Vád a liberalizmus ellen: vihart kavart a Heti Válasz címlapja

/ 2015.05.15., péntek 13:02 /

Miért a liberalizmus taszította öngyilkosságba Európát, amikor nem is? – kérdezik többen a Heti Válasz legfrissebb címlapsztorija láttán. Válasz, öt pontban.

Jó kis ideológiai vitát kavart a Heti Válasz legújabb címlapsztorija. Michel Houellebecq Behódolás című regényéről ugyanis azt merészeltük állítani: vádirat a liberális Európa ellen. Tettük ezt azért, mert olvasatunkban a mű egyértelmű bírálat annak a földrésznek, amely kiüresítette hagyományait, elveszítette hitét, leszámolt a hagyományos családdal mint a jövő zálogával, nagy individualizmusában lemondott a gyermekáldás örömeiről, így demográfiai értelemben szépen megásta a maga sírját.

Az összefüggés nem rémesen bonyolult; ahogy a szerző fogalmaz: „Akié a gyerek, azé a jövő”.

A nagy kérdés innentől az, hogy mindezért kit – a liberalizmus híveit, avagy mindenki mást is – terhel a felelősség, illetve mit gondol erről maga az író.

Akkor vegyük sorjában:

1. Írásunk szerint a regény tételmondata a következő: „Amilyen mértékben sikeres volt a liberális individualizmus, amikor szétbomlasztotta az olyan átmeneti struktúrákat, mint a haza, a céhek és a kasztok, oly mértékben készítette elő saját bukását, amikor nekirontott a legvégső struktúrának: a családnak, vagyis a népszaporulatnak, ami után értelemszerűen eljött az iszlám ideje.”

A világsajtó nagy részéhez hasonlóan idehaza mások is ezt a motívumot emelik ki mint a könyv vezérgondolatát. A liberális 444.hu például így fogalmaz: „A dilemma nem az, hogy az iszlám lenyomja-e a liberális demokráciát, hiszen a Behódolás szerint az utóbbinak egyrészt nincs fegyvere a fundamentális, felvilágosodás-ellenes áramlattal szemben, másrészt a patriarchális vallás hívei egyszerűen demográfiailag le fogják nyomni a szabad, családot egyre ritkábban alapító, fejlett fogamzásgátlási módszerekkel élő, »elnőiesedett« világban érvényesülő ateista polgárokat.”

2.  Címlapsztorink bírálói szerint méltatlanul varrtuk a liberalizmus nyakába a felelősséget, mert a regény ennél jóval összetettebb, amennyiben Houellebecq másokon is elveri a port, köztük a hívőkőn és a konzervatívokon.

Valóban, a könyvben van néhány, a katolikusokra, a „bennszülött” európaiakat védőkre vonatkozó ironikus, bíráló megjegyzés is. Csakhogy érdemes súlyozottan gondolkodni a kérdésről. Mert – sarkított példával – ugyanakkora-e a felelőssége a rablónak és annak az embernek, aki nem tudta kellőképpen megvédeni házát a kifosztás ellen? Vagyis azonos polcra helyezhető-e az európai kereszténység, a hagyományos család híveinek kudarca eszméik megvédésében, illetve a tartós párkapcsolatot, a monogámiát, a kettőnél (ma már: egynél) több gyermek nevelését nemhogy védendő értéknek nem tekintő, de sokszor kiröhögő korszellem győzelmével? Ha igen, akkor ez sajna nem más, mint – hogy egy liberális közegben is értelmezhető kifejezéssel éljek – nettó áldozathibáztatás.

3. „A jobboldalon sokak szemében szitokszó lett a liberalizmus, pedig az egyéni szabadságot a középpontba állító klasszikus liberalizmus nélkül megnézném, hol tartanánk ma. Persze ezen ideológiának a posztmodern korban megjelent elkorcsosult túlzásait lehet és kell is kritizálni” – írja a Mandiner szerzője. Pontosan erről van szó. És talán éppen ezt teszi Houellebecq is.

4. Bár címlapsztorink bizonyára nem áll messze sok konzervatív honpolgár véleményétől, ez esetben arra törekedtünk, hogy feldobjuk a kérdést, és válaszadásra kínáljuk hazai liberálisoknak. A könyvbemutató résztvevői – Nyáry Krisztián, a regényt megjelentető Magvető Kiadó igazgatója, Tótfalusi Ágnes fordító, Láng István szerkesztő, Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője és Derdák Tibor sajókazai iskolaigazgató – a Heti Válasz által értelmezett „vád” ismeretében az első szóra, készséggel vállalkoztak is álláspontjuk kifejtésére.

5. Houellebecq gondolatainak megértéséhez közelebb segít a tény, hogy a liberalizmus kritikája az író korábbi műveiben – például az Elemi részecskékben – is hangsúlyosan jelen van. A Behódolásról szóló nyilatkozatai pedig minden másnál egyértelműbben beszélnek; a Paris Review-nak adott egyik interjújában például egyenesen úgy fogalmaz: ellenséges érzelmeket táplál a – liberalizmus alapjait megteremtő – felvilágosodással szemben. Egy másikban pedig a családok eltűnését sajnálatosnak nevezi, és kijelenti, hogy Európa öngyilkosságot hajtott végre, aminek eszközéül a demográfiai katasztrófát választotta. Ugyanitt így nyilatkozik: „Mindig is kedveltem Balzac felettébb bántó kijelentését, mely szerint egy regény egyetlen célja az lehet, hogy rávilágítson az értékek megváltozásából következő katasztrófákra. Az író rendkívül szórakoztató módon túloz. De én is ezt teszem: megmutatom, milyen katasztrófákhoz vezetett az értékek liberalizálása.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.