Viselkedészavaros a gyerek - de mennyit is alszik?

/ 2016.02.18., csütörtök 10:15 /
Viselkedészavaros a gyerek - de mennyit is alszik?

Dühkitörések, figyelemzavar miatti rossz jegyek, kezelhetetlen viselkedés – sok szülő életét megnehezítik ezek a jelenségek. Mielőtt gyógyszerezni kezdi a gyerekét, nézzen este az órára.

Egy óvodás gyerekeknek napi 10 - 12 órára, az iskoláskorúaknak és a kamaszoknak legalább 9 óra alvásra van szükségük. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodásoknak legkésőbb nyolckor, az iskolásoknak pedig kilenc-tízkor ágyban kellene lenniük. Hogy ezt mennyire nehéz megvalósítani, amikor a szülők egy része csak este hatkor hétkor zuhan haza, azt mindannyian tapasztaljuk. S nem könnyű este kilenckor leválasztani egy kamaszt a telefonjáról, ha reggel azt látja: éjjel 64 üzenetet nem tudott elolvasni és ezek közül az utolsó fél háromkor érkezett a barátaitól.

A Semmelweis Egyetem viszont arra figyelmeztet, a gyerekek kialvatlansága állhat a gyakran egészségügyi problémaként jelentkező dühkitörések, figyelemzavar, kezelhetetlen viselkedés mögött.  Egyszerűen nem alusszák ki magukat, emiatt fáradtak és ingerlékenyek. Maguk sem tudják mi bajuk, a kínos "tünetek" segélykérések. „A gyerekek többnyire így fejezik ki, ha fáradtak” – mondja Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.

Csak éppen a szülők nem értik a gyerek jelzését. Pedig az igazgatóhelyettes szerint gyermekkorban több kapcsolat van az agy idegsejtjei között, mint a felnőtteknél, emiatt a gyerekeknek több és mélyebb alvásra van szükségük, hogy fel tudjanak készülni új élmények befogadására.

Ráadásul a gyerekek és a felnőttek szükségletei nemcsak az alvás mennyiségében térnek el, hanem abban is, hogy míg fiatalabb korban az hat jól a teljesítményünkre, ha később kelünk, addig az életkor előre haladtával inkább arra reagálunk jól, ha korábban indul a napunk.

Ám kisgyerekek közül sok hagyományosan korán kelő, és hétvégén sem képes bepótolni az alváshiányt. A gyerekek ugyanis még nem tudják késleltetni az alvási szükségleteiket, és gyakran akkor is hajnalban kelnek, ha egyébként nyugodtan alhatnának tovább. Ez pedig nem tesz jót sem a hangulatunknak, sem a teljesítőképességünknek. Vagyis egyetlen módszerrel tehetjük pihentebbé őket, ha hozzászoktatjuk a korai lefekvéshez.

Bódizs Róbert szerint számtalan kutatás támasztja alá, hogy a gyerekek jobban teljesítenek és frissebbek, ha tovább alhatnak reggel. Az Egyesült Államokban 200 tinédzsert vizsgáltak, és kiderült, hogy ha reggel 8 óra helyett 25 perccel később kezdték az iskolát, jobb lett a hangulatuk, nőtt az alvásidejük és kevesebb koffeint fogyasztottak. A pszichológus szerint az a legfontosabb, hogy figyeljük meg a gyerekek alvási igényeit, és igyekezzünk alkalmazkodni azokhoz.

Például, ha nem tudnak tovább aludni, feküdjenek le korábban. A Semmelweis Egyetem közleménye szerint ebben segít, ha a lefekvést rituálészerűen szervezzük meg – vacsora, fürdés, fogmosás, mese –, akkor a gyerek lehetőséget kap a lecsendesedésre. Ha így keretbe foglaljuk a napját, aki ettől nagyobb biztonságban is érzi majd magát. A pszichológus szerint eközben arra is ügyelnünk kell, hogy a kicsi ne maradjon egyedül a félelmeivel. Ezt elősegíthetjük úgy is, hogy lehetővé tesszük számára, hogy a közelünkben aludjon, s időnként  (ezt itt a kulcs) azt is megengedhetjük, hogy a gyerek a szülők ágyában pihenjen. Testvérek esetében pedig a közös szoba is jó megoldás.

 

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!