Vihart is aratnak

, / 2012.10.31., szerda 19:50 /

Miközben a kormány a magyar föld magyar kézben tartásáról beszél, hektárszázezrek vannak legálisan külföldiek kezén. A Heti Válasz megmutatja, mely kiskapukat zár be és hagy nyitva az új földtörvény tervezete. Irány a nyugati határszél, ahol még a téeszelnökök is osztrákok.

"A külföldieknek coki" - Orbán Viktor miniszterelnök kendőzetlenül foglalta össze kormánya agrárpolitikáját, a parlamentben éppen tárgyalt földtörvény jelentőségét. A főleg osztrák, kisebb részben német, holland és olasz kézben lévő magyar termőföldterületek visszaszerzése mégis csupán részben sikerülhet. Igaz, az illegálisan, zsebszerződéssel elidegenített területeket a külföldiek nem tudják majd hivatalosan is a "nevükre" venni, s így azok visszaszállnak eredeti, magyar tulajdonosukra a 2014- es földvásárlási moratórium feloldása után. A kormány több százezer hektárra becsüli az illegálisan szerzett birtokok méretét, ám ez is csak egy részét adja a külföldiek által hasznosított földeknek. Nem babra megy a játék: akár az ország termőterületének tíz, a szántóknak 12,5 százaléka is érintett lehet.

"Erősen túlzó becslés ez" - mondja lapunknak Ernst Zimmerl, a budapesti osztrák nagykövetség agrárkövete, s emlékeztet, hogy amikor az első Orbán-kormány alatt először támadt vihar a zsebszerződések körül, forró dróton lehetett értesíteni a hatóságokat. Márpedig akkor - mondja Zimmerl - 1506 feljelentésből 1480 alaptalannak bizonyult, s 77 hektárról derült ki, hogy illegálisan cserélt gazdát. Hogy akkor szerintük mekkora terület lehet zsebszerződéssel osztrák "tulajdonban", arra nem tud válaszolni.


Hamis nevek a szerződéseken

A Heti Válasz ezért megnézte, vajon a leginkább érintett Nyugat-Dunántúl legjelentősebb birtokai között hány van külföldi tulajdonban. Mindehhez az angliai és walesi központú EU Transparency nevű civilszervezet egy gazdálkodóra jutó uniós támogatás alapján képzett rangsorát használtuk, s azonosítottuk a topcégek tulajdonosi hátterét. Noha eredetileg úgy gondoltuk, a volt állami gazdaságok verhetetlenek, még közéjük is be tudott férkőzni egy cég. A nyugat-magyarországi régió második legnagyobb mezőgazdasági uniós támogatást kapó vállalkozása egy német-magyar cégcsoport (lásd táblázatunkat), Győr-Moson-Sopron megyében pedig az első tízből öt külföldi, zömmel osztrák (rész)tulajdonú.

Csak ennek az öt cégnek a kezén több mint tízezer hektár saját tulajdonú vagy bérelt föld van. Ám hogy ezek közül mennyi az illegális, nem tudható. "Aki zsebszerződést köt, az arról híres, hogy nem hozza nyilvánosságra, nekünk sem szól róla" - hárít Ernst Zimmerl is. A mezőgazdasági követ azt mondja: az osztrák államnak nincs tennivalója a zsebesekkel, hiszen a magyar törvényeket semmibe véve jutottak földhöz, s ennek tudatában is voltak. Ha ők az új törvény miatt elvesztik földjüket (azaz hiába fizettek érte korábban, nem jutnak hozzá a moratórium feloldása után sem), azt részükről nem kifogásolja senki.

Az osztrákok nem is kifogásolhatnák ezt, hiszen a magyar megoldás egyik mintája éppen az ő gyakorlatuk. Az ausztriai szabályozás sem ejthet egy szót sem arról, hogy az osztrákoknak előnyt kell élvezniük a saját hazájukban. Ám EU ide vagy oda, náluk is csak a helyben élő gazdák szerezhetnek földet - s így lesz ez Magyarországon is.

A jövőben a föld megvásárlásához, de még a bérlethez is hatósági engedélyre lesz szükség. Mindezt Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a külföldiek termőföldszerzése "be van fejezve, nincs, nem lesz". Sőt Orbán 2001-ben Kálócfán még a "cokinál" is keményebben fogalmazott. A zalai faluba kihelyezett kormányülésen egyenesen azt mondta: örüljenek az osztrák gazdák, hogy ép bőrrel megússzák. A kormányfő haragja azonban nem állította meg, legfeljebb átalakította a folyamatot. Az elmúlt öt évben ugyanis a földbérletek terén is robbanásszerű volt a növekedés.


Osztrák tsz-elnökök

Lássuk tehát, hogyan lehet villámgyorsan ezer hektárokkal növelni a bérelt földterületet. Ehhez a 2400 lakosú burgenlandi Andauba (magyar nevén Mosontarcsába) kell látogatnunk. A határ mellett fekvő városkában három téeszelnök is él - de szó sincs a rendszerváltás elől hozzájuk emigráló volt vörös bárókról. Osztrák állampolgár valamennyi, s mind a Lidy család tagja.

A família még 2006-ban kezdett téeszeket vásárolni. A sort az egykori Ásványrárói Magyar-Csehszlovák Barátság (jelenlegi nevén Szigetköz) téesszel nyitották meg azzal, hogy megvették a tulajdont jelképező részjegyeket. Mindez fordulatot hozott az osztrákok magyarországi földbérleteinek ügyében. A most negyvenes éveinek elején járó Reinhard Lidy ugyanis rájött, hogy egyszerűbb módja is van a földszerzésnek, mint az egy-két hektáros gazdákkal kötendő zsebszerződésekkel szerencsétlenkedni, vagy a magyarországi törpebirtokokat egyenként bérbe venni, és hetekig járni esténként egyik háztól a másikig. Gyorsítani kell a tempón, és egyszerre 500-1000 hektárhoz hozzájutni.

A magyarok húsz éve beszélnek az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetéséről, de százezrek szenvednek attól, hogy még mindig 20-40 tulajdonos jut egy-egy parcellára. Így sem megművelni, sem eladni, de még piaci áron bérbe adni sem képesek a földjüket. Mit tudnak tenni? Kiadják nyomott áron a téesznek. Immár Lidyék vezetik - egy magyar férfival közösen - az agyagosszergényi és kimlei szövetkezetet is; övék tehát az első magyar tsz-hálózat, s vele együtt 2100 hektár zsíros fekete föld művelési joga. Mindennek jelentőségét akkor értjük meg, ha tudjuk: egész Ausztriában mindössze tíz ezerhektárosnál nagyobb földbirtok létezik. Ám Lidy nincs egyedül, az Andauhoz közel eső Halbturnban (Féltorony) élő Walter Szabo közel négyszáz hektár földbérleti jogához jutott a Pusztasomorja Kft., vagyis az egykori jánossomorjai téesz megvásárlásával. A nickelsdorfi illetőségű, évek óta Rajka melletti tanyáján élő Paul Meixner és családja pedig 639 hektárral fejelte meg birtokait a volt levéli téesz megvásárlásával, így már több mint 1300 hektáron gazdálkodik.

A téeszszerzők határ menti listáját mégsem az osztrákok vezetik. A Zala megyei Lenti kistérségben található Resznek településen az egykori Új Barázda téesznek (ma Gólicza Kft.) egy szlovén, Marjan Kolar a többségi tulajdonosa, az 1655 hektáros birtokra három év alatt 1,4 millió euró uniós támogatást vehetett fel.

De miért keresik a külföldiek nálunk a földet? Mindjárt megértjük a Családi Jánostól, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara átmeneti vezetőjétől kapott "agrármatematikai" gyorstalpaló során. Egy hektár föld Andauban, Nickelsdorfban három-négymillió forint. Nálunk ennek fele, harmada. Ám honnan van az osztrákoknak ennyi pénzük földvásárlásra? A választ Ernst Zimmerltől kapjuk meg, aki attól tart, hogy a miniszterelnök kijelentésének hatására osztrákellenes hangulat keletkezik az országban, s a zsebszerződésessel egy kalap alá veszik a legálisan magyar földet művelő sógorokat. 1990 és 1994 között ugyanis a magyar állam elfelejtette védeni a földet, szabad volt a vásár. Akkoriban pedig Ausztriában az állam (az autópálya-építések miatt) jó pénzekért sajátította ki a burgenlandi földeket, és a kapott summából sok osztrák gazda az otthoninál jóval nagyobb területet vehetett Magyarországon. Míg otthon a földbirtokok 60 százalékának mérete három és tíz hektár közé esik, addig Magyarországon 600-1000 hektárokat szereztek meg. Az osztrákok művelik meg Zalában a földek 8-9, Vasban 10 fölötti, Győr-Moson-Sopronban 10 százalékát.

Családi Jánossal továbbszámolva kiderül: bérelni talán jobban megéri, mint vásárolni. Egy hektár árából 16 évig lehet használni a területet. Ráadásul úgy, hogy a fizetendő összeg "ingyen" van, ugyanis nagyjából annyiba kerül, mint amennyit az állam területalapú támogatásként kifizet a megművelőjének. A Fertő tóhoz közeli Münchendorfban élő Schindler család például a Pannonhalma melletti Nyalka község egykori téesze köré épített cégbirodalmat és egy 1400 hektáros latifundiumot. Sokatmondó a Josef Schindler által elnökölt téesz új neve: Egyetértésből Virágzóvá alakult át a kapitalizmus idején.


Ami történt, megtörtént

Mi lesz ezekkel a birtokokkal a földtörvény elfogadása után? A jogszabály nem visszamenőleges hatályú, az eddigi tulajdonviszonyokat nem alakíthatja át, és nem teszi semmissé a hosszú távú bérleti szerződéseket sem. "Nem vagyunk rasszisták, s a jogot is tiszteljük" - ezt már Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa mondja. Ám az az állapot megszűnik, hogy valaki megveszi az egész határt, vagy a magyar gazda almot sem tud összerakni az állatainak, mert a szalmát is elviszik Ausztriába (Szabó a minap Szombathelyről kapott erről szóló panaszt). A birtokok és a bérelt föld nagyságát maximálják, a külföldieket pedig úgy próbálják kiszűrni, hogy előnyben lesznek azok, akik húsz kilométeres körön belül élnek. Csakhogy ennek a feltételnek az általunk ismert szlovén és osztrák téeszek közül majdnem mindegyik megfelel.

Simon Attila István, a minisztérium jogi helyettes államtitkára szerint a termelőszövetkezetek elosztrákosodását csak úgy lehetne megszüntetni, ha mindenféle szövetkezetből kitiltanák a külföldieket, ami nyilvánvalóan lehetetlen. "Hova lenne akkor a vállalkozás szabadsága?" - kérdez vissza. Az új szabály szerint a szövetkezetek 1200 hektárnál többet nem bérelhetnek. Igaz, a jelenlegi földbérleti szerződések hatályban maradnak, ám az ügyet mégis megoldja majd az idő, mert amikor ezek lejárnak, már hatósági engedélyre lesz szükség a meghosszabbításukhoz. S ha a külföldiek a húsz kilométeres szabálynak megfelelnek, ott lesz még a helyi földbizottság véleményezési lehetősége is. A helyettes államtitkár szerint az ellen nem lehet tenni, hogy a külföldiek tarolnak az uniós támogatások terén. "Magyarországon tevékenykedő, magyar termőföldön termelő vállalkozásokról van szó. Ha jó pályázatot nyújt be, akkor ugyanúgy jár neki a tejkvóta, a cukorkvóta, mint a magyaroknak" - mondja.

Ausztria, kertország

Sokan lázadnak az osztrákok ellen, főleg azok, akik a téesznek adták bérbe a földjüket, most viszont öt-tíz évig osztrák tulajdonos használja a birtokukat. Ám egy biztos: a sógorok értenek a modern mezőgazdasághoz. Van azonban egy szembeötlő különbség. Az osztrákok a magyar földön kevés emberi munkát igénylő gabonaféléket, valamint kukoricát, napraforgót vetnek, ezáltal nem teremtenek munkahelyeket - otthon viszont gyümölcsöt, zöldséget termesztenek, melyhez elengedhetetlen a kétkezi munka. Így a határszéli Jánossomorja lakóinak immár öt-tíz százaléka Kelet-Magyarországról érkező agrármunkás, akik az ausztriai szalagparcellákon dolgoznak. Ugyanezen gazdák magyarországi megabirtokaikat számítógép-vezérlésű high-tech gépekkel művelik, amire általában a saját családjuk is elég. Ernst Zimmerl mindezt elismeri, ám nem valamiféle osztrák patriotizmusból vezeti le. Ausztriában megoldott a termék piacra juttatása, ezért hoz hasznot otthon a gyümölcs és a zöldség. Az osztrák mezőgazdasági kamara profi hálózat, mely segít egy gazda kis mennyiségű termékét például Alsó-Ausztriából Tirolba eljuttatni, mégpedig minimális költséggel. Magyarországon mindez hiányzik.

Persze a magyar földek "osztráktalanításának" vannak módszerei: a védett természeti területeken lévő birtokokat például az állam kisajátítja. E folyamat végigvitelére - a miniszterelnök ígérete szerint - mindig lesz forrás. Igaz, ez a magyarok földjeire is vonatkozik, ám az Őrségi Nemzeti Parkban ez az osztrákok számára jelent komoly érdeksérelmet. Az osztrák sajtóban a magyar jogállam lebontásának újabb példájaként jelent meg egy ilyen eset, ahogy három másik őrségi ügy is. A történet röviden: a legalább három éve földet művelő külföldiek 2004-es EU-csatlakozásunk óta vásárolhatnak földet nálunk. Némi zavar volt a rendszerben, mert amit az egyik hivatal engedélyezett, a másik visszavonta, arra hivatkozva, hogy előírás: a gazda saját kockázatára gazdálkodjon, mivel a traktorok nem az osztrákok sajátjai, nem teljesül ez a feltétel. A bíróság első fokon az osztrákoknak adott igazat, a hivatal pedig fellebbezett a döntés ellen.

"Néhány ügy ez, kis szellő, de nagy vihart arat az osztrák nyilvánosságban, már ami a magyar jogállam megítélését illeti" - mondja Zimmerl. "Vihar? Legfeljebb a biliben" - kontráz Szabó Csaba, aki szerint abszurd azért kétségbe vonni a jogállamiságot, mert bírósághoz fordulnak. "Akármi lesz a döntés, tiszteletben fogjuk tartani" - mondja, hozzátéve, hogy a hosszú távú bérleti szerződésekhez sem nyúlnak: ha valamely céget, téeszt ilyen bérleti joggal együtt vettek meg, nem éri őket sérelem. A miniszterelnöki "coki" rájuk nem vonatkozik.

Zavar a rendszerben

Ahogy talán az osztrák nagykövetség agrárkövete által a Heti Válasznak mutatott osztrák mintagazdaságra sem. Manfred Rottmar a Bodeni-tó mellől egy üzleti úton 15 éve érkezett Magyarországra. Beleszeretett a Kiskunhalas melletti rónaságba, vett egy tanyát, majd még további 14-et. "Az embereknek nem volt pénzük, kínálgatták." Magyar felesége nevén kétszáz hektárja van, s még 2500-4000 hektárról veszi a szalmát. Harmincnégy embert foglalkoztat, legtöbbet az üzemben, ahol a luxusalom készül: addig vágják, préselik, melegítik a szalmát, míg a vízszívó képessége a szivacséhoz lesz hasonló. Nincsenek benne baktériumok, nincs büdös az istállóban, a lovak pedig egészségesek. Nagy a kereslet: Európa tucatnyi országába exportálja a terméket. Emellett tüchtig kis Ausztriát teremtett vendégházakkal, tavat is ásatott, kápolnát is épített, melyet ráadásul magyar püspök szentelt fel.

"Labancozzák azért a környéken" - mondja egyik alkalmazottja, de hozzáteszi: a főnök jól és pontosan fizet, ráadásul mindig mindenkit kézfogással köszönt reggelente. Magyarul viszont nem tud, úgyhogy munkása dicséretét sem érti. Mivel Rottmar sem nem tulaj, sem nem bérlő, a kis osztrák paradicsom elvileg nem érintett a törvényi változásokban - másképp viszont mégis. Természetvédelmi területen vagyunk, azaz kisajátítható az itteni föld - hacsak a miniszter engedélyt nem ad a használatára.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.