Visszaépítik Budapest legismertebb romházát! – Fotók

/ 2016.03.10., csütörtök 08:28 /
Visszaépítik Budapest legismertebb romházát! – Fotók

Keserédes véget ér a Király40 ügye: pont tíz évig tartó huzavona után a befektető visszaépíti a jórészt már lebontott Hild-házat.

Ez a nyomorult csonk maradt meg a Király utca 40-es számú házból, aminek a lebontását 2006-ban még sikerült megakadályoznia a Belső-Teréz- és Erzsébetváros tönkretétele ellen küzdő városvédő szervezeteknek. Pont tíz éve, a Hunvald-Fürst-féle ingatlanpanamák tetőpontján, amikor zavaros hátterű befektetők egymás kezéből tépték ki az ingatlanokat Budapest belső kerületeiben, és az önkormányzatok aszisztálásával sorra bontották le a történeti épületeket vacak tömbházak kedvéért, a Király utca 40 megmentése szimbólummá vált.

A negyed jelentős része valóban meg is menekült, de a Király40 nem: tető nélkül állt sokáig, squatterek lakták, 2014-ben beszakadt az egyik emeleti födém, és utána a földszint kivételével végleg lebontották.

Ilyen volt a legutóbbi bontás előttig:

Fotó: Heti Válasz / Béres Attila

Most az egykori tulajdonosból, az Autoker Holdingból kivált ingatlanfejlesztő cég, a Triholding végleg pontot tesz a történet végére, és a rom, valamint a szomszédos Vasvári Pál utcai üres telek helyére felhúz egy több mint 100 lakásos társasházat, 28 és 95 négyzetméter közötti, átlagosan 900 ezer forintos négyzetméterenkénti áron kínált lakásokkal. A környék felkapott - leginkább a megmaradt hangulatnak köszönhetően -, a válságnak vége, megint megéri lakáscélú fejlesztésekbe belevágni.

Íme a látványterv:

 

Igen, ez az 1844-es, eredetileg Hild József által tervezett homlokzat, amely másolatban készül el (a Vasvári Pál utcai üres telekre teljesen új szárny épül). A bontás előtt másként nézett ki, mert a 20. század első felében a házat modernista stílusban átalakították.

Aradi Ferenc, a fejlesztés projektmenedzsere kérdésünkre elmondta, hogy a még álló földszintet megtartják, és belefoglalják az új házba, ami vasbeton vázszerkezettel épül, de hiteles, vakolt homlokzatot és fa nyílászárókat kap. A földszinten üzletek, a megmaradt tágas helyiségben a sarkon étterem lesz.

Az épületre a Triholdingnak jogerős építési engedélye van, a kivitelezést két hónapon belül elkezdik, az építkezés várhatóan két évig tart.

Hogyan lehet értékelni ezt a végkifejletet?

Nem jó, de a legjobb, ami most történhet.

Kicsit részletesebben kifejtve: nem jó, mert a ház nem maradt meg, az eredeti cél egy műemléki értékű (bár egyedileg nem védett) pesti Hild-ház megőrzése volt, ami sajnos nem teljesült.

De a legjobb, ami most történhet, mert az utcaképet nem rontja majd egy jellegtelen modern tömbház, a Király utca klasszicista látképét erősíteni fogja a Hild-homlokzat visszaépítése, és megmarad az értéket hordozó földszint a szép kapualjjal és a sarki helyiséggel, amelynek vendéglője egykor Krúdy Gyula törzshelye volt. (Tegyük gyorsan hozzá: akkor marad meg, ha a kivitelezés során nem derül ki, hogy műszakilag lehetetlen a tégla-kő történeti épületszerkezetre rárakni három+két emeletnyi új házat. Remélhetőleg sikerül, ilyesmivel Budapesten eddig nem próbálkoztak.)

Értékelendő az is, hogy a homlokzat vakolt lesz (kivéve a kőburkolatos földszintet). Valamiért a hazai visszaépítéseknél elterjedt az a divat, hogy szerelt kőlapos homlokzatokat csinálnak, pl. a Vár lejtőjén álló Lónyay-villa vagy a Hercegprímás utcai Hotel Aria rekonstrukciója esetén. Ezt az építtetők elegánsabbnak hiszik, pedig nem az: egyszerűen hiteltelen és mesterkélt.

És végül legalább vége lesz az áldatlan állapotnak, a koszos, háborús romra emlékeztető csonk eltűnik, jó minőségű lakások jönnek létre. Ennél többet ebből az ügyből már nem lehet kihozni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.