valasz.hu/itthon/ujra-fenyesen-ragyog-andrassy-szobra-amibol-egykor-az-orias-sztalint-ontottek-120379

http://valasz.hu/itthon/ujra-fenyesen-ragyog-andrassy-szobra-amibol-egykor-az-orias-sztalint-ontottek-120379

„Visszavesszük az irányítást”

/ 2018.05.30., szerda 15:25 /

A migrációnak sok összetevője van, de egy biztos: a vidéki Anglia katolikus közösségeit a lengyelek mentették meg – mondja lapunknak Iain Lindsay. Őfelsége nagykövete a Heti Válasz szerkesztőségébe látogatott.

– Tudja, mi volt a legnépszerűbb fiúnév Nagy-Britanniában tavaly?

– Fogalmam sincs.

– Segítünk. Mohamed.

– Mohamed.

– Igen. Nincs ezzel valami gond?

– Egyáltalán nincs.

– Tényleg? Nem épp az lenne a Brexit lényege is, hogy Britannia a briteké maradhasson?

– A Brexit lényege az ellenőrzés visszaszerzése egy sor kérdésben: a bevándorlásban vagy a döntéshozatalban. Túl sok hatáskör került a britek kezéből Brüsszelébe. A brüsszeli hatalomkoncentrációval szemben nem csak azok voltak szkeptikusak, akik a kilépésre szavaztak: David Cameron meg akarta reformálni az EU-t, hogy bent maradhassunk, ám nem sikerült. A döntés a nemzeti szuverenitás visszaszerzéséről szólt.

– Az iszlám terjedése és az antiszemitizmus eközben tényleg nem probléma? Londonban tüntetők ezrei szerint önöknél már nincs is szólásszabadság, nem lehet bírálni az iszlámot...

– Az antiszemitizmus a Munkáspárton belül és általánosságban is probléma, s a bevándorlásról sem volt teljes körű vita, ez igaz. Az viszont nonszensz, hogy ne volna szólásszabadság. Ilyet csak a politika szélein egyensúlyozók állítanak.

– Akik meghívására Milo Yiannopoulos is beszélt a minap Londonban. El tudná képzelni, hogy egy miniszterelnökükhöz közeli intézet meghívja az angol-amerikai provokátort?

– Nem.

– Nálunk múlt héten ez történt.

– Tisztában vagyok vele. Nem vagyunk egyformák. A konzervatív párt nálunk több száz éves, nagy hagyományokkal és hatással, miközben nem tagja például az Európai Néppártnak, amelynek a Fidesz igen. Számomra elképzelhetetlen, hogy nálunk kormánykörök efféle szereplőt hívnának meg, de az Nagy-Britannia, ez pedig itt Magyarország.

– Önök egyébként tényleg úgy látják,hogy a demográfiai katasztrófa tömeges bevándorlással kezelendő?

– 2040-re vagy 2050-re Európa legnépesebb országa leszünk.

– Rendben, ám ha addigra mindenki Mohamed lesz...

– Almát hasonlít a körtéhez. Míg a keresztény családok rengeteg név közül választanak, a muszlimok kevesebből, s körükben a Mohamed a legelterjedtebb. Az tehát, hogy ez volt a legnépszerűbb fiúnév, korántsem jelenti, hogy mindenki muszlim lesz Britanniában. Ami a bevándorlást illeti, mi nem terveztük meg a jövőnket, ahogy például Ausztrália. Ők kvótákat határoztak meg szakmák szerint. Vannak szabályaink a kívülről érkezőkre, az EU-n belüli mozgásra viszont értelemszerűen nem lehettek. A nagyvárosok már a XIX. század végétől multikulturálisak voltak. Az újdonság az volt, hogy a 2004-es EU-bővítés után a közép-európaiak érkeztek a kisvárosokba. A nulla százalék bevándorlóhoz szokott vidékeken az emberek hirtelen azt látták, hogy az idegenek 10 százaléknyian lettek. A Brexit-pártiak aránya éppen ezért Kelet- és Észak-Angliában volt magas. A helyzet persze ironikus: sok közösség kihalófélben volt, és a közép-európaiak mentették meg.

– Például az egyházat.

– Pontosan. A lengyelek mentették meg a vidéki Anglia katolikus közösségeit. Nélkülük kihaltak volna.

– Tavaly azt mondta nekünk, a kinti magyaroknak nem kell félniük. De ha a vidéki Anglia azért szavazott a kilépésre, hogy eltűnjünk a kisvárosokból, nyilván mérges lesz, ha mégis ott maradunk.

– Szélsőjobboldali politikusok akarják csak áttelepíteni a már nálunk élőket. 2020 végén viszont új bevándorlási rendszerünk lesz. Még nem tudjuk a részleteket. Arra számítok, hogy az ausztrál és kanadai modellhez lesz hasonló. Kvóták lehetnek, jobban menedzselt bevándorlási politikával. Abban ugyanis igaza van, hogy ha nem így lesz, az emberek azt fogják mondani: bocsánat, még mindig 250 ezer ember érkezik évente, pedig legfeljebb 100 ezerről volt szó. Ez azonban csak 2020 végén lép majd életbe.

– Ha tehát menni akarunk, most induljunk el.

– Jövő március 29-ig ugyanolyan jogokkal megtehetik, mint eddig. Utána is csak annyi, hogy regisztrálni kell majd.

– Említette már az antiszemitizmus problémáját. Elismeri, hogy annak azért köze van az iszlámhoz?

– Nem. Azok például, akiket most a Munkáspárton belül antiszemitizmussal vádolnak, nem muszlimok.

– Az egyik forrás a balos antiszemitizmus, a másik viszont az iszlám, nem? Utóbbi az új elem, amely összenőtt előbbivel.

– Nem hiszem, hogy a nácizmus az iszlámból következett volna. Azt sem, hogy a szélsőbaloldal eszméiből. A megnövekedett antiszemita atrocitásokat le kell és le fogjuk törni, akármi is a forrásuk.

– Vissza a demográfiához. Macron, Merkel, May: nulla gyerek. Orbán: öt gyerek. Ezt emelte ki a Fidesz-alelnök Novák Katalin egy minapi konferencián, arra próbálva rámutatni, milyen mintát adnak a vezetők a társadalmaiknak. Mit szól?

– Ki képes azt megmondani, hogy valakinek miért nincs gyereke? Nem hiszem, hogy kifejezetten keresztényi efféle feltételezésekbe bocsátkozni. Például azért, mert sok kereszténynek nincs gyereke. Az számít, hogy jó emberek vagy rossz emberek vagyunk-e. Léteznek országok, amelyek demográfiai értelemben megpróbálták megtervezni a jövőt. Nem jött össze. Mi nem terveztük, de Nagy-Britanniában hamarosan 70 millió ember fog élni. Úgy, hogy ez a szám húsz éven át 56 millió volt. Nem hiszem, hogy bárki a saját hajánál fogva ki tudná húzni magát a demográfiai gödörből. Minden ország különbözik. Az Egyesült Királyság hagyományosan globális ország. Épp most fejeztem be egy könyvet arról, hogy a Brit Birodalom hogyan épült az élelemre. VIII. Henrik azért épített flottát, hogy élelmet szerezzen a csapatainak, első kolóniánkat Új-Fundlandon 1583-ban alapítottuk. Ilyen a történelmünk, azóta világhatalom vagyunk. London a legmultikulturálisabb: lakosainak negyven százaléka más országban született. Húsvét, karácsony, nyár: negyven éve ezekben az időszakokban volt mozgás a városban. Most mindennap zsúfolásig tele van. Sok ember imádja, magyarok is, akiknek házuk, üzletük van Londonban.

– Tudnánk ellenpéldákat, de inkább azt árulja el: Magyarországgal vannak kétoldalú tárgyalások a Brexitről?

– Nincsenek. Az összes Brexit-tárgyalás Brüsszelben zajlik. Az igaz, hogy felkerestünk minisztereket. Szeretnénk tudni, miként fogják megoldani jogilag, hogy az itt lévő britek ne szenvedjenek hátrányt a kilépés után – ahogy a nálunk lévő magyarok sem szenvedhetnek.

– Van válasz?

– Még nincs, idő viszont van még. Mindenesetre el kell kezdeni megtervezni a jogi kereteket. Magyarország remek partner, kormányuk egyértelművé tette a Brexit kapcsán is, hogy „fair deal”-ben érdekeltek.

– Tényleg úgy érzi, hogy jobban járnak majd a kilépéssel?

– Hipotetikus kérdés. Kicsit olyan, mintha azt kérdezné, mi lesz, ha holnap nem kel fel a nap.

– Nem egészen. Az önök kilépése eldöntött tény.

– A feladat egyszerű: a kockázatokat csökkentenünk kell, a lehetőségeket ki kell aknáznunk. Utóbbiak szintén adódnak szép számmal.

– Például?

– Például a világkereskedelemben. Az EU akárkivel akar megállapodást kötni, csak a legkisebb közös többszörössel tud előállni, hiszen először több mint két tucat országnak kell megegyeznie. Az Egyesült Királyság sokkal ambiciózusabb megállapodásokat köthet, s fog is kötni. Európán belül egyébként sem érdeke senkinek, hogy ne így legyen. Olyan erősek a kereskedelmi kötelékek, hogy ha például Németország nem akar gazdasági öngyilkosságot elkövetni, a korrekt megállapodást támogatja.

– Viszont az önök pénzét most már nem költhetjük. Azaz rosszul járunk a kilépésükkel.

– Ennyiben igen, de épp ebből akartunk kitörni nettó befizetőként: hogy elköltik a pénzünket, ám nem mi mondjuk meg, mire. Hanem brüsszeli hivatalnokok. Bocsánat, tényleg visszavesszük az irányítást.

– A skót parlament viszont nemrég leszavazta Theresa May Brexit-rendezési törvényét. Önnek skótként mennyire fájdalmas, hogy érvelnie kell a Brexit mellett?

– Nem Skócia tagja az EU-nak, hanem az Egyesült Királyság. Elhagyni is az Egyesült Királyság fogja, nem az egyes tagjai. A brit kormány reméli, hogy a skót parlament átgondolja még ezt a döntését. Született egy demokratikus döntés, amelynek eredményét senki sem vitatja. S hogy meglepő volt? Egy demokráciában az ember nem mondhatja, hogy nyugalom, az eredmény úgyis ez vagy az lesz. Más országokban divat, hogy a választások eredménye előre megvan...

– Mely országokra gondol?

– Tőlünk keletebbre esőkre. Britanniában nem ez a helyzet. A közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az eredmény szoros lesz. Ráadásul Skóciában sem mindenki szavazott a maradásra, ott is voltak támogatói a Brexitnek szép számmal. Tehát skótként sincs problémám azzal, amikor el kell magyaráznom a helyzetet.

– Nem gondolja, hogy David Cameron hibát követett el, amikor betartotta a 2015-ös kampányban tett ígéretét a referendumról?

– Benne volt a vállalásaiban, s nyert a választásokon. A demokrácia így működik jól: ígér valamit a politikus, s ha nyer, betartja az ígéretét. Az emberek ráadásul utólag igazolták. Azzal, hogy a többség a kilépés mellett foglalt állást, egyértelművé vált, hogy a kérdés valóban fontos volt számukra. Tavaly 85 százalék szavazott olyan pártokra, amelyek elfogadják az eredményt. Arra szavaztunk, hogy kiválunk, hát kiválunk. Nem vagyunk Svájc, ahol minden hétvégén népszavazás van. Ezért ha így döntünk, komolyan vesszük. Ez a demokrácia. Nagyon jó és élénk demokrácia.

– Nem csak önök hagyják el az EU-t – a CEU is lehet, hogy hátat mutat Magyarországnak. Igaz, hogy ez önök számára is problémás ügy?

– A CEU nem megy el. Csak ha a kormány nem írja alá a megállapodást New York állammal.

– Téma ez a magyar kormánnyal való találkozásaiknál?

– Hogyne. Az akadémiai szabadság, a médiaszabadság, az ngo-k helyzete fontos kérdések számunkra. Remek párbeszédet folytatunk a magyar kormánnyal ezekről a témákról is. Mint barátok és szövetségesek.

– Tehát háttérben.

– Ha van egy barátod, nem mész le vele a sarki cukrászdába, hogy ott hangosan a többi vendég füle hallatára teremtsd le, ha nem értesz egyet azzal, amit tett vagy tenni készül. Ilyenkor négyszemközt szólsz neki, hogy szerinted ezt vagy azt nem kellett volna, nem kellene.

– És mi a barát válasza?

– Az, hogy a szabályozás adott, mindenkinek tartania kell magát hozzá.

– Elfogadható önöknek ez a magyarázat?

– Igen, mégpedig azért, mert a CEU úgy döntött, hogy eleget tesz az előírásoknak, tehát maga is elfogadta a feltételeket. Ezért reméljük, hogy a probléma hamarosan megoldódik. Mi azt akarjuk, hogy a CEU itt maradjon, az egyetem is maradni akar, teljesítik is az előírt feltételeket – a többi már a magyar kormányon múlik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.