Viselkedészavaros a gyerek - de mennyit is alszik?

/ 2016.02.18., csütörtök 10:15 /
Viselkedészavaros a gyerek - de mennyit is alszik?

Dühkitörések, figyelemzavar miatti rossz jegyek, kezelhetetlen viselkedés – sok szülő életét megnehezítik ezek a jelenségek. Mielőtt gyógyszerezni kezdi a gyerekét, nézzen este az órára.

Egy óvodás gyerekeknek napi 10 - 12 órára, az iskoláskorúaknak és a kamaszoknak legalább 9 óra alvásra van szükségük. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óvodásoknak legkésőbb nyolckor, az iskolásoknak pedig kilenc-tízkor ágyban kellene lenniük. Hogy ezt mennyire nehéz megvalósítani, amikor a szülők egy része csak este hatkor hétkor zuhan haza, azt mindannyian tapasztaljuk. S nem könnyű este kilenckor leválasztani egy kamaszt a telefonjáról, ha reggel azt látja: éjjel 64 üzenetet nem tudott elolvasni és ezek közül az utolsó fél háromkor érkezett a barátaitól.

A Semmelweis Egyetem viszont arra figyelmeztet, a gyerekek kialvatlansága állhat a gyakran egészségügyi problémaként jelentkező dühkitörések, figyelemzavar, kezelhetetlen viselkedés mögött.  Egyszerűen nem alusszák ki magukat, emiatt fáradtak és ingerlékenyek. Maguk sem tudják mi bajuk, a kínos "tünetek" segélykérések. „A gyerekek többnyire így fejezik ki, ha fáradtak” – mondja Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.

Csak éppen a szülők nem értik a gyerek jelzését. Pedig az igazgatóhelyettes szerint gyermekkorban több kapcsolat van az agy idegsejtjei között, mint a felnőtteknél, emiatt a gyerekeknek több és mélyebb alvásra van szükségük, hogy fel tudjanak készülni új élmények befogadására.

Ráadásul a gyerekek és a felnőttek szükségletei nemcsak az alvás mennyiségében térnek el, hanem abban is, hogy míg fiatalabb korban az hat jól a teljesítményünkre, ha később kelünk, addig az életkor előre haladtával inkább arra reagálunk jól, ha korábban indul a napunk.

Ám kisgyerekek közül sok hagyományosan korán kelő, és hétvégén sem képes bepótolni az alváshiányt. A gyerekek ugyanis még nem tudják késleltetni az alvási szükségleteiket, és gyakran akkor is hajnalban kelnek, ha egyébként nyugodtan alhatnának tovább. Ez pedig nem tesz jót sem a hangulatunknak, sem a teljesítőképességünknek. Vagyis egyetlen módszerrel tehetjük pihentebbé őket, ha hozzászoktatjuk a korai lefekvéshez.

Bódizs Róbert szerint számtalan kutatás támasztja alá, hogy a gyerekek jobban teljesítenek és frissebbek, ha tovább alhatnak reggel. Az Egyesült Államokban 200 tinédzsert vizsgáltak, és kiderült, hogy ha reggel 8 óra helyett 25 perccel később kezdték az iskolát, jobb lett a hangulatuk, nőtt az alvásidejük és kevesebb koffeint fogyasztottak. A pszichológus szerint az a legfontosabb, hogy figyeljük meg a gyerekek alvási igényeit, és igyekezzünk alkalmazkodni azokhoz.

Például, ha nem tudnak tovább aludni, feküdjenek le korábban. A Semmelweis Egyetem közleménye szerint ebben segít, ha a lefekvést rituálészerűen szervezzük meg – vacsora, fürdés, fogmosás, mese –, akkor a gyerek lehetőséget kap a lecsendesedésre. Ha így keretbe foglaljuk a napját, aki ettől nagyobb biztonságban is érzi majd magát. A pszichológus szerint eközben arra is ügyelnünk kell, hogy a kicsi ne maradjon egyedül a félelmeivel. Ezt elősegíthetjük úgy is, hogy lehetővé tesszük számára, hogy a közelünkben aludjon, s időnként  (ezt itt a kulcs) azt is megengedhetjük, hogy a gyerek a szülők ágyában pihenjen. Testvérek esetében pedig a közös szoba is jó megoldás.

 

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Így lett csoda az ózdi romhalmazból: a Digitális Erőműben jártunk

„Digitális erőmű” épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bar a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől. Riportunk a friss Heti Válaszban!

Schmidt Mária: „A baloldal fikakultúrájának centrumában a semmi áll”

„Ha ebben a kényes helyzetben az európai elit továbbra is a homokba dugja a fejét, és közben az egyre mélyebb integrációt erőlteti, az unió egyébként is recsegő-ropogó építménye simán összedőlhet” – hangzott el a Századvég Alapítvány keddi konferenciáján. Schmidt Mária, Maróth Miklós, Lánczi Tamás és Tuzson Bence a Brexit utáni Európa útkereséséről és a migrációs válságról.