Zuglobbi

Fodor Gábor leforrázva - akik megúszták a Tocsik-botrányt

/ 2008.09.03., szerda 12:00 /

Kőszeg Ferenc két hete nem kizárólag Magyar Bálintot leplezte le. Egyértelművé tette, hogy az egész „zuglói lobbi” a Tocsik-ügy bűnében fogant. Ez a Virág Attila fémjelezte gazdasági érdekkör azóta állandó szimbiózisban működik az SZDSZ-szel. Ennek ellenére az MSZP - talán a közös jövőben bízva - a koalíciós szakítás után sem számolta fel a zuglóiak kormányzati hadállásait.

Kőszeg Ferenc 1998-ig az SZDSZ-képviselőcsoport tagja, s nem mellékesen: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke volt. Saját bevallása szerint már pártja országos tanácsának 1997. áprilisi ülésén hangoztatta, hogy Pető Iván lemondott elnök mellett Magyar Bálintnak is illene felelősséget vállalnia a Tocsik-esetért. Kőszeg végül 11 évvel ezután - azaz két hete - pakolt ki az Élet és Irodalomban, jelezvén: a sikerdíjtörténetről „mindenki tudta, hogy az nem Tocsik Márta és partnerei ügye, hanem a szocialista és szabad demokrata vezetőké", melyben „az SZDSZ részéről a főszereplő nem lehetett más, mint Magyar".

Ezzel nemcsak a párt öregjeit forrázta le, de az SZDSZ „elmagyarbálintosodásától" (copyright by Eörsi István) régóta szenvedő Fodor Gábort is. A Tocsik-perben született elsőfokú ítélet 2002-es kihirdetésekor (a korábbi ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte) ugyanis éppen a mai pártelnök ragadta magához a szót, hogy az ügyvivői testület nevében kijelentse: a bíróság azt mondta ki, „amit már kezdettől fogva tudtunk, miszerint azok az emberek, akiket a Tocsik-ügy kapcsán hírbe hoztak az SZDSZ-szel, ártatlanok".

Kőszeg írásának legfőbb erénye mégsem az, hogy dacol a korai Fodor Gáborral. Hanem hogy néhány mondatban össze meri foglalni a korrupciós ügyeskedések egyik őstípusát - miközben a politika mindvégig kibogozhatatlanná, szerteágazóvá, vagyis a „választók széles tömegei" számára követhetetlenné akarta tenni a Tocsik-botrányt. Kőszeg Ferenc szövegét tovább egyszerűsítve: az ügyvédnő azzal jelentkezett be az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nél, hogy némi sikerdíjért cserébe letörné a gazdasági társasággá alakult állami vállalatok „alatt fekvő" földek ellenértékét követelő helyi önkormányzatok pénzigényét. Az ÁPV szerződött Tocsikkal, de rögvest megjelent a két kormánypárt illetékes kincstárnoka - elegánsabban: kampánymenedzsere -, hogy részt kérjen a sikermilliókból. Az MSZP Boldvai Lászlója, illetve a Magyar Bálintnak lekötelezett Budai György meg is nevezte a pénz fogadására kész pártközeli cégeket, vagyis az Arány Rt.-t, illetve az Utilitas Rt.-t. Az ügylet durva szépséghibája, hogy a Tocsikot megbízó privatizációs szervezet elnökhelyettese, Virág Attila, valamint a pénzfelfogó Utilitas elnöke, Bernhardt Barnabás egyaránt a Magyar-féle zuglói SZDSZ-ben politizáltak, ráadásul egykor közös céget is működtettek (Realgár Kft.), amelynek székhelye a Tocsik-akciók 1996. szeptemberi lelepleződéséig a Mérleg utcai SZDSZ-székházba volt bejegyezve.



Ami különös: e zuglói érdekkör (a táblázatunkban szereplő Szedlacskó Zoltánt és Bertók Zoltánt is beleértve) megúszta a felelősségre vonást, sőt mintha a Tocsik-ügy inkább pozitív referenciát jelentett volna Virágnak. Miután cégével részt vett a Perfekt szak oktató vállalat 1996-os privatizációjában - Gyurcsány Ferenc partnereként -, 1999 és 2002 között igazgatósági tagsághoz is jutott a mai kormányfő Altus Rt.-jében. Virág Attila ma a Gizella úti SZDSZ-székházat birtokló cég közvetett tulajdonosa, és Tiara néven tucatnyi társaságból álló, afrikai és ázsiai „nyúlványokkal" is rendelkező gazdasági csoportot működtet - saját internetes klubújsággal (www.tiaramagazin.hu).

Lapunkban már bemutattuk a Gyurcsány Ferenchez, illetve Puch László MSZP-expénztárnokhoz kötődő vállalati hálót (Heti Válasz, 2007. október 4., november 15.), a Kóka János körüli érdekeltségek térnyerésével pedig tíz cikkben foglalkoztunk - nos, a zuglói SZDSZ bázisán mára hasonló befolyással bíró lobbiegység épült. Egyértelműen ennek a klubnak az embere a XIV. kerület polgármestere, Weinek Leonárd (akit liberális körökben Demszky Gábor főpolgármester utódjelöltjeként emlegetnek); ő 1998 és 2003 között a Virág-partnercégként jegyzett Open Consulting Zrt. testületeiben szerzett vállalatvezetői rutint.

A „zuglóiak" ez utóbbi vállalkozását a 2002-es ciklus elején a magánosításra készülő Budapest Airport, később az önkormányzati tárca foglalkoztatta, legutóbb pedig az azóta befulladt kormányzati negyed projektnél tanácsadóskodott az Open-csapat - napi 120 ezer forintos díjazásért. Ugyancsak a Virág-közösségből választódott ki a hazai autópálya-beruházásokért felelős Nemzeti Infra struktúra Fejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója, Reményik Kálmán, valamint a Magyar Posta igazgatóságába bevett Solti Gábor - akikben a tavaszi koalíciós szakítás ellenére is bízni látszik az egypárti MSZP-kormány. Talán a közös jövő, vagy az SZDSZ külső támogatása reményében... 



Az 1996-os sikerdíjügy - el nem ítélt - érintettjeinek egykori és mai tisztségei

SZDSZ-OLDALRÓL

Magyar Bálint, a Tocsik-féle sikerdíjszerzés idején művelődési és közoktatási miniszter. Kőszeg Ferenc állítja: az SZDSZ-részéről rajta kívül „nem lehetett más" a korrupciós ügy főszereplője.
Országgyűlési képviselő, július vége óta a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet 18 tagú igazgatótanácsának tagja.

Virág Attila, a Horn-ciklus félidejéig a Tocsikkal összejátszó ÁPV Rt. igazgatóságának SZDSZ-es elnökhelyettese. Az ügyvédnőnek juttatott sikerdíjból az általa gründolt Társadalmi Párbeszéd Alapítvány is részesült.
Az SZDSZ Gizella úti székházának közvetett tulajdonosa, a magyar állami szervek, társaságok gyakori „alvállalkozójaként" ismert Tiara-cégcsoport első embere.

Bernhardt Barnabás, a Tocsik által megszerzett sikerdíjakból 100 milliós nagyságrendben részesülő Utilitas Rt. volt elnöke, az SZDSZ zuglói ügyvivője, Virág Attila egykori üzlettársa.
Weinek Leonárd zuglói polgármester kabinetjének munkatársa (társadalmi kapcsolatok referens).

Bertók Zoltán, az Utilitas Rt. volt vezérigazgatója a Tocsik-ügy idején.
A Virág Attila-féle érdekeltségek (Tiara Zrt., Eurohand Zrt., Hub Capital Kft., Kvittek Zrt., Ahead Global Kht., City-Ház Zrt.) könyv vizsgá ló ja ként jegyzett Bertók-Audit Kft. tulajdonosa.

Szedlacskó Zoltán, az Utilitas Rt. egykori tulajdonosa a Kárpát Holding Kft.-n keresztül.
Az elmúlt években a BKV, a Malév és más állami/fővárosi vállalatok vezető tisztségviselője volt, jelenleg a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. igazgatósági tagja.

Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. volt vezérigazgató-helyettese; 1997-ben a privatizációs szervezet új igazgatósága a Tocsik-ügy lezárásaként - közvetett felelőssége miatt - anyagi szankciót alkalmazott vele szemben. 1991-ben Kuncze Gáborral közösen alapította meg a Tallér Auditáló Kft.-t.
Az idei koalíciós szakítás után Szabó Pál miniszter meghosszabbította igazgatósági elnöki megbízatását a MÁV Zrt.-nél.

MSZP-OLDALRÓL

Boldvai László, az MSZP pénztárnoka és Tocsik Márta legfőbb szocialista kapcsolata 1996-ban. (Az ügyben született első, 1999-es ítéletben tíz hónap fogházat kapott, később felmentették.)
Országgyűlési képviselő, az MSZP Nógrád megyei elnöke, az uniós beruházások helyi mentora.

Lajtner Tamás, a Tocsikkal összejátszó ÁPV-igazgatóság volt tagja, emellett az ügyvédnő által megszerzett sikerdíjakból részesülő Arány Rt. elnök-vezérigazgatójának (Vitos Zoltán) exüzlettársa.
Az idei koalíciós szakítás után bekerült a Magyar Posta felügyelőbizottságába, 2005 óta tagja az Országos Villamostávvezeték Zrt. igazgatóságának is.



HELYREIGAZÍTÁS

Augusztus 28-i lapszámunk Zuglobbi című cikkében - Kőszeg Ferenc Élet és Irodalomban publikált írására hivatkozva - valótlanul híreszteltük, hogy Magyar Bálint a Tocsik-ügy főszereplője, "el nem ítélt érintettje" lenne. A valóságban Magyar Bálintnak semmilyen érintettsége nem volt az ügyben, nevéhez nem köthető olyan magatartás vagy mulasztás, mely a cikkben híresztelt felelősségét, szerepét megalapozná. Ebből következően büntetőeljárás sem folyt ellene.

 



A Fővárosi Ítélőtábla megállapítja, hogy az alperes Heti Válasz című hetilap 2008. augusztus 28-i számában Zuglobbi címmel megjelent cikkében megsértette a felperes jó hírnevét annak valótlan híresztelésével, hogy a felperes Magyar Bálint el nem ítélt érintett lett volna a Tocsik-ügyben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.