Kovács kapcsolatot tartott az orosz titkosszolgálatokkal

/ 2014.05.19., hétfő 13:55 /
Kovács kapcsolatot tartott az orosz titkosszolgálatokkal

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen hallgatta meg hétfőn a minősített bűncselekménnyel megvádolt jobbikos európai parlamenti képviselőt, Kovács Bélát és ügyében Vona Gábort, a Jobbik elnökét, valamint ügyészségi és titkosszolgálati vezetőket.

Fotó: MTI

Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt - nyilatkozta Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke hétfőn.

Németh Szilárd újságíróknak azt mondta: a szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a testület tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt.

„Van kémügy, de nincs James Bond" - nyilatkozta Molnár Zsolt, a bizottság elnöke azt követően, hogy a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok képviselői zárt ülés keretében tájékoztatást adtak a kémgyanúba keveredett Kovács Béla ügyéről.

Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja azt mondta: meggyőző tájékoztatást kaptak az ügyről, s bebizonyosodott, hogy nem összeesküvéselméletről van szó. Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy látni lehessen, az ügyben milyen szerepe van a Jobbiknak és Kovács Bélának.

Erről a tanácskozásról az ülés kezdete után néhány perccel távozó Vadai Ágnes (DK) független országgyűlési képviselő számolt be újságíróknak, jelezve: az ülés zárttá nyilvánításáról fideszes szavazatokkal döntöttek. 

A Magyar Nemzet múlt csütörtöki számában írt arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla tagadta, hogy titkosszolgálat tagja. 

Az ügy miatt több párt kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az ülést megelőzően újságíróknak arról beszélt: az ő és Kovács Béla meghallgatását nyílt ülésen kérik, mert nem tagjai olyan grémiumnak, ami minősített adatokat kezel. Aki zárt ülést akar elrendelni, annak titkolnivalója van - értékelte.

Párttársa, Mirkóczki Ádám - aki tagja a bizottságnak - arról beszélt: a testület szabályzata szerint 8 nappal az ülés előtt kellett volna meghívót küldeni, ezt azonban csak péntek este kapta meg Vona Gábor és Kovács Béla. Közölte azt is: a titkosszolgálati vezetők beszámolóit lehet zárt ülésen tárgyalni, a jobbikos politikusoknak azonban kérdés formájában sem lehet feltenni olyat, ami minősített adatot érint, így az lehet nyílt. Kovács Béla, a párt megvádolt EP-képviselője arra a kérdésre, hogy mivel készül, azt felelte: „tiszta szívvel, lélekkel".

Vadai Ágnes - aki átesett a szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzésen, de a bizottságnak nem tagja - még az ülés kezdete előtt azt mondta, azért jött el, mert érdekli, hogy ha a magyar kormány hivatalos szervei találtak egy orosz kémet, akkor mi indokolja azt, hogy az Orbán-kormány változatlanul a keleti nyitás politikáját folytatja és rábízza Oroszországra a paksi atomerőmű bővítését.

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja szintén az ülés előtt úgy nyilatkozott: azért is kezdeményezték elsők között a bizottság összehívását, hogy megtudják, történt-e Oroszország részéről befolyásszerzés Magyarországon és a Jobbiknak ebben volt-e szerepe.
 
Vadai Ágnes és Szél Bernadett is egyetértett abban, hogy ha van az ügynek olyan része, amely nem minősített adat, akkor az ülés azon része legyen nyilvános.

Vadai Ágnes az ülésről távozva azt mondta: „sejtették, hogy a Jobbiknak van titkolnivalója, de ezek szerint a Fidesznek is", mivel a két párt képviselői közösen úgy döntöttek, hogy nem vehet részt az ülésen annak ellenére, hogy - elmondása szerint - ő kezdeményezte a bizottság összehívását.

A DK-s politikus azt is elmondta, hogy bizottság először ügyészségi és titkosszolgálati vezetőket, majd a jobbikos képviselőket hallgatja meg zárt ajtók mögött.  

Hozzátette, kérni fogja a Belügyminisztériumtól, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentációt megtekinthesse. Ha van kémkedési ügy, akkor az nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió ügye is, arról az EU polgárainak is tudniuk kell - érvelt Vadai Ágnes.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.