Wirtschaft

/ 2013.06.19., szerda 15:44 /

Az átláthatóságot hirdető Bajnai Gordonnak létezik egy kevésbé transzparens énje. Az egykori miniszterelnök 2011 óta a "jó kormányzásra" készül - arról viszont lapunk mostani megkeresése előtt még nem nyilatkozott, hogy közben belevetette magát az üzleti életbe. A hazaiba és a bécsibe egyaránt. A szüleivel közös befektetési cége például Ausztriának adózik.

Noha Bajnai Gordon hivatalosan 2012 októberében tért vissza a politikába, a valóságban már 2011 elejétől készült erre - Haza és Haladás Alapítvány "fedőnév" alatt működő titkársága legalábbis bő két éve teríti a piacon a "jó kormányzás" mibenlétéről szóló dolgozatokat. Miként megírtuk, a volt miniszterelnök szűkebb körben gyakran hangoztatta: a 2010-es váltás után nem tehette meg, hogy visszavonul az üzleti szférába, mert bár több bank - például az osztrák hátterű Raiffeisen - is állásajánlattal ostromolta, egyes fideszes "kápók" lényegében letiltatták a csúcsmenedzseri posztokról (Heti Válasz, 2012. október 18.).

A cégbírósági akták viszont azt mutatják, hogy a közéleti készülődés mellett Bajnai Gordon mégiscsak hagyott időt magának az üzleti építkezésre - sőt, jövedelme meg is haladta Orbán Viktor évi 19 millió forintos miniszterelnöki jussát. A Bajnai-féle egyszemélyes tanácsadó vállalkozást, az Ebit Consulting Kft.-t már 2011 januárjában bejegyezték, s a tavalyi év végéig ez a társaság összesen 63,5 milliós árbevételt ért el. Bérköltség címén két év alatt 8,35 milliót vett ki a cégből az Együtt frontembere, és erre jön még a 2011-2012-es tiszta (adózott) eredmény: 32 millió forint.

A mérlegadatok "mögöttese" ügyében megkerestük az exkormányfőt - hazai és külföldi megbízóinak nevére külön rákérdeztünk -, aki a Haza és Haladás Egyesület sajtóosztályán keresztül reagált. A partnerek felfedése elmaradt, az írásbeli válasz szerint az Ebit Consulting tekintélyes francia és angol infrastruktúra-beruházó, illetve fejlesztésitőke-befektető cégeknek nyújt exportszolgáltatást, lényegében stratégiai tanácsadást. "Ezen társaságok egyike sem rendelkezett vagy rendelkezik Magyarországon érdekeltséggel; tevékenységüket Európa többi részén, Észak-Amerikában és Távol-Keleten végzik" - így a Bajnai-stáb. Ami a belföldről származó Ebit-bevételeket illeti (ez tavaly 3,2 millió forint volt), "itt egy magyarországi fiókteleppel is rendelkező nemzetközi pénzügyi társaság közép-kelet-európai régióra vonatkozó tevékenységéhez kapcsolódó tanácsadásról volt szó" - tették hozzá. A sajtóosztály külön jelezte: utóbbi mondatban azért használtak múlt időt, mert ennek a konkrét megbízásnak Bajnai már nem tesz eleget. Mindebből az következik, hogy a "tekintélyes francia és angol" multik viszont jelenleg is finanszírozzák az Együtt-vezetőt - pedig egy aktív politikus életébe elvileg nem férnek bele az ilyesfajta "fusimunkák".

Az átláthatósággal kampányoló volt miniszterelnöktől azt is tudakoltuk: van-e tulajdonrésze külföldi cégben? "Ebbe a körbe egyetlen, a 23 éve Ausztriában élő szüleivel közös, osztrák bejegyzésű családi vállalkozás sorolható, amely befektetésekkel foglalkozik. Fontos azonban aláhúzni, hogy Bajnai Gordon itt kisebbségi tulajdonos, szerepe passzív: a cég irányításában, működtetésében soha nem vett részt, bevétele abból eddig nem származott" - szól az általános válasz. A konkrétumokért a bécsi cégbíróságig mentünk, s kiderült: a 2010-ben alapított Inverness GmbH-ba viszonylag frissen, 2011 végén szállt be Bajnai, és ma a társaság 40 százaléka az övé. Utalnak jelek arra, hogy ez az érdekeltség hosszabb távon mindenestül az Együtt alapítóját illeti; legalábbis 1997-ig már üzemeltetett a Bajnai család egy Inverness Gordon nevű budapesti kft.-t. (Ráadásul az észak-skóciai Inverness városra utaló elnevezés eleve a skót eredetű Gordon név viselőjéhez passzol.) S bár igaz lehet, hogy Bajnai eddig nem vett ki pénzt az Invernessből, ez nem jelenti azt, hogy jelentéktelen forgalmú mikrovállalkozásról lenne szó. Noha a cégbíróságra benyújtandó osztrák pénzügyi mérlegek nyúlfarknyiak a magyar éves beszámolókhoz képest, a legfrissebb (2011-es üzleti évről szóló) adatok szerint az Inverness készpénz- és követelésállománya meghaladta a 800 ezer eurót.

A Bajnai család azonban nem csak ezen a vállalaton keresztül adózik Ausztriának. A magyar politikus testvére jelenleg már a Judit Kotauczek nevet viseli; az ő belvárosi, a Stephansdomtól néhány lépésnyire lévő otthonába az Inverness GmbH mellett további két kereskedőcéget is bejegyeztek - EWT, illetve G & F néven. Előbbi az itthoni rendszerváltástól, utóbbi 1995-től áll(t) a Bajnai szülők rendelkezésére, és az "ősök" lényegében mindennel üzleteltek, amit mozdítani lehetett (lásd táblázatunkat a 13. oldalon). Az édesapa, Bajnai György, mint a távol-keleti és a közép-európai országok közti kereskedelem doyenje, egyebek mellett liba-, kacsa-, csirketermékekre és gabonafélékre szakosodott az osztrák cégein keresztül. Nem elírásról van szó: a Bajnai György-féle G & F ugyanúgy foglalkozott távol-keleti csirkeimporttal, mint a Bajnai Gordon vezette Wallis-csoport hírhedt Hajdú-Bétje, sőt, míg idehaza búzabotrányok tépázták a család nevét, bécsi vállalkozásuk gabona-csereberében is utazott. (Emlékezetes: a szocialista Karsai József korábban azzal vádolta Bajnaiékat, hogy itthoni konszernjük, az International Food Rt. - ahol mind az apa, mind a fiú igazgatósági tag volt - a búzafelvásárlások során rendszeresen átverte a gazdákat.)

Miként cikkünk következő részéből kiderül, árnyalásra szorul az a képlet, hogy Bajnai Gordont kizárólag a csúcsmenedzseri képességei röpítették előre az elmúlt 25 esztendőben. Szülei többször beleültették már a "készbe" - legutóbb az Inverness GmbH gründolásával. Ahogy tehát Gyurcsány Ferenc mellett ott állt - üzleti támasz gyanánt - az anyósa, Apró Piroska, a "kapitálkommunista" közegből érkező Bajnait sem tudta ellehetetleníteni a különös magyar rendszerváltozás.

(Folytatjuk)



AZ OSZTRÁK CÉGHÁLÓ

INVERNESS GMBH (Bécs, Ballgasse 4.)
Bejegyzés:
2010
Ügyvezető: Bajnai Györgyné
Tulajdonostársak: Bajnai Györgyné (55%), Bajnai Gordon (40%), Bajnai György (5%)

A 35 ezer euró (kb. 10 millió forint) alaptőkéjű cég megalakításában csak Bajnai Gordon szülei vettek részt, a volt miniszterelnök 2011 végén szállt be (üzletrésze jelenleg 14 ezer eurós).

Tevékenység: befektetés, projekttanácsadás, pénzügyi stratégiaalkotás
Pénzügyi adatok: A 2011-es évről szóló mérlegadatok szerint az Inverness követelés- és készpénzállománya több mint 800 ezer euró (230-240 millió forint) volt.
Megjegyzés: 1997-ig már működött egy budapesti bejegyzésű Bajnai-cég, melyet 1995-től Inverness Gordon Kereskedelmi Kft.-nek hívtak. Ebben a társaságban Bajnai és az akkor még vele élő felesége mellett társtulajdonos volt az édesapja által jegyzett bécsi EWT (lásd alább). Az Inverness Gordon Kft. végül beolvadt a család élelmiszer-kereskedelmi vállalkozásába, az ezredfordulón felszámolt International Food Rt.-be.

G & F HANDELSGES.M.B.H. (Bécs, Ballgasse 4.)
Bejegyzés: 1990
Ügyvezető: Judit Kotauczek (leánykori nevén: Bajnai Judit, Bajnai Gordon testvére)
Tulajdonostársak: Christof Kotauczek (Bajnai Gordon sógora - 51%), Bajnai György (25%), Judit Kotauczek (24%)

A G & F honlapja szerint Bajnaiék ezt tartják "a" hagyományos, nagy családi vállalkozásuknak. A cégnév a George & Family (György és a család) kifejezés rövidítése. A jelenleg 100 ezer euró (közel 30 millió forint) alaptőkéjű társaság 1990-ben a magyarországi Wallis bécsi irodájaként indult (Wallis Handelsgesellschaft m.b.H. néven).A Wallis-alapító Veres Tibor és Kormos Miklós 1995 elején adta el a vállalkozást Bajnai Györgynek és feleségének; ők azonban csak 1996 szeptemberében nevezték át a boltot G & F Handelsges.m.b.H.-ra. Judit és Christof Kotauczek 2008-ban szállt be a cégbe, mely aztán magába olvasztotta az ugyancsak saját vállalkozásként felfutott E.E.I.C. Handelsges.m.b.H.-t. Utóbbi érdekeltségben Bajnai Györgynek még olyan "nemzetközi" tulajdonostársai voltak, mint Sergey Kostenko, Vi Thanh Ly és Poravee Wornoayporn.

Tevékenység: A G & F eredetileg gabona- és műtrágya-kereskedelemmel foglalkozott, majd három területre szakosodott: a Bajnai György által menedzselt kereskedelmi tevékenységre a távol-keleti országok és Közép-Európa között (liba-, kacsa- és csirketermékek, tésztakülönlegességek, gabonafélék, szeszes és energiaitalok, piperecikkek, műszaki termékek); a Christof Kotauczek és felmenői által fejlesztett elektromos járművek eladására; továbbá a Judit Kotauczek által "hozott" szépségipari portfólióra.
Pénzügyi adatok: A 2011-es évről szóló mérlegadatok szerint a G & F több százezer eurós követelés- és készpénzállománnyal rendelkezik, s noha papíron évek óta veszteséges, a tulajdonosok a közterheket pontosan és időben fizetik.

EWT HANDELSGES.M.B.H. (Bécs, Ballgasse 4.)
Bejegyzés: 1990
Ügyvezető: Bajnai György
Tulajdonostársak: Linmarimus (Overseas) Limited (1988-as alapítású ciprusi offshore cég - 99%), Georg Kahlig (1%)

Az EWT név az East-West Trading kifejezés rövidítéséből származik. A cég a magyarországi rendszerváltás után a budapesti Kelet-Nyugat (Holding) Kereskedelmi Rt. bécsi irodájaként működött. Utóbbi vállalat mára megszűnt, ám az osztrák EWT - Bajnai György vezetésével - fennmaradt.

Tevékenység: Árukereskedelem - széles termékskálával (a G & F-hez hasonlóan).
Pénzügyi adatok: A cég "kifulladóban" van. Papíron évek óta veszteséges, a tulajdonosok azonban a közterheket pontosan és időben fizetik.



Hajdú-Bét-kisokos

"Elterelő hadművelet a Hajdú-Bét-ügy túszul ejtése." Ezzel a képzavarral reagált az Együtt-PM választói szövetség a Magyar Nemzet múlt heti cikkére, melyben a lap újabb dokumentumokkal bizonyította, hogy Bajnai Gordonnak - a cáfolatok ellenére - volt hatása a baromfi-és víziszárnyas-feldolgozó cég működésére. (A "túszul ejtés" és az "elterelés" kifejezések arra akarnak utalni, hogy a "Fidesz-rezsim" a Hajdú-Bét-téma erőltetésével a "trafikmutyit" és a "földrablást" próbálja palástolni.) Mivel a Hajdú-Bét-sztori a 2014-es választásokig biztosan kampánytéma marad, a Heti Válasz az alábbi "kisokossal" próbál rendet vágni a vádak, a cáfolatok és a tények között.

Irányította-e Bajnai a Hajdú-Bét Rt.-t?

Formálisan nem. Ám mivel a jogszabályok értelmében egy cég fizetésképtelensége esetén nemcsak a szűk menedzsment (a társaság alapító okirata szerinti vezetők) felelőssége vizsgálható, hanem azoké is, akik a háttérből hatást gyakorolnak a vállalat tevékenységére, a volt kormányfő a legkevésbé sem kívülálló. Az igaz, hogy eredendően nem Bajnai "kereste a bajt": ő csak 1999 végén lett a Hajdú-Bétet ellenőrző Wallis Rt. vezérigazgatója - utóbbi részvénytársaság viszont már egy évvel korábban megvette a debreceni szárnyascéget. Lényeges azonban, hogy Bajnai nem a semmiből csöppent a Wallis élére; a cégalapító Veres Tiborral már 1992-től együtt ült a Vilati Automatizálási Rt. igazgatóságában, a Wallis bécsi kirendeltségét pedig 1995-ben Bajnai apja vásárolta fel.

Ugyancsak faktum, hogy a mindenkori Wallis-főnökök nélkül nem hozott stratégiai döntést a Hajdú-Bét. A Wallis ciprusi leánycégét, a Vitonas Investments Limitedet például Bajnai személyesen képviselte a Hajdú-Bét Rt. tulajdonosi karában, a Wallis-alapító Veres Tibor pedig 2000-ig igazgatósági tag is volt a libás vállalatban. A Hajdú-Bét elnöki székét a Wallis alelnöke, Nagy György "ülte meg" - neki pedig olyannyira volt köze a libákhoz, hogy még a Baromfi Termék Tanács első emberévé is megválasztották.

Fejlemény: Bajnai Gordon politikai építkezése a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvánnyal indult. A szervezet óbudai irodáját (Seregély u. 3-5.) az egykori Wallis-társ és Hajdú-Bét-elnök Nagy György adja bérbe az exminiszterelnöknek (a Seregély Business Center Kft.-n keresztül).

Bajnai okozta-e a Hajdú-Bét csődjét?

Erre nincs bizonyíték. Az 1992-ben alapított Hajdú-Bét a Wallis tulajdonszerzése után - az ázsiai, brazil és orosz válság miatt - elveszítette külpiacainak egy részét, majd 2003 elejétől a madárinfluenza a teljes ágazatot nehéz helyzetbe hozta. A csődre tehát lehet mentséget találni, a felszámolás előtti vagyonkimentésre (azaz a kisbeszállító libatenyésztők túlélési esélyeinek csökkentésére) viszont aligha.

A felszámolás előtt mentett-e ki vagyont a Hajdú-Bétből a Wallis-csapat?

Igen. A jogszabályok egyértelműek: a Hajdú-Bét fizetésképtelenségének felismerésekor a cégvezetésnek nem a tulajdonos Wallis szempontjait, hanem - más hitelezők mellett - a kisbeszállítók érdekeit kellett volna képviselnie. Ehelyett a Hajdú-Bét utolsó hónapjai vagyon- és pénzeszközkimentéssel teltek. Erre bizonyíték is van, hiszen a 2004 elején kezdődő felszámolás előtt két tucat ingatlan került ki a Hajdú-Bét vagyonából. A vételi jog a szárnyascéget hitelező Raiffeisen Banké volt - a pénzintézet azonban a Békésfact Kft.-t bízta meg a 6-7 milliárd forintosra értékelt ingatlanegyüttes megvásárlásával. A kft. a forgalmi érték feléért jutott az épületekhez, a lespórolt milliárdok tehát nem folytak be a Hajdú-Bét kasszájába.

Fejlemények: A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete szerint az ingatlanvagyon kijátszása feltűnő értékaránytalanságot mutatott, ezért a Raiffeisent 600 milliós fizetési kötelezettség terheli. Az ügylet idején a pénzintézetet az a Felcsuti Péter vezette, aki a Bajnai-féle Haza és Haladás Egyesületben is alapító tag. Az épületeket megszerző Békésfact szintén nem "esett" messze a Wallistól. A kft.-t tulajdonló ciprusi Lovert Holding Limited kézbesítési megbízottja, Heitner Gábor az utóbbi időben exwallisos pénzemberek cégtársaként mutatkozott.

Szintén nem lényegtelen, hogy a Hajdú-Bét a felszámolás előtti hónapban székhelyet változtatott, így a felszámolót már az új, kecskeméti bázis szerint illetékes Bács-Kiskun megyei cégbíróság jelölte ki. (Ez azért érdemel említést, mert az eljáró bírót később büntetőeljárás alá vonták - a gyanú szerint egyes vállalatok felszámolásakor összejátszott az érintettekkel.) A Hajdú-Bét-csőd során az Expert-Factor Zrt. volt a legsikeresebb hitelező; ez a cég majdnem a teljes "bent ragadt" pénzéhez hozzájutott. Az Expert-Factor azonban csak örökölte a követelést - a több százmilliós tagi kölcsön eredeti donorja a Wallis volt.

Fejlemények: Az Expert-Factor tulajdonosa, Hajdú László nem más, mint Bajnai Gordon élettársának testvére. Ugyancsak Hajdú intézte a XII. kerületi Bajnai-villát birtokló ESGÉ-B Kft. felszámolását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.