Vészfék

/ 2011.01.25., kedd 14:47 /
Vészfék

Szigorú takarékoskodással vág neki Tarlós István a főváros rendbetételének. Utánajártunk, mit tervez a városvezetés a BKV-val, miért nem lesz Városháza Fórum, és miért időzített bomba a Duna-parti félkész üvegbálna.

Az új városvezetés által beterjesztett és a január 12-i közgyűlésen elfogadott költségvetési koncepcióval végleg véget ért a Demszky-korszak.

Az elmúlt évtizedben sok minden épült, merész tervek születtek, és közben talicskával tolták haza - pontosabban nokiás dobozban szállították - a közpénzeket annak a korrupciós hálózatnak a tagjai, melynek emblematikus figurája, Hagyó Miklós börtönben ül. A mámoros buli után szürke, rideg reggel következik: adóssághegyek, kifizetetlen számlák, időzített bombának bizonyuló szerződések.

Nem véletlen, hogy a költségvetési koncepció összeállításában kulcsszerepet kapott Atkári János, aki 1994-től főpolgármester-helyettesként kemény kézzel őrködött a főváros pénzügyei fölött. Demszky Gábor mélyrepülése Atkári kirúgásával kezdődött 2004-ben, és most Tarlós ettől a tapasztalt szakembertől várja az orvosságot a bajokra. Jóllehet Atkári soha nem volt fideszes, és a neve egyes jobboldali körökben még mindig gyanúsan cseng.

A koncepció nem azonos a végleges költségvetéssel, ezért fölösleges az egyes sorokat összevetni a korábbi adatokkal, hiszen sok minden változhat a közgyűlési vita során. A sarokszámok viszont mozdíthatatlanok: az idei évre a tervezet alig 13 milliárd forint hiánnyal és 474 milliárd forint kiadással számol (a tavalyi költségvetésben 540 milliárd forintot szántak a kiadásokra, de a tényleges összeg ennél nagyobb lehet). Az előttünk álló ciklusra vonatkozó terv szerint a kiadások a jövő évtől egyensúlyba kerülnek a koncepció szerint egyre csökkenő bevételekkel.

A stabilitásnak ára van: a következő években szinte mindenre kevesebb pénz jut, mint eddig. A főpolgármester csak három területen lát lehetőséget az elfogadott koncepcióhoz képest többletforrások biztosítására. A hajléktalanellátásra, a kisebbségi önkormányzatokra és a zöldterületek fenntartására fordított összeg növelhető.

A csőd közelében

Egyetlen lényeges kérdés maradt megválaszolatlanul: megmenti-e a kormány a BKV-t? Tarlós Orbán Viktor miniszterelnöktől kért segítséget, mivel szerinte Budapest a saját erejéből nem tudja talpra állítani a vállalatot. "Két hónappal az eskütétel után még mindenki számára világos, hogy ezt a csődöt nem mi okoztuk. Ha a BKV-nak be kell dőlnie, akkor inkább most dőljön be, amikor még mindenki emlékszik a nokiás dobozokra és a botrányos végkielégítésekre, mint egy év múlva, amikorra esetleg sokan elfelejtik, hogyan jutottunk idáig" - mondja a főpolgármester a Heti Válasznak.

A főváros vezetése először csak a cég megmentéséhez szükséges 19 milliárd forintot kéri a kormánytól, de távlatilag azt is, hogy az állam vállalja át a BKV Zrt. 77 milliárdos adósságát, és 50 százalékos tulajdonosként lépjen be az októberben létrehozott Budapesti Közlekedési Központba. Tarlós szerint Fellegi Tamás fejlesztési miniszter támogatta a tervet, és Matolcsy György nemzet gazdasági miniszterrel is egyeztetéseket kezdtek.

Nem könnyű a dolguk: Atkári és Tarlós

A pénzügyi nehézségek megoldása mellett Tarlósra marad az elkezdett presztízsberuházások befejezése. Ezek közül a 4-es metró első szakasza ígérkezik a legnehezebbnek, de a Közraktárak átalakításából született kultúrpláza, a CET is tartogathat meglepetéseket. A következőkben először ezeket az ügyeket vesszük nagyító alá, hogy utána azt is megvizsgáljuk, a romeltakarításon túl milyen maradandó alkotásokat hagyhat maga után a Tarlós-éra.

Veszélyes Alstom-hiba

A 4-es metró első szakaszának befejezéséhez még mindig kell legalább négy-öt év és 100 milliárd forint. A legnagyobb gondot az Alstom céggel kötött szerződés ügye okozza. A 2006-os megállapodás szerint a francia vállalatnak 37 darab kocsit kellett volna gyártania, 22 darabot a 2-es, 15-öt a 4-es metró számára. A szerelvényeknek már tavalyelőtt meg kellett volna érkezniük, de egyelőre csak három prototípust hoztak Magyarországra.

Az Alstom a kocsikra nem tudta megszerezni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a típusengedélyt, mivel fékrendszerük nem felel meg a magyar szabványoknak. A tesztelés során a szerelvény 40 alkalomból tízszer nem állt meg, de az ajtók kinyíltak. A hatóság a gyártót 2007-ben és 2008-ban többször figyelmeztette, hogy a fékrendszer nem megfelelő, tehát a franciák tudták, hogy baj van, mégsem tettek semmit.

A problémákat látva az előző Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy ha a cég nem szállítja a metrókocsikat, és nem szerzi meg a típusengedélyeket, felmondják a szerződést. A határozatot a BKV tavaly októberben végrehajtotta.

Ezután érdekes dolgok derültek ki. A szerződés értelmében a BKV már korábban kifizetett 30 milliárd forint előleget. A kötbért a szerződés értékének 10 százalékában maximalizálták, és vis maiornak minősítették, ha a szállító nem szerzi meg a típusengedélyt. "Utóbbi passzus annyira hátrányos a városra nézve, hogy nincs ember, aki ésszerű és jóhiszemű magyarázatot tudna rá adni" - mondja Tarlós.

Az előleget a BKV a jelek szerint nem tudja visszaszerezni, mivel az MKB Bankkal kötött garanciaszerződést a vállalat 2008 januárjában felmondta, és helyette egy francia bankkal kötött új szerződést. Ez a módosítás tette lehetővé, hogy az ügyben francia bíróság döntsön, amely természetesen az Alstom pártját fogta. Budapest tehát futhat a pénze után, és kénytelen megegyezést keresni az Alstommal.

Az ügyben közbenjárt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, akinek annyit sikerült elérnie, hogy az Alstom elnöke néhány hónapos moratóriumot ajánlott a problémák megoldására. Tény, hogy felelős városvezetés típusengedély nélkül a kocsikat nem veheti át. Ha hibás fékekkel indítják el az új metrót, abból olyan botrány (és esetleg súlyos baleset) lesz, amihez képest a Combino villamosok hónapokig tartó szerencsétlenkedéssel járó beüzemelése 2006-ban semmiség volt.

Az Alstom-ügy felelőseit Tarlós nem akarja megnevezni. A legsúlyosabb momentum, a bankgarancia-szerződés áttelepítése a francia bankhoz annak idején nem került a közgyűlés elé. A főpolgármester mindenesetre átadta az ügy iratanyagát Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak.

Partra vetett bálna

A metróval ellentétben a Duna-parti CET kulturális központ belátható időn belül elkészülni látszik, bár a befejezéstől az épület messze áll. Bagdy Gábor főpolgár mester-helyettes szerint a 2008-ban kötött PPP-szerződés alapján a fővárosnak bőven van oka az aggodalomra. A projekt megvalósítására kiválasztott befektető, a Porto Investment (egy Máltán bejegyzett vállalkozás) nem sokat kockáztatott.

A nyolcmilliárd forintos fejlesztésért a főváros 25 év alatt 31 milliárd forint szolgáltatási díjat fog fizetni, igaz, a veszteséget csökkentik a fővárosi kasszába befolyó bérleti díjak. Az igazi meglepetés az új városvezetés számára egy 2008-ra datálható szerződés volt. "A bank fedezet hiányában nem adott hitelt a Portónak, ezért a fejlesztő kérésére a főváros magára vállalta az építési kockázatot.

Ha a Porto és a bank között megszűnik a szerződéses viszony, a fővárosnak kell törlesztenie a hitelt" - magyarázza Bagdy. A szerződést a főváros részéről a Polgár és Bebők ügyvédi iroda kötötte (a céggel 2009 decemberében bontottak szerződést, miután felröppent a hír, hogy érintett a Budapest Airport és a BKV vesztegetési botrányaiban).

A takarékoskodás jó alkalom, hogy a városvezetés megszabaduljon néhány fölösleges és drága presztízsberuházás tervétől. Egyértelművé vált, hogy a 4-es metró Bosnyák térig tartó második szakasza nem fog megépülni, így az előkészítésére egy fillért sem szánnak.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója szerint a négyéves szünet lehetőséget kínál a második szakasz koncepciójának újragondolására. "Felmerülhet az Etele tértől a nyugati városkapuig történő meghosszabbítás lehetősége, és a keleti szakasz gyorsvillamos formájában történő megvalósítása, vagy új szakaszhatár kijelölése a Bosnyák tér helyett" - mondja.

Ugyancsak megválik Budapest a Városháza Fórum álmától. A kiskörúti új városháza beruházásának előkészítésére fölöslegesen költött el 811 millió forintot az előző városvezetés. Hiába dicsérték sokan - a Heti Válaszban is - a holland sztárépítész, Erick van Egeraat tervének minőségét, sejteni lehetett, hogy nem lesz pénz a 42 milliárd forintos fejlesztésre. Nem lehet értelmes funkcióval megtölteni a hatalmas tömböt, és a PPP-konstrukció veszélyeket rejtene magában.


A végső szót a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mondta ki, ugyanis decemberben megvétózták a tervet. A főpolgármester örül a döntésnek, mivel a Városháza telkén közparkot szeretne létrehozni. Ugyanakkor megígérte, hogy a városházi dolgozók parkolójaként használt udvart megnyitják a városlakók előtt.

Az ésszerű gazdálkodás nem jelenti azt, hogy Budapest fejlesztések nélkül marad. Az elkezdett Budapest szíve programot és a Margit híd felújítását be kell fejezni, de 2013-tól egyéb nagyberuházások is indulhatnak. "Az 1-es és a 3-as villamosvonal rekonstrukcióját el lehet indítani, mivel a projektet tavaly sikerült értelmesen átdolgozni. Az eredeti 44 milliárd forint helyett 38 milliárdért biztosítható a két vonal műszaki felújítása, és az 1-es villamos meghosszabbítása a Fehérvári útig" - mondja Vitézy Dávid.

Ugyancsak startra kész a "budai fonódó villamoshálózat" nevű projekt is; bonyolítja a helyzetet, hogy az ügyet csak a főváros pártolja, a szintén fideszes irányítás alatt álló II. kerület nem. A jelek szerint a ciklus végén jelképes beruházásokból sem lesz hiány, legalábbis erre utal, hogy Fellegi Tamás szerint a kormány támogatná egy többszintes gyalogoshíd építését a Dunán Finta József tervei szerint Lágymányos és a Millenniumi városközpont között, valamint a budai vár és a Várbazár rekonstrukcióját.



Üvegbálna

Kívülről mintha már készen állna a CET, vagyis a Kas Oosterhuis holland építész által tervezett kulturális, rendezvény- és bevásárlóközpont. A ferencvárosi Duna-parton álló század fordulós ipari épületegyüttes, a Köz raktárak rehabilitációja a főváros régi adóssága volt. A hely egyedülálló adottságú, hiszen sehol máshol nem lehet Budapest központjában ilyen közel jutni a folyóhoz. A régi raktárak közé beékelődő üvegbálna távolról lenyűgöző látvány, közelről viszont látszanak a kivitelezés hiányosságai. Egyelőre senki nem tudja, belülről mikor készülhet el az épület, és azt sem, hogy kinek kell állnia a számlát.



TÁTONGÓ ŰR

Az átadás-átvételkor az előző városvezetés azt állította, hogy a főváros költségvetési hiánya 56 milliárd forint, de mára kiderült, hogy ez az összeg az egész ciklusra vetítve 160 milliárdhoz közelít. A közvetlen adósságállomány meghaladja a 200 milliárdot, amihez hozzájön a BKV 77 milliárd forintos adóssága is. A fővárosi cégek rémes állapotban vannak, a veszteséges Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek (BGYH) 900 millió forintot kellett átutalni, hogy elhárítsák a fürdő- és strandhálózat összeomlását. György István főpolgármester-helyettes szerint a legrosszabb állapotban a BGYH, a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) és a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi (FTSZV) Kft. van. A BTI hiánya elérheti a 800 milliót, az FTSZVnél 900 millió deficit keletkezhet.

A költségvetési hiány legfőbb oka, hogy az előző vezetés túlbecsülte az adó- és illetékbevételeket, mivel nem számoltak azzal, hogy a gazdasági válság Budapestre is hatással lesz. Tarlós mindenesetre hangsúlyozza, hogy a mostani elvonások meg sem közelítik a Demszky-korszakból örökölt hiányt. A főpolgármester számára nyilván nem okozott örömet, hogy Rogán Antal V. kerületi polgármester heves vitát kiváltott, de végül elfogadott javaslatára a kerületek megtarthatják a területükön lévő szállodák által befizetett idegenforgalmi adót.



GYALOGHÍD A DUNÁN

Sokáig csak Bojár Iván András városarculati tanácsnok hangoztatta, hogy szükség van egy gyalogoshídra a Dunán, de a jelek szerint az ötlet a Fidesznek is tetszik. A kormány megvalósítaná Finta József régi tervét, amely az Infoparkot kötné össze a Nemzeti Színház környékével. A helyszínválasztást sokan kritizálják, mondván, hogy egyik oldalon sincs élénk gyalogosforgalom, ugyanakkor kétségtelen előnye, hogy érintetlenül hagyja Budapest védett látképét.



MI LESZ A BKV SORSA?

A fővárosi tulajdonú mamutvállalat az elmúlt ciklusban bebizonyította, hogy vezetése képes függetlenedni a külső ellenőrzéstől, és rendkívüli problémákat tud okozni a tulajdonos fővárosnak korrupt működésével. Ezért felmerül a cég feldarabolásának szükségessége. Az első lépés már megtörtént a Budapesti Közlekedési Központ megalakításával, amely a jövőben felügyeletet gyakorol a közösségi közlekedés felett, és megrendelőként képes képviselni a város érdekeit a szolgáltató cégekkel szemben, sőt az elővárosi közlekedés megszervezésében is kulcsszerepet kaphat.

A tervek szerint a BKV apparátusának jelentős része átkerül a BKKhoz, és a BKV tisztán szolgáltató-üzemeltető céggé válik. Hosszabb távon csak a kötött pályás ágazat maradna a BKV-nál, a busszolgáltatás egy részét külső szolgáltatók kezébe adnák. Ennek előnye, hogy a fővárosnak nem kell egyszerre lecserélnie 1100 elöregedett buszt, valamint a buszos szakszervezetek és a menedzsment háborújának is véget lehetne vetni. Kezdetben egyetlen buszgarázs üzemeltetésének magánkézbe adása merülhet fel. Ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, folytatódhat a kiszervezés, de a vonalak egy része fővárosi kézben maradna a megalakítandó Budapesti Autóbusz Zrt. üzemeltetésében.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.