jutnia, és jórészt a határain túl kell piacot találnia termékeinek. "Érdemes tehát mind a beszerzési területeit, mind az exportpiacait - divatos szóval - diverzifikálnia, nehogy blokád alá tudja venni néhány nagyobb állam. A kényszerű terjeszkedés politikájához Magyarország sem tud elég kicsi célpont lenni, pláne, ha az itt bejegyzett cégeken keresztül Kína is az EU-jogrend hatálya alá kerül" - teszi hozzá Salát. Ez azért lényeges, mert Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknál jóval lazábban szerveződő, tehát üzletileg is "megosztható" Európai Unió (a kétoldalú kereskedelem nagyságrendje már 2009-re megközelítette a 300 milliárd eurót).

A világhatalmi léthez persze birodalmi (az Egyesült Államokkal való versenyt hirdető, illetve katonai, nyelvi, kulturális) "allűrök" is tartoznak. Kína például két hete elismerte, hogy saját repülőgép-anyahajót épít - efféle technikai vívmányból az USA is csak 11-et üzemeltet. Korábban az ázsiai ország kötelékébe tartozó Lenovo Group vásárolta fel az IBM PC-részlegét, a China Investment Corporation nevű állami pénzalap pedig ott van az amerikai Morgan Stanley befektetési bank tulajdonosai között, s nem mellékesen: Kína az Egyesült Államok legnagyobb hitelezője.

Közben a mandarin nyelvet propagáló szervezetrendszernek 2015-re ezer alegysége lesz a világban - és Orbán Viktor korábbi ígérete szerint a magyar állam maga fog épületet biztosítani ahhoz, hogy az ELTE Konfuciusz Intézete a kínai képzés kelet-közép-európai központja lehessen. (E projekt előjátékaként múlt héten mutatták be azt a magyaroknak szóló kínai nyelvkönyvet, melynek leckéi már nem Lenin vagy Mao elvtárs életéből ellesett pillanatképekről, hanem hétköznapibb témákról szólnak. Konfuciusz ugyanis megmondta: "Ha egy évre előre gondolkodsz, vess magot! Ha tíz évre, ültess fát! Ha pedig száz évre előre tekintesz, tanítsd az embereket!") A kulturális nyomulás tévé- és rádiófronton is tetten érhető. A komolyzenét sugárzó Klasszik Rádióban például műsoridőt bérel egy olyan, papíron finn gyökerű cég, mely mögött a kínai állami rádió áll - és bevallott célja a távol-keleti óriással szembeni előítéletek csökkentése.

Béka vagy high-tech?

Előítéletek, félelmek márpedig vannak. A közvélemény még emlékszik arra, hogy a rendszerváltás környékén miként váltunk hídfőállássá - már ami a tömeges masni-, tornacipő- és bugyikereskedelmet illeti. Történt ugyanis, hogy az 1988-as magyar-kínai konzuli egyezménybe bekerült egy, a turisták kölcsönös vízummentességére vonatkozó kitétel, így annak rendje és módja szerint megindult a kereskedőinvázió (aminek Budapest csak 1992-ben vetett gátat). Azóta a statisztikák szerint tízezer főn stagnál a magyarországi kínaiak száma, és a szakértők megesküsznek: ez az ázsiai gigabefektetések elszaporodásával sem fog nőni. Ennek ellentmondani látszik, hogy több afrikai ország is megtapasztalta, amint a bányászati szektorba öntött pénzek mellé befut a kínai élőerő-kontingens - csökkentve a "bennszülöttek" elhelyezkedési esélyeit. Magyarország helyzete persze más: hazánk nem a nyersanyag-kitermelésben, hanem a vasúti, közúti és repülőtéri infrastruktúra fejlesztésében lépne partnerségre Pekinggel, hogy vastagabb "csöveken" keresztül lehessen ide-oda utaztatni a Kínából származó árukat.

És itt a másik tévképzet: azaz, hogy új barátaink világító békákkal és hasonló silányságokkal készülnek elárasztani - rajtunk keresztül - Európát. A valóság az, hogy a magyar piacra irányuló kínai export 90 százalékát már ma is hightech eszközök, elektronikai alkatrészek adják. A világ második legnagyobb telekommunikációs berendezésgyártója, a Huawei például európai méretű logisztikai és összeszerelő bázist készül létrehozni Pécsett és Komáromban, az ugyancsak kínai ZTE a Telenor Magyarország 4G mobilhálózatának kiépítésén tüsténkedik, s a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban is ázsiai háttérrel indulna be egy napelemüzem.

Mindez azonban aprópénz ahhoz az összeghez képest, amelyről Ven Csiapao és Orbán Viktor készül megegyezni a hétvégén. Korábban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úgy fogalmazott: Magyarország nem akarja adósságfinanszírozásra rávenni Kínát (mint néhány csődközeli európai ország), "mert erre nincs szükségünk". "Amit viszont mi adósságcsökkentésre és államadósság-finanszírozásra fordítunk, és ezért hiányzik a fejlesztési büdzséből, azt például innen is pótolhatjuk" - tette hozzá. Ez egyebek mellett azt jelentheti, hogy Kína az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank kötvényeiből vásárol, így teremtve forrást a beruházási együttműködésekhez.

Ami biztosnak tűnik, hogy kínai technológiával és háttér-társfinanszírozással korszerűsödhet a MÁV hálózata és több pályaudvar, ilyen konstrukcióban épülhet meg a Liszt Ferenc légikikötőt a fővárossal összekötő gyorsvasút, továbbá néhány logisztikai központ és esetleg egy cargórepülőtér. Magyarország közben agrártermékeinek és gépkocsiösszeszerelő-kapacitásának kereshet felvevőpiacot Kínában - abban a reményben, hogy csak a tiszta üzleti szempontok számítanak. A pénzbőségtől "szenvedő" szuperhatalmat ugyanis - mondani sem kell - fikarcnyit sem érdekli, hogy milyen az új magyar alkotmány vagy a médiatörvény, ráadásul történelmi elszámolnivalója sincs hazánkkal.

 



10 lépésben a keleti fronttól a keleti szélig

1. "Fájdalommal hallottuk a hírt, hogy Kína anakronisztikus, kommunista pártállama vérfürdőt rendezett Pekingben (a Tienanmen téren) a demokráciát követelő, fegyvertelen diákok között. [...] Kérjük az Egyesült Államok kormányát, hogy vizsgálja felül és vonja vissza a közeli napokban hozott döntését, amelyben a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt biztosítja Kínának." (1989. június 5., Fidesz-közlemény)

2. "Semmilyen gazdasági racionalitással nem magyarázható a kínai külügyminiszter, Csien Csi-csen magyarországi látogatása. Ez nem szolgál mást, mint egy véreskezű diktatúra politikai szalonképessé tételét." (1991. március 5., Deutsch Tamás képviselő nyilatkozata)

3. "Azt szeretnénk elérni, hogy az Országgyűlés választott tisztségviselői, a parlament elnöke, alelnökei, a bizottságok elnökei és alelnökei ebbéli tisztségükben ne utazzanak olyan országokba, ahol nem szabadon választott parlamentek működnek, és ilyen országokból - Kínából, Kubából, Vietnamból, Líbiából - ne is fogadjanak delegációkat." (1999. február 26., Rogán Antal fideszes képviselő a Diktatúraellenes Akciócsoport létrejöttekor)

 

Rogán Antal politikai pályája kezdetén

4. "Tiltakozunk az ellen, hogy a Kínai Népköztársaság 1949 óta megszállás alatt tartja Tibetet, hogy a Kínai Népköztársaság folyamatosan, súlyosan megsérti az emberi és az alapvető személyiségi jogokat." (2001. február 28., Rogán Antal és Gyürk András közleménye)

5. "Kína kivételes gazdasági ereje miatt a Fidesz megérti, hogy Medgyessy Péter Pekingbe látogat, azonban politikailag számos kérdőjel megmaradt a távol-keleti országgal kapcsolatban. Reméljük, hogy a miniszterelnök felveti majd Tibet és a vallásszabadság kérdését Pekingben. Az előző kormányciklusban a kínai emberi jogi problémák miatt nem valósult meg Orbán Viktor látogatása Pekingben." (2003. augusztus 13., Balla Mihály fideszes képviselő nyilatkozata)

6. "2006 után új fejezetet kell nyitnunk hazánk és az ázsiai országok között a politikai és kereskedelmi kapcsolatok terén." (2005. szeptember 27., Orbán Viktor az ázsiai nagykövetek találkozóján)

7. "A nyugati világ szembesülni kénytelen azzal az új politikai-gazdasági kombinációval, amelyet korábban nem ismert, s legjobb meghatározása a szabadságot korlátozó autoriter politikai rendszer egyfelől és a piacgazdaság másfelől. Úgy tűnik, hogy ezek az országok váltak a globalizáció haszonélvezőivé, mint Kína, Oroszország és a muszlim államok." (2008. október 8., Orbán Viktor a gyáriparosok szövetségének rendezvényén)

8. "1998 és 2002 között a polgári kormánynak az volt a feladata, hogy Magyarországot visszavezesse a nyugati világba: ez a NATO-csatlakozással, valamint az európai uniós tagság előkészítésével meg is történt. Most az a feladat, hogy a világgazdaság egészének vérkeringésébe ismét bekerüljön Magyarország, ehhez pedig elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, jó és eredményes kapcsolat a nagy és gyorsan fejlődő keleti gazdasági nagyhatalmakkal." (2009. december 1., Szijjártó Péter elnöki stábvezető Orbán Viktor pekingi tárgyalásairól)

9. "A magyar nemzetgazdaságnak az az érdeke, hogy a világgazdaság leendő centrumával, Kínával mély, kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatokat ápoljunk. [...] Nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani. [...] Ennek az előkészítése érdekében jöttünk ide és vettük fel a kapcsolatot a Kínai Kommunista Párttal, amely rendkívül sikeres reformokat hajtott végre az elmúlt három évtizedben, és tette sikeressé az országot." (2009. december 3., a kormányra készülő Orbán Viktor Pekingben)

10. "Meghívtam Ven Csia-pao miniszterelnököt magyarországi látogatásra, amit el is fogadott. Huszonhárom éve nem volt kínai miniszterelnök Magyarországon. Másfelől folytattuk azt a kapcsolatépítést, amelyet az itt kormányon lévő Kínai Kommunista Párttal kezdtem el még a múlt év decemberében. A kapcsolat tehát szorosabb és szívélyesebb, mint korábban volt." (2010. november 1., Orbán Viktor már miniszterelnökként Kínában)

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.