Viselkedészavaros a gyerek - de mennyit is alszik?

/ 2016.02.18., csütörtök 10:15 /
Viselkedészavaros a gyerek - de mennyit is alszik?

Dühkitörések, figyelemzavar miatti rossz jegyek, kezelhetetlen viselkedés – sok szülő életét megnehezítik ezek a jelenségek. Mielőtt gyógyszerezni kezdi a gyerekét, nézzen este az órára.

Egy óvodás gyerekeknek napi 10 - 12 órára, az iskoláskorúaknak és a kamaszoknak legalább 9 óra alvásra van szükségük. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodásoknak legkésőbb nyolckor, az iskolásoknak pedig kilenc-tízkor ágyban kellene lenniük. Hogy ezt mennyire nehéz megvalósítani, amikor a szülők egy része csak este hatkor hétkor zuhan haza, azt mindannyian tapasztaljuk. S nem könnyű este kilenckor leválasztani egy kamaszt a telefonjáról, ha reggel azt látja: éjjel 64 üzenetet nem tudott elolvasni és ezek közül az utolsó fél háromkor érkezett a barátaitól.

A Semmelweis Egyetem viszont arra figyelmeztet, a gyerekek kialvatlansága állhat a gyakran egészségügyi problémaként jelentkező dühkitörések, figyelemzavar, kezelhetetlen viselkedés mögött.  Egyszerűen nem alusszák ki magukat, emiatt fáradtak és ingerlékenyek. Maguk sem tudják mi bajuk, a kínos "tünetek" segélykérések. „A gyerekek többnyire így fejezik ki, ha fáradtak” – mondja Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.

Csak éppen a szülők nem értik a gyerek jelzését. Pedig az igazgatóhelyettes szerint gyermekkorban több kapcsolat van az agy idegsejtjei között, mint a felnőtteknél, emiatt a gyerekeknek több és mélyebb alvásra van szükségük, hogy fel tudjanak készülni új élmények befogadására.

Ráadásul a gyerekek és a felnőttek szükségletei nemcsak az alvás mennyiségében térnek el, hanem abban is, hogy míg fiatalabb korban az hat jól a teljesítményünkre, ha később kelünk, addig az életkor előre haladtával inkább arra reagálunk jól, ha korábban indul a napunk.

Ám kisgyerekek közül sok hagyományosan korán kelő, és hétvégén sem képes bepótolni az alváshiányt. A gyerekek ugyanis még nem tudják késleltetni az alvási szükségleteiket, és gyakran akkor is hajnalban kelnek, ha egyébként nyugodtan alhatnának tovább. Ez pedig nem tesz jót sem a hangulatunknak, sem a teljesítőképességünknek. Vagyis egyetlen módszerrel tehetjük pihentebbé őket, ha hozzászoktatjuk a korai lefekvéshez.

Bódizs Róbert szerint számtalan kutatás támasztja alá, hogy a gyerekek jobban teljesítenek és frissebbek, ha tovább alhatnak reggel. Az Egyesült Államokban 200 tinédzsert vizsgáltak, és kiderült, hogy ha reggel 8 óra helyett 25 perccel később kezdték az iskolát, jobb lett a hangulatuk, nőtt az alvásidejük és kevesebb koffeint fogyasztottak. A pszichológus szerint az a legfontosabb, hogy figyeljük meg a gyerekek alvási igényeit, és igyekezzünk alkalmazkodni azokhoz.

Például, ha nem tudnak tovább aludni, feküdjenek le korábban. A Semmelweis Egyetem közleménye szerint ebben segít, ha a lefekvést rituálészerűen szervezzük meg – vacsora, fürdés, fogmosás, mese –, akkor a gyerek lehetőséget kap a lecsendesedésre. Ha így keretbe foglaljuk a napját, aki ettől nagyobb biztonságban is érzi majd magát. A pszichológus szerint eközben arra is ügyelnünk kell, hogy a kicsi ne maradjon egyedül a félelmeivel. Ezt elősegíthetjük úgy is, hogy lehetővé tesszük számára, hogy a közelünkben aludjon, s időnként  (ezt itt a kulcs) azt is megengedhetjük, hogy a gyerek a szülők ágyában pihenjen. Testvérek esetében pedig a közös szoba is jó megoldás.

 

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Kit veszítettünk Csoóri Sándorral? Hat oldalban elmondjuk

Az Óbudai temetőben tegnap utolsó útjára kísértük Csoóri Sándort. A Heti Válasz hatoldalas összeállításában barátai, küzdőtársai szavaival hajtunk fejet a 86 évesen elhunyt költő előtt, aki – szerkesztőbizottságunk tagjaként – haláláig tanácsadónk és pártfogónk maradt.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.