valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

http://valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

Vigyázat, bizniszpártok!

/ 2014.02.12., szerda 15:18 /

Akár 1,2 milliárd forintot is leszívhat az állami kampánybüdzséből az a két új párt, amelyet volt szocialista potentátok - köztük több, bíróság által elítélt játékos, például Zuschlag János - szerveznek. Rajtuk kívül további nyolc MSZP-köpenyből előbújt alakulat méreti meg magát az április 6-i parlamenti választáson, ezek többségét azonban nem (csak) a biznisz reménye hívta életre.

A kampányfinanszírozási törvény "szinte felhív kamupártok alapítására, emiatt közpénzek milliárdjai folyhatnak el" - adott le vészjelzést 2013 őszén a Political Capital Institute és a Transparency International. Első pillantásra úgy tűnhet, jogosnak bizonyult a felhorgadás, hiszen zajlik az "éles teszt": a Nemzeti Választási Bizottság lapzártánkig már hatvan pártot nyilvántartásba vett. S noha nincs kizárva, hogy végül a hetvenet is meghaladja a parlamenti jelenléttel kacérkodó alakulatok száma, ez nem nagyságrendi ugrás az előző voksolások adataihoz képest. Négy éve ugyanis 44, 2006-ban 48, egy ciklusnyival korábban pedig 39 pártot vettek nyilvántartásba. Az pedig aligha a Fidesz műve, hogy a volt MSZP-elit 2014-re tíz pártba szóródott szét (lásd táblázatunkat a 12. oldalon).

S noha egyetlen kamupárt is sok, kutatásaink azt igazolják, hogy a valóságban tucat alatti az új kampányfinanszírozási törvény 2013. júniusi kihirdetése után, gyanús szándékkal, sebtében létrehozott politikai "közösségek" száma. Akadnak még pártok, amelyeknek a közelmúltig húzódott a bejegyzése, ám ezeket ismert közszereplők (mások mellett Bajnai Gordon, Szili Katalin és Fodor Gábor) alapították; róluk nem feltételezzük, hogy kizárólag a biznisz lehetősége hajtja őket. Az is igaz persze, hogy a 2010 előtt zászlót bontott "történelmi" szervezetek sem feltétlenül kampánycélokra költik majd az állami hozzájárulást. Torgyán József például a minap közleményben vádolta meg a Független Kisgazdapártot átvevő Hegedüs Pétert, hogy "jól felismerhető érdeke fűződik" a választási részvételhez, hiszen így a 106 egyéni induló egy-egymillió, az őket indító párt pedig akár további 600 millió forinthoz juthat.

Adódik a kérdés: miért kell máshogy szavaznunk 2014-ben, mint korábban? Az eddigi országgyűlési voksolások előtt és után többnyire megszólalt egy-egy rendszerkritikus hang, mondván: nem elég demokratikus a hazai választási modell, hiszen a parlamenten kívüli erők hátránnyal indulnak a "beágyazott" pártokkal szemben. Minden egyéni jelöltnek 750 érvényes ajánlószelvényt kellett kikönyörögnie a szavazóktól, ami - ha egy formáció mind a 176 választókerületben versenybe akart szállni - országszerte több ezer aktivistát feltételezett. (Összevetésül: az LMP fizető tagjainak száma e ciklus közepén 800-ra rúgott.) Sokan szintén az esélyegyenlőtlenség netovábbjaként emlegették, hogy míg az Országgyűlésbe bejutott politikai közösségek költségvetési támogatásban, pártalapítványi pénzben részesülnek, s frakciójuk fenntartását is az állam fizeti, a kisebb jelölőszervezeteknek fénymásolt A4-es plakátokkal kellett megoldaniuk - sokszor saját zsebből - az önmenedzselést.

Ennek a világnak vetett véget a Fidesz az új, 106 körzetre és 93 listás parlamenti helyre épülő választási rendszerrel, illetve a tavaly kihirdetett kampányfinanszírozási törvénnyel. A nagyobb kerületekre több szavazó jut, ennek ellenére a február 17-től két héten át tartó ajánlási időszakban mindössze ötszáz-ötszáz aláírást kell begyűjteni az egyéni jelölteknek (a korábbi 750 helyett). Egy állampolgár ráadásul több aspiránst is támogathat, így a kispárti indulók mostantól nyugodtan érvelhetnek azzal: "Nem baj, ha már a Fidesznek vagy a baloldali szövetségnek alá tetszett írni, kérem, támogasson minket is, hogy esélyünk legyen rajthoz állni." Ha pedig egy alakulat legalább 27 egyéni választókerületben ki tudja "énekelni" az ajánlást a szavazókból, máris állíthat országos listát - és innentől valóban a "Kánaánban" találja magát. Az egyéni indulóknak kincstári kártyán járó egymillió forintos támogatással tételesen el kell számolni (sőt, ha a jelölt a voksoláson nem szerzi meg a szavazatok legalább két százalékát, a pénz visszajár az államnak), az országos listák után járó százmilliók viszont a pártok számláira érkeznek, és felhasználásukat csak később vizsgálja az Állami Számvevőszék. A teljes 597 milliós összeget akkor vehetik igénybe a listaállító szervezetek, ha minden egyéni körzetben van érvényes jelöltjük; ha legalább nyolcvan aspiráns össze tudta gyűjteni az ajánlást, 447,75 millió a juss, 54 vagy több indulónál 298,5 millió, ez alatt pedig 149,25 millió.

S hogyan lehet ezeket az összegeket megduplázni vagy -háromszorozni? Elvileg sehogy. Gyakorlatilag pedig úgy, hogy egyazon társaság két vagy három pártot is bejegyeztet, majd több íven is gyűjti az ajánlásokat a jelöltállításhoz. Miután lapunk átfésülte az ország törvényszékein a társadalmi szervezetek nyilvántartásait, kiderült: létezik egy baráti kör, mely 2013 második felében három pártot is gründolt. A budapesti Új Dimenzió Pártot (ÚDP), a Zalaegerszegi Törvényszéken iktatott Új Magyarország Pártot (ÚMP) és a Mindenki Pártját egyaránt a kőszegi Táncsics Péter ingatlanjaiban hozták létre vagy működtetik, a szervezetek alapszabályai is kísérteties hasonlóságot mutatnak. Az utóbbi formáció bejegyzése még várat magára, az ÚMP (elnök: Táncsicsné Maroskövi Annamária, majd februártól Táncsics Péter) és az ÚDP (alapító elnökségi tag: Táncsics Péter) indulását azonban múlt csütörtökön jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság. A kampánypénz-optimalizálásra tehát végül "csak" ez a két párt bizonyulhat alkalmasnak.

Táncsicsnak - bevallása szerint - a játék az élete. Ő a Magyar Snapszer Szövetség elnöke, és ha épp nem kártyázik, akkor focizik, illetve vállalkozik. Az ÚMP és az ÚDP alapítói egytől egyig kötődnek Táncsics kártyás, focista vagy vállalkozói énjéhez, sőt, akad, akivel már "pártoskodott" is korábban. Egy korábbi nyomozás szerint Táncsics volt, aki Zuschlag Jánossal és másokkal 2002-2003-ban felduzzasztotta a Magyar Szocialista Párt, illetőleg a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (Fibisz) Vas megyei szervezeteit. Az MSZP a hírek hatására fel is oszlatta a vasi sejteket, ám a kifulladó rendőrségi nyomozás után 2006-ban mégis Táncsics lett a szocialisták kőszegi polgármesterjelöltje (majd fideszes ellenfele győzött).

És kik Táncsics legfőbb támaszai az ÚMP-ÚDP-projektben? Egyikük az ÚDP-t elnökként jegyző Kovács Szabolcs, aki annak idején a kőszegszerdahelyi MSZP főalakjaként "motorozott" együtt Táncsiccsal. Kovácsot később felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Szombathelyi Törvényszék a kőszegi posztógyár botrányos lebontatása miatt, egy másik ügyben pedig öt évre eltiltották attól, hogy gazdasági társaság vezetője legyen. Ettől persze, látjuk, pártot még irányíthat.

Van azonban valaki az ÚMP-ÚDP környékén, aki a közügyek gyakorlásától is el van tiltva, és tavaly tudta le hatéves börtönbüntetését. Az állami költségvetés megcsapolása miatt elítélt Zuschlag Jánosról van szó, aki a Facebookon az elsők között vette fel kedvencei közé az ÚMP-t. Noha Zuschlag formálisan nem lehet jelen a két párt testületeiben, több tanúnk is van rá, hogy a volt szocialista politikus háttérszervezőként segíti a csapatot. Forrásaink állításait tesztelendő, Zuschlagot hívtuk fel, hogy adja meg Táncsics elérhetőségét; nem is habozott segíteni a telefonszámmal, majd hozzátette: "Remélem, nem rólam akarja faggatni."

Táncsicstól azt kérdeztük: jól látjuk-e, hogy az ÚMP-t és az ÚDP-t lényegében ugyanaz a kör alapította? "Ezt honnan látták? Csak nem végigjárták az ország törvényszékeit?" - lőtt vissza a pártelnök. Majd megnyugtatás végett leszögezte, szétvált a két párt útja; bár Kovács Szabolcs valóban a gyerekkori barátja, ma már külön pályán fociznak. (Lapzártánkkor újból betekintettünk a bírósági nyilvántartásba, és nem láttuk nyomát az elkülönülésnek - a szerk.) Táncsics megjegyezte, eredetileg azért kellett több pártot alapítaniuk, hogy ha az ország egyik bírósága ellehetetleníti az indulásukat, legyen talonban egy másik erő, amit fel tudnak építeni.

Aztán fogták magukat, és mindkét pártjukat benevezték a választásra.



A 2014. ÁPRILIS 6-I VOKSOLÁS INDULÓI*
(aláhúzással jelöltük a korábbi MSZP-elit által menedzselt pártokat)

AZOK A PÁRTOK, AMELYEKET 2010 ELŐTT ALAPÍTOTTAK:

Centrum Összefogás Magyarországért (Kupa Mihály egykori alakulata); Élőlánc Magyarországért (az exfideszes Ángyán József hátországa); Fidesz - Magyar Polgári Szövetség; Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt; Jobbik Magyarországért Mozgalom; Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (az MDF jogutódja); Kereszténydemokrata Néppárt; Lehet Más a Politika; Magyar Cselekvő Párt; Magyar Demokratikus Unió (a párt korábban Létalap néven futott, az elnök, Urbán-Szabó László ellen többször nyomozott a rendőrség); Magyar Keresztény Szociális Unió (Giczy György egykori KDNP-elnök csoportja); Magyar Munkáspárt (Thürmer Gyula szervezete); Magyar Nemzeti Rend Párt; Magyarok Magyarországért Párt; Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal (a Thürmerrel egykor szövetséges Vajnai Attila csapata); Magyarország Jövője Párt; Magyar Republikánus Politikai Párt; Magyar Szocialista Párt; Megoldás: Egyiksem! Civilkontroll párt; Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt; Összefogás Párt (elnöke a volt monoki polgármester, Szepessy Zsolt, aki a minap feljelentést tett az "Összefogás" néven kampányoló, közös listát állító baloldali pártok védjegylopása miatt); Magyarországi Szociáldemokrata Párt (az egykor az MSZP-frakcióban ülő Kapolyi László pártja); Nemzeti Forradalmi Párt (e szervezet zászlója alatt indul a volt jobbikosokat tömörítő Magyar Hajnal Mozgalom); Szociáldemokrata Párt; Társadalmi Szerződés Párt; Tiszta Energiával Magyarországért Párt; Vállalkozók Szövetsége a Reformokért; Zöldek Pártja

AZOK A PÁRTOK, AMELYEKET A 2010-ES VOKSOLÁS UTÁN, DE AZ ÚJ KAMPÁNYFINANSZÍROZÁSI MODELL 2013. JÚNIUSI KIHIRDETÉSE ELŐTT ALAPÍTOTTAK:

A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt (elnöke Kásler Árpád, a devizaadós mozgalom egyik vezéralakja); Aquila Párt; A Válasz Párt, Demokratikus Koalíció (Gyurcsány Ferenc volt MSZP-elnök pártja); Együtt 2014 Párt (a névfoglalással a Bajnai-féle Együtt-csapatot beelőző párt elnöke az a Tiner György, aki korábban Hagyó Miklós parlamenti titkára volt); Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt; Helyreállítás Magyarországi Pártja; Kalózpárt; Keresztény Magyarok Szövetsége; Magyar Gazdaság Párt; Negyedik Köztársaság Párt; Nemzeti Értékelvű Párt (elnöke, Lévai György 2010-ben a Jobbik színeiben indult); Rend, Szabadság, Jólét Párt; Szövetségben, Együtt Magyarországért (a pártelnök, Nagy Marianna korábban a vecsési MSZP-szervezet vezetője, a Gyurcsány Ferencet támogató Progresszív Platform kulcsfigurája volt - anno a Pokorni Zoltán édesapjának ügynökmúltjával előálló Meruk József újságíró párjaként vált ismertté szocialista körökben)

AZOK A PÁRTOK, AMELYEKET ORSZÁGOSAN ISMERT POLITIKUSOK ALAPÍTOTTAK, DE CSAK 2013 JÚNIUSA UTÁN JEGYEZTEK BE:

Együtt - a Korszakváltók Pártja (Bajnai Gordon és az exszocialista Szigetvári Viktor pártja); Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (az egykor MSZP-s Szili Katalin csoportja); Magyar Liberális Párt (Fodor Gábor alakulata); Magyarországi Cigánypárt (húzóarca az egykor SZDSZ-es Horváth Aladár); Párbeszéd Magyarországért Párt (a volt LMP-s Szabó Tímea és Jávor Benedek szervezete); Seres Mária Szövetségesei (a névadó négy éve a Civil Mozgalommal állított országos listát); Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja (az ezredfordulóig az MSZP-ben politizáló Schmuck Andor csapata)

AZOK A PÁRTOK, AMELYEKET 2013 JÚNIUSA UTÁN ALAPÍTOTTAK:

Elégedetlenek Pártja; Élhető Magyarországért Párt; Nemzeti Érdekért Párt; Sportos és Egészséges Magyarországért Párt; Szabad Magyarok Pártja; Szabad Választók Pártja; Társadalmi Béke Párt; Új Dimenzió Párt (személyi állománya átfedésben van az Új Magyarország Pártéval); Új Független Párt; Új Generációk Pártja; Új Magyarország Párt (elnöke, Táncsics Péter korábban az MSZP kőszegi vezéralakja volt - e pártnak dolgozik be Zuschlag János)

* A lista nem végleges. A Nemzeti Választási Bizottság lapzártánk után további pártokat is nyilvántartásba vehet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.