valasz.hu/itthon/elitelt-magyar-orvosok-borton-helyett-tovabb-praktizalhatnak-122058

http://valasz.hu/itthon/elitelt-magyar-orvosok-borton-helyett-tovabb-praktizalhatnak-122058

Vizsgáznak a paragrafusok

/ 2002.01.25., péntek 07:44 /

A december végén heves parlamenti szócsaták után megalakult új Országos Választási Bizottságnak (OVB) napokon belül állást kell foglalnia az Alkotmánybíróság előtt is megtámadott Fidesz-MDF közös lista törvényességéről. A testület elnöke, dr. Ficzere Lajos professzor, egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, valamint az Európai Jogakadémia elnöke a Heti Válasznak elmondta: a bizottság a választásokra vonatkozó törvények alapján válaszol majd a feltett kérdésekre.

Fotó: Griechisch Tamás

Megérkezett az OVB-hez az első beadvány a többek által jogilag kifogásolt Fidesz-MDF közös lista ügyében. A két érintett párt több - a kampánypénzzel, a mandátumosztással, a parlamentbe jutási küszöbbel kapcsolatos - jogtechnikai problémára is választ vár. A bizottság mikor készül el az állásfoglalással?

Várhatóan egy héten belül megfogalmazzuk a választ a feltett kérdésekre. A közös listaállítás lehetősége eddig is megvolt, a szabályozás már jó ideje része a választójogi törvénynek, de a pártok eddig nem éltek vele. Most új helyzet, hogy két pártnak közös egyéni választókerületi jelöltjei, közös területi listái és közös országos listája van. Most vizsgáznak először ezek a paragrafusok a gyakorlatban. Bár nem kívánok jósolni, előfordulhat, hogy a bizottságtól más pártok vagy egyéb szervezetek is állásfoglalást kérnek a közös listáról.

Jogszerű-e a Fidesz és az MDF elképzelése, hogy a mandátumok ötven-ötven százalékos megosztását jelentik be?

A hatályos jogszabályok szerint a két párt megállapodásának arányában oszlik el köztük a területi listákra leadott szavazat. Ha nem kötnek egyezséget erről, akkor a feles arány érvényesül. A listán való mandátumszerzés pedig az előre megállapított sorrendben történik, amit a jelölőszervezetek saját maguk határoznak meg, és azt a lista bejelentését követően utólag nem lehet megváltoztatni. Ezen a sorrendiségen múlik, hogy melyik pártnak hány képviselője jut be a parlamentbe.

Tehát nincs jogértelmezési probléma?

Jogértelmezési kérdések felmerülhetnek, így például a közös listát állító pártoknak el kell érniük egyenként is az öt százalékot a parlamentbe jutáshoz, együtt pedig legalább a tíz százalékot. A bekerülési küszöb megállapítását a választójogi törvény tartalmazza. A közös listát állító pártok a választás szempontjából egy jelölőszervezetnek minősülnek, ennek minden konzekvenciájával együtt. Megjegyzem azonban, hogy a közös lista állítása nem szünteti meg a pártoknak a működésükről és gazdálkodásukról szóló törvényben rögzített önállóságát.

Ellenzéki politikusok az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert szerintük nem lehet megállapítani az ötszázalékos küszöböt.

Nem láttam az ellenzéki politikusok beadványát, ezért nem szívesen nyilatkozom róla - ez az Alkotmánybíróság hatásköre. Azt gondolom, hogy a jelenlegi választójogi törvény rendelkezései lehetőséget adnak arra, hogy az ötszázalékos küszöb megállapítására vonatkozó beadványokat az OVB megfelelő módon el tudja bírálni.

Van az Alkotmánybíróság előtt még egy beadvány, amelyben az áll, hogy a közös listaállítással sérül a választás közvetlenségének elve.

A beadványt sajnos nem ismerem, így nem is tudok nyilatkozni róla. Mint említettem: a jogszabály lehetőséget ad a közös lista állítására. Ugyanakkor a választójogi törvény szerint az alapelvek közé tartozik a választás közvetlenségének elve.

Az ellenzéki vádak közé tartozik, hogy nem szabályozták, a szavazólapon milyen tájékoztatást kell adni a közös listára történő voksolás módjáról. Előfordulhat ön szerint, amit állítanak, hogy a húsz területi választási bizottság esetleg húszféle szavazólapot hagy jóvá?

A szavazólapok elkészítése egységes az egész országban, az országos választási iroda irányításával. Az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok a szavazólapok adattartalmát (nevek, jelölőszervezetek, embléma) hagyják jóvá. A közös listák esetében egyértelműen meg kell határozni a listán szereplő pártok nevét, jelképét. Nem hiszem, hogy ez problémát okoz.

A kisgazdapárt többször hangoztatta: választási csalásoktól tart. Tizenkét évvel a rendszerváltozás után elképzelhetőnek tartja, hogy ilyesmi megtörténhet?

Erre a legrosszabb álmaimban sem gondolok. Ez az előző három választás tapasztalatai alapján is kizárható. Másrészt a szabályozási rendszer számos olyan garanciát tartalmaz, amely a csalások lehetőségének is gátat szab. Így a választási testületek működése nyilvános, a szavazatszámláló bizottságokban a választott és a pártok által delegált tagok együtt vesznek részt, a szavazást követően a jegyzőkönyvek megtekinthetők. A választási bizottságok, testületek által hozott határozatokkal szemben jogorvoslatnak van helye, bírósághoz lehet fordulni. A választási eljárási törvény, de különösen a büntető törvénykönyv tartalmaz csalás esetén tényállásokat, s jelentős szankciókat állapít meg. A büntető törvénykönyv szerint például bűncselekménynek minősül a jogosultság nélküli szavazás, az arra jogosult akadályozása a választásban, a titkosság megsértése, a választás eredményének meghamisítása, ajánlás szerzése erőszakos cselekmény elkövetése, fenyegetés, megtévesztés vagy anyagi juttatás révén. Mindez három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az MSZP nemzetközi megfigyelőket követel. Felmerült, hogy ebben az évben - a korábbi gyakorlattól eltérően - esetleg nem jönnének külföldi megfigyelők?

Magyarország nemzetközi kötelezettséget vállalt 1990-ben a koppenhágai egyezmény, 1999-ben pedig az isztambuli egyezmény aláírásával a nemzetközi megfigyelők meghívására. Ennek a kötelezettségnek a Magyar Köztársaság kormánya mindig eleget tett, a nemzetközi megfigyelők most is meghívást kaptak. Attól függően, hogy hosszú távú vagy rövid távú megfigyelők érkeznek, munkájuk része a választási testületek, bizottságok működésének figyelemmel kísérése, a média, adott esetben a kampány megfigyelése. Tehát a kérdésre a válasz: nem képzelhető el, hogy külföldi megfigyelők nélkül zajlik le az áprilisi választás. A megfigyelők részvétele ma már mind Európában, mind például az Egyesült Államokban természetes dolog a választásokon.

A napokban ülésezett a bizottság, foglalkozott a Magyar Rádió beadványával is, amelyben a közszolgálati médium egyebek mellett arra keresett választ, a tematikus választási műsorokban a közös listát állító pártok hogyan szerepeljenek. Miért tagadta meg a választ a testület?

A Magyar Rádió beadványát a testület megvitatta, és hatáskörének hiányában nem adott ki állásfoglalást. Ugyanis a választási eljárásról szóló törvény arról rendelkezik, hogy kampányidőszakban a műsorszolgáltatók, illetőleg a jelöltek - ideértve a közös listát állító jelölőszervezeteket is - azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést, amelyhez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Egyebekben a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az OVB állásfoglalás kiadására pedig csak a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és egységes joggyakorlat kialakítása érdekében jogosult. A testület a közelmúltban véleményezte az ORTT által a magyarországi elektronikus médiumok számára a 2002-es országgyűlési választásokkal kapcsolatban készített ajánlást. Az abban foglaltak véleményem szerint a Magyar Rádió által feltett kérdések megválaszolásában is segíthetnek.

A parlamenti ellenzék tiltakozott az Országos Választási Bizottság tagjainak - köztük a korábbi ombudsmanjelölteknek - decemberi megválasztása ellen. Az a vád érte a kormánypártinak minősített OVB-t, hogy a testület jogszabály-értelmezésével és állásfoglalásaival befolyásolhatja a választások menetét.

A választást valóban éles vita előzte meg. Az Országgyűlés az OVB tagjait a jogszabályi előírásoknak megfelelően választotta meg, tehát törvénysértés nem történt. A választási bizottság független, pártsemleges testület, kizárólag a törvénynek alávetve működik. Az OVB legitimitása és tagjainak szakmai felkészültsége nem kérdőjelezhető meg. A testület bizonyítani fogja, hogy azok az aggályok, amelyek korábban elhangzottak, a munkát nem befolyásolják, és a bizottság a tevékenységét a választási törvények szigorú betartása mellett, a választási folyamatban részt vevő összes jelölt és jelölőszervezet közmegelégedésére igyekszik végezni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.