Vörösiszap: katasztrofális mérési eredmények

/ 2010.11.29., hétfő 15:47 /
Vörösiszap: katasztrofális mérési eredmények

A környezetvédők erős kritikával illették az újraindított üzemet, de legalább az ivóvízbázist biztonságosnak találták.

Újabb húsz mérési eredményt tett közzé a Greenpeace környezetvédő szervezet az októberi 4-i ajkai térséget sújtó vörösiszap-katasztrófát követően.

A tragédiában leginkább érintett Kolontár és Devecser ásott kútjaiban a civil szervezet közleménye szerint az arzén aránya négyszázszor volt magasabb az ivóvízre vonatkozó határértékeknél. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a locsolásra használt kutakból az arzénszennyezés nem szivárgott tovább, így az ivóvízbázis sem sérült; az ivóvíz arzéntartalma egyértelműen a határérték alatt van.

Egy devecseri kút bizonyult a legszennyezettebbnek, ahol a mintában literenként 4200 mikrogramm arzént mutattak ki, holott csak 10 lehetett volna. "Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a vörösiszap arzéntartalma komoly problémát jelenthet a jövőben. Szerencsére az egyértelművé vált, hogy az ivóvíz most arzénmentes, így nyugodtan fogyasztható a katasztrófa sújtotta térségben, és a talajvíz sem szennyezett" - olvasható a közleményben Szegfalvi Zsolt, a szervezet magyarországi igazgatójának véleménye.

Mindezek ellenére a Greenpeace arra is felhívja a hatóságok figyelmét, hogy fokozottan ügyelni kel a térség talaj- és ivóvízbázisának állapotára, a szennyezett kutakat pedig mielőbb ki kell tisztítani.

Górcső alá vették a MAL Zrt. ipari szennyvizét is, ahol szintén jóval a határérték fölötti eredmények születtek. Míg a szennyvízre vonatkozó EU irányzat mindössze 100 mikrogrammot engedélyez literenként, addig a termelés újraindítása után az átmeneti tározóba került víz 2300 mikrogrammot tartalmazott. A környezetvédők a szennyvíz magas lúgtartalmát is elfogadhatatlannak tartják.

"Mindenképpen csökkenteni kell a szennyvíz és a vörösiszap lúgosságát, még mielőtt az ideiglenes kazettákba engedik. Továbbá fényképfelvételekkel és mérésekkel rendelkezünk arról, hogy a katasztrófában nem érintett IX-es kazettából 12-13-as pH-jú anyag szivárog az Ajkát Kolontárral összekötő út mentén, amit átlagosan napi több köbméter sósavval semlegesítenek. Ha csak ennek a szennyvíznek a lúgosságát semlegesítik, az összes többi lehetséges méreganyag bármiféle szűrés nélkül folyik ki a környezetbe" - érvel Szegfalvi Zsolt.

 

A környezetvédők vizsgálták a szálló por mérgezőanyag tartalmát is, ehhez több mint egy héten át gyűjtötték a mintákat Kolontár térségében. A mérések alapján a mérgezőanyag tartalom nem lépte túl az egészségügyi határértéket, bár mind az öt mintában kimutatható volt hét mérgező anyag, köztük higany, arzén és ólom is. Feltételezések szerint a katasztrófa utáni hetek esőzései a növényzetről lemosták a vörösiszap nagyját, így a toxikus por sem került nagyobb távolságokra. A mintákat egyébként az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elemezte.

A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság szombati jelentése szerint tegnap Kolontáron átlépte az egészségügyi határértéket a szállópor koncentrációja, pedig az ezt megelőző napokban már sehol nem mértek határérték feletti mennyiséget. A szakemberek azt is hozzátették, hogy ezek az értékek még így is a tájékoztatási küszöb alatt maradnak.

A Greenpeace és a Katasztrófavédelem az iszapömlést követő napokban többször is ellentétbe került, miután kölcsönösen nem fogadták el a másik mérési eredményeit. A Greenpeace állítása szerint a független laboratóriumokban bevizsgált minták jóval magasabb méreganyag-koncentrációt mutattak ki, mint a Tudományos Akadémia mérései, s elhamarkodottnak tartották a lakók visszatelepítését.

Eleinte Zacher Gábor, toxikológus is úgy nyilatkozott, hogy az iszappal borított területek élhetetlenek, és az emberek számára veszélyesek lehetnek. Később a védekezés irányítóival a helyszínre látogatva már finomított korábbi álláspontján. Ezt azzal magyarázta, hogy a helyreállítási munkálatok következtében már sokkal jobbak a körülmények, kedvezőbbek a mérési adatok, mint amilyenek közvetlenül a katasztrófa után voltak.

Pénteken lakossági fórumot tartottak Devecseren, melyen Bakondi György kormánybiztos is részt vett. A Veszprémi Napló beszámolója szerint a kormánybiztos tájékoztatta a lakókat, hogy az új, kettes számú gát biztos védelmet fog nyújtani. A sérült kazettát már betemették, az északi fal ugyanakkor instabil, s egy esetleges omlás esetén vinné magával a IX-es kazetta falát is. Ott azonban már félig rekultivált anyag van, így az nem okozhatna akkora katasztrófát, az iszap nem érne el a városig. A gát falára mindenesetre mozgásérzékelőket szereltek, hogy azonnal értesüljenek, ha probléma adódik.

Bakondi hangsúlyozta, hogy az állam csaknem teljes kártalanítást vállal, de csak a vagyoni károkra vonatkozóan. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyieknek napokon belül dönteniük kell, hogy a kormány által felajánlott lakhatási támogatás melyik változatával élnek, ellenkező esetben a kitűzött jövő június végi határidőig nem tudják befejezni az újjáépítést. A településen 334 ingatlan-értékbecslést végeztek el a szakértők, 91 esetben azonban az eredmény ellen a tulajdonos kifogással élt. Sok esetben ezért új eljárást kezdtek.

Advent első vasárnapjára megérkezett a városba az ország iskoláiban a diákok és a pedagógusok által összegyűjtött pénz is. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kezdeményezésére 73 millió forint gyűlt össze. Réthelyi Miklós miniszter, Hoffmann Rózsa államtitkár és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke jelképesen három családnak adták át az adományt, majd mindenki átvehette a saját borítékját - mely gyermekenként 230 ezer forint felvételére jogosít.

Az összeg egy részét karácsony előtt, a többit pedig az új házakba való beköltözéskor kaphatják meg a családok. Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely nem károsult családjai szerényebb összegű segítséget kaptak. „Biztos vagyok benne, hogy találunk megoldást, hogy egyre többen lesznek, akik azt mondják, jó Devecserben élni. Ez a város újra olyan szép lesz, mint amilyen volt. Köszönet a segítségért mindenkinek!" - tolmácsolta Toldi Tamás, Devecser polgármesterének szavait a Veszprémi Napló.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.